Miután Julius Caesar időszámításunk előtt 47-ben a zelai csatában legyőzte a pontoszi királyt, II. Pharnakészt, a közismert latin nyelvű szállóige szerint tömör hadijelentésében csupán annyit üzent Rómába a szenátusnak: Veni, vidi, vici – Jöttem, láttam, győztem. A híres birodalmi konzulnál, későbbi diktátornál visszafogottabb volt Michael Boris, a Fehérvár futballcsapatának edzője a múlt heti kölni siker után, mert tudta, hogy az ókori háborúzásokkal szemben az Európa-konferencialiga főtáblájáért zajló küzdelem során még következik egy visszavágó is. Márpedig a német Bundesliga egyik legpatinásabb gárdája ellen az idegenbeli 2–1 (hosszú emberelőnnyel és két szép góllal megspékelve) még messze nem biztosíték a továbbjutásra.
A koronázóváros mindenesetre a közhellyel élve újra focilázban égett, a hazai és a vendégszurkolók ezrével lepték el csütörtökön, a sóstói stadionra ki lehetett tenni a „Megtelt!” táblát. A hangulatot élénkítették a német csapat tagjainak magabiztos, olykor nagyképűnek ható nyilatkozatai, a mieink inkább A tanú című kultfimből Bástya elvtársat idézték megnyilvánulásaikkal: „Szerénység, Virág elvtárs, szerénység!” Egyes fehérvári drukkerek még azt a kevésbé européer, de sokak által alkalmazott módszert is bevetették, hogy megzavarták az ellenfél álmát a szállodánál – Szent István napjához kapcsolva stílszerűen tűzijátékkal. Egyszóval a felvezetésre, a feelingre, a feszültségre, a tétre nem lehetett panasz, az biztos.
„Csak az a fránya meccs ne lenne!” – a megboldogult Lakat doktor mester(edző)i sziporkája viszont hamar eszünkbe juthatott, hiszen a 10. percben Hüberst „zongorán kísérték” a Vidi-védők, majd a második félidő legelején Szhirit hagyták üresen szintén egy szöglet után, s máris az 1. FC Köln volt jobb helyzetben. Hogy miért csupán kiesésre állva kezdtek el érdemben focizni a mieink, az rejtély, Zivzivadze veszélyes próbálkozásait mindenesetre bravúrral védte Schwäbe, majd a hosszabbításban Schindler minden kételyt eloszlatott. Bár a fehérvári klub beceneve szerepel Caesar idézett szállóigéjében, ezúttal sajnos az utolsó ige megváltozott: Veni, vidi, perdidi – Jöttem, láttam, vesztettem. Nem szégyenszemre, de jogosan.
Így marad a Ferencváros mint a magyar labdarúgás egyetlen képviselője az európai kupaporondon.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!