Nemigen kedvelem „a bírókkal nem szoktam foglalkozni, de...”, vagy a „nem olvasok kommenteket, de...” típusú nyilatkozatokat, mert a folytatásban az érintett a maga szavahihetőségét csorbítja azzal, hogy kiderül, dehogynem foglalkozik a bírókkal, és igenis olvas kommenteket. Nálam az igazság az, hogy ritkán, mégis rendszeresen olvasok kommenteket, mert ugyan egy részük veszélyezteti a lelki nyugalmamat név, tét és releváns információ nélküli gonoszkodása miatt, ám a másik felük tartalmaz megfontolandó felvetéseket. A labdarúgó Európa-konferencialiga (Ekl) csoportküzdelmeit lezáró Ferencváros–Fiorentina mérkőzés felvezetésében például az egyik hozzászóló úgy fogalmazott, most dől el Dejan Sztankovics sorsa. Nos, ez szerintem logikus gondolat, mégsem értettem egyet vele teljesen. A szerb vezetőedző „menetből” érkezett a csapathoz, amelynek alapjait más rakta le, a folyamatos csütörtök–vasárnap ütemű mókuskerék forgása közepette legfeljebb az derülhetett ki, hogyan rotál és meccsel. Hogy nem hibátlanul, azt jelezte a bajnoki szereplés, nemzetközileg viszont megteremtette a tavaszi folytatás esélyét, nem beszélve arról, hogy szakmai tudása, munkája eredménye a már általa irányított téli felkészülés után, jövőre szökkenhet igazán szárba.
Persze egészen más a kiindulási helyzet, ha az NB I és a Magyar Kupa mellett az Ekl is megmarad szereplési lehetőségként, erre derült fény csütörtökön az Üllői úton, telt ház előtt, szenzációs hangulatban, ami egyértelműen a szurkolói bizalom jele. A sport egyik alapvetése, hogy ha egy eredmény mindkét félnek megfelel, az a bizonyos eredmény meg is valósul, ebből kiindulva bízhattunk a döntetlenben. A bibi csak az lehetett, hogy a Serie A markáns gárdájával szemben kellett kivívni, amely a mérkőzés elején tartalékos felállása ellenére több helyzettel bizonyította minőségét. A Fradi mintegy fél óra elteltével csúszott ki a szorításból, olyannyira, hogy a vezetést is megszerezhette volna Katona vagy Civic révén. Ami késik, nem múlik, a firenzeiek lélekben még az öltöző melegét élvezték a második félidő kezdetekor, s ezt kihasználva egy bal oldali támadás végén Zachariassen belsőzött a hálóba. Kis híján nőtt az előny, de Christensen megint nagyot védett lábbal, aztán a másik oldalon egy szöglet után Ranieri emelt a magyar hálóba. Kialakult a mindenkinek megfelelő eredmény, és szerencsére úgy is maradt, az FTC veretlenül, tíz ponttal, csoportmásodikként végezve folytathatja, még szép, hogy Sztankovics irányításával, az Európa-ligából érkező rivális kilétére pedig hétfőn derül fény.
Február már nem tél, hanem tavasz!
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!