Zachariassen fejese döntött, az FTC előnyt szerzett Trabzonban a playoffpárharc első meccsén
EURÓPA-LIGA
SELEJTEZŐ, PLAYOFF, 1. MÉRKŐZÉS
TRABZONSPOR (török)–FERENCVÁROSI TC 0–1 (0–1)
Trabzon, Papara Park, 32 569 néző. Vezette: Igor Pajac (Bojan Zobenica, Ivan Mihalj) – horvátok
TRABZONSPOR: André Onana – Pina (Eskihellac, 83.), Nwaiwu, Özkacar, Lopes Cabral – Busuari (Malinovszkij, a szünetben), Kabasakal – Szalah, Nayir (Simsir, a szünetben), Saviolo (Muci, 63.) – Onuachu. Vezetőedző: Fatih Tekke
FTC: Dibusz – Nagy O., Raemaekers, M. Gómez, Cadu (Zohoré, 89.) – O'Dowda, Rommens (Kanikovszki, 61.) – Zachariassen (Osváth, 78.), Yusuf (Nagy Á., 61.), Corbu – Joseph (Lisztes, 78.). Vezetőedző: Borbély Balázs
Gólszerző: Zachariassen (17.)
Kiállítva: Nwaiwu (90+6.), ill. Leandro asszisztensedző (90+3.)
A visszavágót augusztus 27-én 20.30-tól rendezik meg a Groupama Arénában.
ONLINE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!
Mohamed Szalah után Karim Benzema is a Trabzonsporban? A Fekete-tenger partján fekvő, majd' 350 ezer lakosú városban eddig sem hagyta hidegen a szurkolókat a csapat, ám az egyiptomi csatár megszerzésével és a francia támadó lehetséges érkezésével végképp kiakadt az a bizonyos futball-lázmérő! A török drukkerek felvásárolták a bordó-kék mezeket, sálakat, sapkákat, Mohamed Szalah szerződtetése után pedig több mint 25 ezer bérletet adott el a klub, amivel jócskán megdöntötte korábbi rekordját. Csütörtök este a Papara Park környékén is egészen elképesztő volt az őrület, minden irányból Trabzon-fanatikusok igyekeztek az aréna felé, nem csoda, ha a csapatot Törökországba is elkísérő maroknyi ferencvárosi drukker hangja elveszett a török éjszakában.
A városban a futball egyébként is jóval több mint sport – identitás, büszkeség és egyfajta különállás jelképe. A helyiek mindig is szerettek szembeszállni Isztambullal, ennek a futballban is megvan a maga szerepe, és erről a historikus leírások is megemlékeznek. Nézzük csak: 50 évvel ezelőtt, 1976-ban a Trabzonspor első anatóliai klubként nyerte meg a török bajnokságot, megtörve a Fenerbahce, a Galatasaray és a Besiktas egyeduralmát. Az időszámításunk előtti nyolcadik században alapított városban kolostorok, erődítmények, kikötők és tengerparti utak váltják egymást, de a modern belvárostól néhány kilométerre ütött-kopott épületek sorakoznak. Trabzon nem a nyugati turisták kedvenc célpontja, pedig akadnak részei, amelyek tündérmesébe illenek. A sziklafalba vájt, gyakran ködbe burkolózó Sümela kolostor, a hegyek ölelésében fekvő Uzungöl, a városra és a Fekete-tengerre néző Boztepe magaslata, valamint a zöld dombok között megbúvó Sera-tó egészen más világba repíti az embert. A táj azonban nemcsak szépséget, hanem történelmet is őriz – olyat, amelynek magyar vonatkozása is akad. Trabzon leghíresebb szülötte I. Szulejmán oszmán szultán, aki 1526-ban, a mohácsi csatában vereséget mért a magyar királyi haderőre, majd győztesként vonult be Budára. Manapság persze más csatákat vívnak errefelé, de a törökök harci kedve olykor még most is kiütközik: a Trabzonspor szurkolói kifejezetten élvezik, hogy csapatuk hosszú ideje tüske a három isztambuli óriás, a Fener, a Galata és a Besiktas drukkereinek szemében, és némi agresszióért sem kell a szomszédba menniük. Íme, egy példa erre is: néhány évvel ezelőtt fegyveres támadás érte a repülőtér felé tartó Fenerbahce csapatbuszát, amelynek sofőrje megsérült, a török bajnokságot pedig egy hétre felfüggesztették. Ugyanabban az évben a Trabzonspor akkori elnöke, Ibrahim Ethem Haciosmanoglu egy döntetlen után négy órán át visszatartotta a játékvezetőket az öltözőben, ahonnan végül is az államfő telefonhívására engedte ki őket.
Ha pisztoly nem is, hanggránát már a meccs elején durrant Dibusz Dénes kapuja mögött. A hazai szurkolók a meccs elején rögtön megpróbálták nyomás alá helyezni a ferencvárosi játékosokat, amint hozzájuk került a labda, fülsüketítő füttykoncertbe kezdtek.
Csakhogy a Fradi nem ijedt meg, sőt!
A kezdeti néhány pontatlan passz után egyre bátrabban kezdett támadni, Borbély Balázs két váratlan húzása pedig bejött. A védelem jobb oldalán Osváth Attila helyén Nagy Olivér kezdett, a jolly jokernek számító Kristoffer Zachariassen pedig támadóként indította a meccset – előbbi első veszélyes elfutása végén pontosan kanyarított középre, ahol a labdát a norvég légiós kíméletlenül befejelte a törökök kapujába. Lehet, hogy a hírek Mohamed Szalahról szóltak, a helyi lapok oldalakon át csakis az egyiptomi csatárral foglalkoztak, a zsúfolásig megtelt arénában mégis a magyar bajnoki ezüstérmes szerzett vezetést. Borbély Balázs a középpályán ezúttal sem számíthatott a sérüléssel bajlódó Naby Keitára, de a két szűrő, Philippe Rommens és Corbu Máriusz fáradhatatlanul követte a labdát felhozó hazaiakat. Az ellenfél taktikája nem tűnt túlzottan bonyolultnak, a középpályáról rendre a két szél felé passzolták a labdát, a beívelésekből pedig megpróbálták kihasználni Paul Onuachu, a hatalmas termetű nigériai középcsatár magassági fölényét. A szünet előtti percekben Bambidele Yusuf kis híján megduplázta az FTC előnyét.
Ahogy arra számítani lehetett, a fordulás után a Trabzonspor alaposan felpörgette a ritmust. Fatih Tekke vezetőedző két friss labdarúgót is a pályára vezényelt, a pálya közepén próbált változtatni, de a hazaiak (alap)taktikája maradt, jobbról és balról is ívelgettek a ferencvárosi kapu elé. Tíz perc sem telt el a második félidőből, amikor a törökök stratégiája kis híján góllá érett, a két méternél is magasabb Paul Onuachu fejesét követően nagy mázlija volt a magyar ezüstérmesnek, a lécről visszapattanó labda Dibusz Dénes hátáról nem a kapuba, hanem a mezőnybe hullott. Egyórányi játék után Borbély Balázs is változtatott, érkezett Gavriel Kanikovszki és Nagy Ádám, akiknek a labda megtartása volt a feladatuk, mert egyre többet birtokolta a labdát a Trabzonspor. Az utolsó húsz percnek mindenesetre egygólos előnnyel vághatott neki a Ferencváros, a legnagyobb kérdés az volt: a védelem vajon kibírja-e a rá nehezedő nyomást a végéig?
Csigalassúsággal teltek a percek, a két belső védő, Toon Raemaekers és Mariano Gómez különösen nagy munkát végzett hátul, az elöl kezdő támadók közül a hajrában már senki sem volt a pályán, a török védőkre egyedül a csereként beszálló Lisztes Krisztián maradt. Próbálta szűkíteni a területet az FTC, és a Trabzonspor játékosai ekkor már mintha némileg bele is törődtek volna a vereségbe, továbbra is többet birtokolták a labdát, nyomtak, de igazi átütőerő – Mohamed Szalahhal – sem volt a játékukban. Fatih Tekke vezetőedző az oldalvonal mellől próbált életet lehelni csapatába, olykor kezeit imára fogva rimánkodott a játékosainak, de ezen a napon nem lehetett túljárni a ferencvárosiak eszén.
Nem akármilyen győzelmet aratott a Ferencváros, a zöld-fehérek hajója nemhogy nem süllyedt el a Fekete-tenger partján, kibontott vitorlákkal száguldott az Európa-liga főtáblája felé. A jövő csütörtöki (20.30 órakor kezdődő) visszavágónak az FTC vághat neki kedvezőbb helyzetből, de a második összecsapás így sem ígérkezik könnyed ujjgyakorlatnak. 0–1
