A Magyar Nagydíj, avagy a Hungaroring kanyarról kanyarra

KANYARRÓL KANYARRA

1. kanyar (jobb)
Megközelítés: 290 km/h-val, 7. fokozatban
Sebességi fokozat: 1.
Kanyarsebesség: 95km/h
A 800 méter hosszú célegyenes végén a csúcssebesség épphogy eléri a 290 km/h-t, ami a monte-carlói pálya végsebességével azonos, és több mint 20 km/h-val elmarad a vele hasonló hosszú barcelonai célegyenestől. Ennek oka a nagy leszorítóerő. A versenyzők röviddel a 100 métert jelző tábla után kezdenek fékezni, és egészen 100 km/h-alá lassítják autójukat, eközben 1-es fokozatig leváltanak. A féktáv benyúlik a kanyarba, azaz majdnem a kanyar csúcspontjáig fékeznek, majd padlógázzal haladnak tovább a második kanyar felé, miután érintették a csúcspontot, majd a kigyorsításnál egészen közel merészkedtek a külső oldali kerékvetőhöz.
Ez a pont a pálya legjobb előzési pontja. Amennyiben alacsonyabb a leszorítóerő, nagyobb a végsebesség. A célegyenes elég hosszú ahhoz, hogy kijöjjön az autók közti különbség és szélárnyékból előzni lehessen. Ez után csak meg kell figyelni, hogy hol fékez a másik, majd a következő körben később fékezni vagy erőből elmenni már az egyenesben a KERS-nek köszönhetően. Alapfeltétel az utolsó kanyarból való jó kigyorsítás.

2. kanyar (bal)
Megközelítés: 260 km/h-val, 6. fokozatban
Sebességi fokozat: 2
Kanyarsebesség: 110 km/h
Szinte hihetetlen, de az első két kanyart összekötő egyenesben a versenyzőknek van idejük felváltani egészen hatodik fokozatba, persze, csak egy rövid időre. A féktáv több mint 50 méter, és benyúlik a kanyarba. A kanyar érdekessége – azon kívül, hogy erősen lejt a pálya –, hogy a csúcspont után érik el benne a maximális kormányelfordítást. Ennek oka a szorosan utána következő 3-as kanyar, ami egy gyors jobbkanyar, és ami előtt a balkanyarból kijövet kevés idő áll rendelkezésre az ideális külső ívre való átváltásra.

4. kanyar (bal)
Megközelítés: 280 km/h, 7. fokozatban
Sebességi fokozat: 5
Kanyarsebesség: 220 km/h
A Mansell-kanyar néven híressé vált gyors balkanyar igazán bizalomgerjesztő lehet a versenyzők szemében, köszönhetően a leaszfaltozott bukóterének a kavicságy helyett. Az oda vezető emelkedőn a versenyzők a pálya bal oldaláról az egyenes végén húzódnak át jobbra. Érdekesség, hogy a „Mansell” előtt jobbra ível az aszfaltcsík. A féktávot a jobbról belógó első allianzos táblához viszonyítják, ez előtt kezdenek fékezni (a második már a kanyar után van). A kanyarodás alatt fékeznek, egészen a kerékvetőig, eközben 5-ösbe váltva már a csúcspont előtt gázt adnak, majd érintik a külső oldali kerékvetőt.

5. kanyar (jobb)
Sebességi fokozat: 3
Kanyarsebesség: 140 km/h
Az ötödik kanyar azért érdekes, mert meghatározatlan a féktávja, ami benyúlik a kanyarba és nincs egyértelmű viszonyítási pont. Jobbról áthúznak balra (persze nincs idő elérni a pálya szélét, mert közben már kanyarodni kell), és a kanyarodás megkezdésekor kezdenek fékezni. Még a fékezés előtt egy pillanatra 6-ost kapcsolnak, majd közel 240 km/h-s sebességről lassítanak, a csúcsponttól pedig fokozatosan gyorsítanak ki.

6-7. kanyar, sikán (jobb-bal)
Megközelítés: 240 km/h, 6. fokozatban
Sebességi fokozat: 2
Sebesség: 100 km/h
A versenyzők a sikán féktávja előtt egészen 6. sebességi fokozatba váltanak fel, majd nagyjából 75 méterrel a kanyar előtt kezdenek fékezni. A kerékvetőre való ráhajtás előtt engedik el a féket, mialatt 2.-ig visszaváltottak, majd a fék felengedése után ráfordulnak a kerékvetőre és amint az autó eleje lement róla máris padlógázt adnak. A balkanyar már padlógáz, 125 km/h és a kerékvető mellett, vagy rajta egy kerékkel teljesítik. A kijövetelnél Kimi Räikkönen egészen rámegy a jobb oldali kerékvetőre, ezt ő használja ki a leginkább, a jobb oldali kerekekkel egészen a kerékvető szélén.

8. kanyar (bal)
Sebességi fokozat: 3 vagy 4
Sebesség: 160-170 km/h
Kimi Räikkönen a klasszikus ívet követi, a pálya közepén mozog, nagyjából egy autónyi helyet hagy a pálya mindkét széle mellett. Mindkét kanyart egyforma tempóval veszi. Alonso másként gondolkodik. Már a Ranaultnál is megfigyelhető volt, hogy ő a minél jobb kigyorsításra hajt. Az első kanyarban ennek megfelelően lassabb tempóval halad, csak a pálya közepéig-harmadáig engedi sodródni autóját a két kanyar között, majd minél inkább igyekszik a pálya bal szélére húzódni, hogy a lehető legnagyobb tempóval hagyhassa el a két kanyart. A nyolcas kanyar ugyanis nagyobb tempóval is bevehető lenne, ha önmagában állna, és utána nem következne szorosan egy ellentétes irányú kanyar, ami meghatározza a kigyorsítást.

9. kanyar (jobb)
Sebességi fokozat: 3.
Sebesség: 160-170 km/h
A 9. kanyar tempóját az határozza meg, hogy mennyire kezdik kívülről. Azért nagyon fontos, mert utána hosszabb, gyors rész következik, vagyis tartósan meghatározza a sebességet. Ez előtt a kanyar előtt a versenyzők nagyon rövid időre fékeznek, miután már minimális mértékben jobbra fordították a kormányt, majd leváltanak 3-asba, befordítják a kormányt, és már a csúcspont előtt fokozatosan gázt adnak. A kerékvető szélét érintik, majd egészen a pálya bal oldali kerékvetőjére érkeznek. A magabiztos, bátor versenyzők itt egészen rámennek a rázókőre, láthatóan hamarabb adnak gázt. Ez után azonnal jobbra húzódnak, rövid úton megközelítve a pálya szélét, hogy felkészüljenek a következő gyors törésre.

11. kanyar, Alesi-kanyar (jobb)
Sebességi fokozat: 5.
Sebesség: 240 km/h
A 10-es és 11-es kanyar lélegzetelállítóan látványos, ahogyan a versenyzők hirtelen balra majd jobbra vágódnak. A 10-es padlógáz és a 11-es előtt egészen 6-osba váltanak fel. A két kanyar közötti út rövid ahhoz, hogy kényelmesen kihúzódjanak a pilóták a pálya bal szélére, mielőtt még jobbra fordulnának. Itt fény derül a kezelhetetlen, alulkormányzott autókra, ők azok, akiknek nincs idejük egészen a pálya szélére húzódni, mielőtt még jobbra fordulnának. A féktáv itt is nagyon rövid, mindössze egy visszaváltás ideje és a balról-jobbra fordulás átmenetében van a pálya bal szélén, a külső kerékvető vonalában. Már jóval a csúcspont előtt padlógázt adnak és a leggyorsabbak egészen a külső rázókőre érkeznek, majd ahogy távolodnak, még két felváltást hallani a pálya lendületesnek számító középső szektorának befejeztével.

12. kanyar (jobb)
Megközelítés: 280km/h alatt, 7. fokozatban
Sebességi fokozat: 2.
Sebesség: 100 km/h
Ez a pálya harmadik leglassúbb kanyarja, ennél csak az 1. és a 12. kanyar a lassabb. Előtte található a pálya harmadik leggyorsabb szakasza, a célegyenes és a Mansell kanyar előtti rész után. A célegyenessel együtt pedig a második olyan rész, ahol ámulatba ejti a nézőket a hosszú féktáv alatti gyors leváltogatások (7-esből 2-esbe) hangorkánja. A fék felengedése után érintik a versenyzők a belső oldali kerékvetőt, majd a csúcsponttól gázt adnak, és megütik a külső kerékvetőt, végleg egyenesbe állítva ezzel autójukat.

13. kanyar (bal)
Sebességi fokozat: 2.
Sebesség: 100 km/h
Az éles 12. számú kanyarból kigyorsító versenyzőknek egy rövid egyenes áll a rendelkezésükre, ami alatt 5-ösbe váltanak és 230 km/h-val közelítik meg az utolsó előtti kanyart. A kerékvető kezdete után nem sokkal fékeznek és egészen a kanyarodás első harmadáig. Itt kétféle módszer is megfigyelhető. A leggyakoribb az élversenyzők körében is, hogy szűken veszik. Viszont szélesebben kezdve, egy méterre körbeautózva a kanyart az első részében és a közepétől behúzva jobb kigyorsítást lehet venni, ezt Michael Schumacher is így oldotta meg. A gázadás már a kanyar közepe előtt kezdetét veszi, de nem maximális, egészen a kijöveteli külső kerékvetőig.

14. kanyar (jobb)
Sebességi fokozat: 3 vagy 2
Sebesség: 130 km/h
A megközelítés 200 km/h körüli, a fékezés csupán egy négyesből hármasba váltás ideje. Az előző kanyarban ismertetett módszer itt is érvényes, egy kicsit túlmenve a kanyar elején – ehhez már a kisebb kanyarívből adódó alacsonyabb tempó miatt kettes fokozat ajánlott – korábban lehet megkezdeni a kigyorsítást. A gázadás korán, már a boxutcát a pályától elválasztó fal kezdetével egyvonalban kezdődik. Persze csak fokozatosan. A kijövetelnél, a gázadás idejétől és mértékétől függően vagy érintik a kerékvetőt, vagy a teljes autóval a zöld és kerékvető mintás szélesítésre érkeznek. A kanyarból kiérkezve már csak állni kell a gázon, felfele váltogatni, és már át is haladtunk a célvonalon, mindezt 1 perc 20 másodperc alatt.



Átépítés után
A Hungaroring aszfaltcsíkja jelentős változáson esett át 2003-ban. A versenyzők folyamatosan panaszkodtak arra, hogy nem lehet előzni. Ennek érdekében két ponton változtattak a pályán. Meghosszabbították a célegyenest 200 méterrel, és az után egy élesebb kanyart építettek. A régi célegyenes rövidsége miatt nem jött ki az autók közötti különbség, a mostaniban hosszabb ideig lehet szélárnyékban autózni, ráadásul az első kanyar elég tempós volt ahhoz, hogy ne lehessen kifékezni előtte a másikat. A jelenlegi első kanyar előtt 290 km/h-ról 100 km/h-alá lassítanak a versenyzők, a féktáv közel 100 méter, így jobban van lehetőség a kifékezésre. A másik változtatás a 12. kanyar előtti egyenes meghosszabbítása és egy derékszögű kanyar beépítése volt.

Fő a biztonság
A további munkálatok a pálya biztonságát kívánták elősegíteni. Már a pálya megtervezésekor is elsőrangú szempont volt a biztonság, a jelenlegi aszfaltcsík pedig az egyik legbiztonságosabb a naptárban. A pálya nagyon elnéző a versenyzők hibáival szemben, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évek alatt már szinte az összes bukóteret leaszfaltozták. Ez bátorságra sarkallja a versenyzőket, nyugodtan kísérletezhetnek a kanyarokkal, annak esélye, hogy összetörik autójukat, igen csekély. Mindössze a 3., a 8., a 9. és a 10. kanyar rendelkezik kavicsággyal.