A Formula–1 szürkeállománya – megnéztük, kik irányítják valójában a szakágat

 

MERCEDES

A Mercedes 2014 óta tartó sikereinek alapköveit Ross Brawn fektette le, de ő a hatalmi harcokban felőrlődött, és még a kiugró sikerek előtt távozott. A turbóhibrid éra elején így Toto Wolff lett az üzleti, Paddy Lowe a technikai ügyekért felelős ügyvezető igazgató, mellettük Niki Lauda egyfajta „külügyminiszterként” érvényesítette a csapat érdekeit a jövőt érintő kérdésekben. Lowe 2017-es távozásával Wolff a teljes irányítást magához ragadta, amit az is jelez, hogy az újonnan érkező James Allison már „egyszerű” technikai igazgatóként vette át elődje feladatait. Lauda 2019-es halálával pótolhatatlan veszteség érte az istállót, így Wolffra azóta még nagyobb felelősség hárul, aki immár hivatalos posztját tekintve vezérigazgatóként és csapatfőnökként (nem mellesleg 33 százalékos résztulajdonosként) irányítja a Mercedest. A Red Bull példáján felbuzdulva idén Allisont szenior technikai pozícióba léptették elő (angolul Chief Technical Officer), hogy a mindennapi ügyekkel ne neki, hanem a helyére kinevezett Mike Elliottnak kelljen foglalkoznia technikai igazgatóként. Ahogy a másik két motorgyártó istálló esetében, az erőforrásokért a Mercedesnél is külön igazgató felel: a turbóhibrid éra sikerkovácsát, Andy Cowellt tavaly váltotta Hywel Thomas.

 

RED BULL

Ami a csapatirányítást illeti, a Red Bull Racing az állandóság szigete, hiszen Christian Horner a kezdet kezdete, vagyis 2005 óta áll az istálló élén. A brit szakember hihetetlenül fiatalon, mindössze 31 évesen kapta meg a nagy lehetőséget, de így sem vetődött fel tekintélyhiány, rátermettségét pedig tökéletesen bizonyítja, hogy azóta is élvezi az osztrák vállalat bizalmát az F1-es csapat élén. Ebben nagy szerepet játszik kompromisszumképessége, mert elfogadja, hogy a sarkalatos kérdésekben legtöbbször Helmut Markóé a döntő szó. A korábbi osztrák versenyző hivatalosan az istálló tanácsadója, a gyakorlatban viszont a tulajdonos Dietrich Mateschitz meghosszabbított keze, így általában az ő akarata érvényesül, és nyers stílusa is alapvetően befolyásolja a csapat arculatát és mindennapjait. A pályán elért sikerekben mindazonáltal a zseniális tervezőmérnök, Adrian Newey játssza a főszerepet, akit 2006-ban sikerült elcsábítani a McLarentől, és akinek azóta is olyan ideális munkakörülményeket teremtenek, hogy a rivális csapatok folyamatos hívása ellenére sem gondol a távozásra. A brit tervező 2018 óta dolgozik kiemelt, szenior státusban (angolul Chief Technical Officer), a technikai igazgatói széket akkor adta át a francia Pierre Wachénak.

 

FERRARI

A Ferrari korábbi elnökei, Luca di Montezemolo és Sergio Marchionne szervesen belefolytak az F1-es istálló napi működésébe, előszeretettel utasítgatva az aktuális csapatfőnököt, de John Elkann 2018-as regnálása óta merőben változott a vezetési stílus. A 45 éves üzletember szabad kezet ad a csapatot irányító, hivatalos pozíciója szerint ügyvezető igazgatóként tevékenykedő Mattia Binottónak. A világhírű vállalat egyébként idén nyáron nevezte ki új vezérigazgatóját is Benedetto Vigna személyében, ő azonban egyelőre egy szót sem ejtett az F1-ről, és állítólag nem is tervez belefolyni az istálló életébe. Binotto tehát korlátlan szabadságot élvez, hogy megfeleljen a vele szembeni fő elvárásnak: a 2022-ben induló radikálisan új technikai érában vezesse vissza az élre a Ferrarit. Ennek érdekében az elmúlt időszakban többször is átalakította a gárda technikai struktúráját, amelyben nincs klasszikus technikai igazgató – Enrico Cardile a karosszéria-, Enrico Gualtieri a motorrészleg vezetőjeként fogja össze a munkát. Kiváló technikai szakemberként Binotto figyelemmel követi a gyárban zajló folyamatokat, ezért idén a nagydíjakon a versenyigazgatói posztra kinevezett Laurent Mekies – tulajdonképen csapatfőnök-helyettesként – felel az istálló működéséért.

 

MCLAREN

A korábban rettegett wokingi alakulat az elmúlt jó tíz évben hosszú, rögös és kudarcokkal teli utat járt be, mire végre megtalálta azt az optimális vezetési struktúrát, amelynek köszönhetően nemrég ismét elindult felfelé. Ron Dennis évtizedeken át irányította fantasztikusan a csapatot, a modern kor kihívásaira azonban nem megfelelően reagált. A 2000-es évek végén rossz szemmel nézte, hogy tervezője, Adrian Newey túl jelentős szerepet tölt be technikai igazgatóként, ezért bizalmas vezetőtársával, Martin Whitmarshsal kidolgozott egy mátrix típusú vezetési struktúrát, amelyben egyetlen technikai topvezető helyett számos különböző részleg vezetője között egyenlőbben oszlott meg a felelősség. Ezzel szép lassan el is indult a lejtőn a patinás csapat, amely elhúzódó hatalmi harcokhoz, végül Dennis 2017-es eltávolításához vezetett. Helyét Zak Brown vette át előbb ügyvezető, majd vezérigazgatóként, és bár az akkori csapatfőnök, Éric Boullier is a felettesei által kreált vezetési rendszer áldozataként vergődött, az ő leváltásával kezdődött el az új korszak. Brown 2019 elején kinevezte a francia szakember helyére a Porsche sportprogamjától érkező Andreas Seidlt, aki visszatért a klasszikus alá-fölé rendeltségre alapuló irányítási szerkezethez. A szintén 2019-ben érkező James Key technikai igazgatóként felel az autó teljesítményéért, a két ügyvezető igazgató, Andrea Stella és Piers Thynne pedig a pályán, valamint a gyárban irányítja a munkafolyamatokat.

 

ALPINE

A Renault azzal a céllal tért vissza az F1-be 2016-ban, hogy öt éven belül a vb-címért harcoljon, ám ennek még a közelébe sem került, sőt első dobogóját is csupán 2020-ban érte el. A francia cégcsoport irányítását tavaly átvevő Luca de Meo ezért a teljes átalakítás mellett döntött, ami nemcsak az istálló nevét, hanem vezetőségi szerkezetét is érintette. Ügyvezető igazgatóként Cyril Abiteboul öt éven át irányította a gárdát, de a sikertelenség miatt idén távoznia kellett, és a nagy változások értelmében az Alpine vezérigazgatójának kinevezett Laurent Rossi felel tovább a csapatért. Neki azonban az egész sportrészleg vezetőjeként sokrétű a feladata, így az istálló konkrét ügyeit a lengyel Marcin Budkowski intézi ügyvezető igazgatóként. Az ő feladatköreit egészíti ki a korábban a MotoGP-ben csapatmenedzserként sikert sikerre halmozó Davide Brivio, akinek hivatalos posztja versenyigazgató, és elsősorban a nagydíjakra utazó csapat munkafolyamatait felügyeli. Ahogyan a Mercedesnél és a Ferrarinál, az Alpine-nál is külön technikai igazgató irányítja az autó és a motor megalkotását – előbbiért Pat Fry felel, utóbbi munkakörbe viszont Rémi Taffin augusztusi távozása óta hivatalosan még nem jelöltek ki senkit.

 

ASTON MARTIN

Vijay Mallya 2018-ra csődbe vitte a rendre erőn felül teljesítő silverstone-i kiscsapatot, amelyet éles versengés után a milliárdos Lawrence Stroll konzorciuma kaparintott meg. A kanadai üzletember időközben az Aston Martin egyik főrészvényese és ügyvezető elnöke lett, így érdekeltségeit összekötve idén visszahozta a patinás márkanevet az F1-be. Mivel egyértelmű célja, hogy topcsapatot faragjon az alakulatból, az istálló irányítását is ennek megfelelően igyekszik alakítgatni. Strollt jó barátság fűzi Toto Wolffhoz, és talán nem véletlen, hogy ő is hasonló vezetési struktúrát épít ki, mint amellyel a Mercedes éri el nagy sikereit. A vezérigazgató és a csapatfőnök egy személyben a magyar határ mellett, Romániában született Otmar Szafnauer, a topistállók példáját követve pedig kinevezték szenior technikai pozícióba (angolul Chief Technical Officer) a csapatot évtizedek óta szolgáló Andy Greent. Utódja a „klasszikus” technikai igazgatói székben a Red Bulltól elcsábított Dan Fallows lesz jövőre, s az átalakítás következtében külön mérnökigazgató és teljesítményigazgató is segíti a munkafolyamatot. Ebből is látszik, hogy a korábbi Jordan, Midland, Spyker, Force India és Racing Point hamarosan igazi nagycsapattá növi ki magát.

 

ALPHATAURI

A Red Bull B-csapatára is a stabilitás jellemző, hiszen a 2006-os kezdet óta Franz Tost áll a faenzai székhelyű istálló élén. Nagy átszervezésre nem is volt szükség az elmúlt másfél évtizedben, hiszen a gárda elsődleges célja, hogy felkészítse az osztrák vállalat juniorprogramjában pallérozódó tehetségeket az F1-gyel járó kihívásokra. A korábban Toro Rosso néven szereplő AlphaTauri a szabályok által engedett keretek között a lehető legtöbb alkatrészt és rendszert vásárolja meg a Red Bull Racingtől – az autó megalkotásának folyamatát a technikai igazgató Jody Egginton fogja össze, aki a McLarenhez távozó James Keyt váltotta a poszton. Bár Helmut Markónak formális szerepe nincs a kiscsapatnál, a Red Bull motorsport-tanácsadójaként elsősorban ő és Dietrich Mateschitz tulajdonos dönt a pilótafelállásról. A hírek szerint egyébként Tost igazi munkamániás, tehát gyakorlatilag egyedül is megoldja a csapat vezetését, méghozzá sikerrel: bár a nagyobb istállók költségvetésének töredékéből dolgozik, a faenzai alakulat két futamgyőzelemmel is büszkélkedhet.

 

WILLIAMS

A 2020-as F1-es idény egyik legnagyobb horderejű fejleménye volt, hogy a Williams család 43 év után eladta istállóját, amelynek vezetéséből is teljesen kivonta magát. Az azt megelőző években óriási fejetlenség uralkodott Grove-ban, mert korábban a Mercedes technikai gurujaként sikert sikerre halmozó Paddy Lowe óriási csalódást okozott új csapatánál, amelytől alig több mint két év után távoznia is kellett. A Claire Williams által vezetett alakulat teljesen szétesett az elmúlt három idényben, így amikor 2020 végén a Volkswagentől érkező Jost Capitót kinevezték vezérigazgatónak, a romok eltakarításával kellett kezdenie a munkát. Miután alaposan felmérte az istálló helyzetét, úgy döntött, nincs szüksége a Williemsék távozása után átmenetileg, majd rövid időre végleges csapatfőnöknek kinevezett Simon Roberts munkájára, akinek feladatkörét saját maga vette át idén júniusban. Időközben a Volkswagen sportprogramjából elcsábította korábbi munkatársát, Francois-Xavier Demaisont is, aki technikai igazgatóként vágott rendet a gyárban. A hatékony duó munkája máris érezteti hatását, hiszen a Williams idén több pontot szerzett, mint a legutóbbi három idényben összesen.

 

ALFA ROMEO

A csődközelbe jutó hinwili istállónak Peter Sauber tulajdonos és Moni­sha Kaltenborn csapatfőnök hosszú ideig együtt próbált meg új gazdát találni – a sors fintora, hogy miután ez 2016-ban sikerült, egy évvel később már menesztették is az istálló vezetőjét. A Sauber irányításával 2017 nyarán Frédéric Vasseurt bízták meg, aki (egy rövid Renault-kitérőn kívül) az ART-csapattal az alsóbb kategóriákban már messzemenőkig bizonyította rátermettségét. Vezérigazgató-csapatfőnökként erős kézzel vezeti az istállót, és ügyesen koordinálta, hogy 2018-ban főszponzorként, 2019-től pedig már névadóként csatlakozzon az Alfa Romeo. A svájci gárda azonban ettől még nem vált hirtelen gyári alakulattá, így a vezetését illetően is a kiscsapatokra jellemző struktúrában működik. Vasseur felel az üzleti és operatív folyamatokért, az autó teljesítményéért pedig a technikai igazgató Jan Monchaux, aki a Ferrari és partnercsapatai között ingázó Simone Restát váltotta 2019-ben.

 

HAAS

Üzleti modellje alapján a Haas a lehető legtöbb alkatrészt vásárolja meg a Ferraritól, sőt a karosszéria gyártásával is egy külsős céget, a Dallarát bízza meg. Amikor a szabályok egyre megengedőbbé váltak a kívülről beszerezhető részeket és rendszereket illetően, az Amerikában élő Günther Steiner meggyőzte Gene Haas tulajdonost, hogy vágjanak bele a nagy kalandba, és 2016-ra össze is hozták az F1-es csapatot. Az istálló élén azóta is a dél-tiroli Steiner áll, akinek nemcsak a csapat zökkenőmentes működésével kell foglalkoznia, hanem azzal is, hogy évről évre előteremtse a megfelelő költségvetést. Az autó megalkotását tekintve a Ferrarival kötött partneri viszony óriási segítséget jelent, sőt az idei évadtól már technikai igazgatót is Maranellóból kaptak: a kiemelkedő tudású Simone Resta érkezése óriási erősítést jelent. Az olasz istálló központjában egyébként már külön kis Haas-alegységet is létesítettek, vagyis Steinernek egyfajta B-csapatot kell vezetnie, amely szükség esetén a Ferrari juniorpilótáinak is helyet biztosít.

 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. szeptember 18-i lapszámában jelent meg.)