A 2007-es Kanadai Nagydíj óta nem történt ilyen F1-es versenyen

A veterán német az F1 történetében a 12. versenyző, akit verseny közben, a fekete zászló lengetésével zártak ki a futamról. Legutóbb 17 éve került elő egy Formula–1-es versenyen ez a színű zászló: a 2007-es Kanadai Nagydíjon, rögtön kétszer is, de erről bővebben majd lentebb, haladjunk időrendben.

A versenyzők kizárását jelentő fekete zászló először 1969-ban került elő, és nem csak az első előkerülése miatt volt történelmi, hanem az előkerülés oka miatt is. A hatvanas évek végén három Kanadai Nagydíjon szereplő Al Pease-nek az 1969-es versenyen nagyjából fél távnál azért lengették meg a feketét, mert túl lassú volt: az éllovasok már a 46. körüket teljesítették, amikor a 22. körét befejező Pease-t kiintették – két évvel korábban legalább befejezte a kanadai futamot, igaz, értékelhetetlen volt a teljesítménye, ugyanis 43 kört kapott a győztestől.

A következő fekete zászlóra nyolc évet kellett várni, és mai szemmel nézve szintén abszurdnak tekinthető okból volt rá szükség. Az egyetlen futamra nevező német Hans Heyernek esélye sem volt a gyenge Penske csapat második számú autójával kvalifikálni az 1977-es Német Nagydíjra, a versenyre harmadik számú tartaléknak számított, vagyis csak akkor indulhatott volna el a futamon, ha előzőleg hárman bejelentik, hogy nem állnak rajthoz. Végül csak ketten tették ezt meg, hősünket viszont ez különösebben nem érdekelte, és egy rajtbaleset okozta zűrzavart kihasználva a bokszból a mezőny után eredt. A kilencedik körben aztán elromlott a váltója, és csak ekkor tűnt fel a szervezőknek, hogy ott sem kéne lennie a németnek, úgyhogy gyorsan jött is a fekete. Ezzel egyébként Heyer máig egyedülálló módon ugyanarról a versenyről gyűjtött be „nem kvalifikált” (DNQ), „nem fejezte be” (DNF) és „kizárva” (DSQ) minősítést.

A harmadik fekete zászlós versenyző az első duplázó ebben a műfajban: az olasz Elio de Angelist az 1981-es Brit Nagydíjon a sárga zászló figyelmen kívül hagyása miatt zárták ki először, majd az 1985-ös Ausztrál Nagydíjon szabálytalan rajt miatt lengették meg a fekete zászlót neki – a felvezető kört késve teljesítette, s a mezőny vége helyett a saját helyéről startolt.

A negyedik kizárt versenyző listánk első világbajnoka: a regnáló bajnok Alain Prost az 1986-os Olasz Nagydíjon ismerte meg a fekete zászlót, amikor a felvezető kör után ült át a tartalékautóba – más kérdés, hogy kizárása után a boksz felé haladva a motorja megadta magát.

A sorban következő fekete zászlós büntetés az addigi legnagyobb visszhangot váltotta ki mind közül: az 1988-as idénynyitó Brazil Nagydíjon a McLarennél bemutatkozó Ayrton Sennát hasonló okok miatt szórták ki, mint Prostot. A későbbi háromszoros bajnok legenda a hazai közönsége előtt a felvezető kör után ült át a tartalékautóba, s a bokszból rajtolva 20 kör alatt visszajött a második helyre, végül fél távhoz közeledve zárták ki.

Az újabb fekete zászlót egy újabb – későbbi – világbajnok, Nigel Mansell kapta, mert az 1989-es Portugál Nagydíjon éllovasként kerékcserére érkezve elvétette csapata garázsát a bokszban a verseny alatt, s nemes egyszerűséggel visszatolatott a szerelőihöz. Gyorsan érkezett is a fekete zászló a brit oroszlánnak, ám ő visszatért a pályára, s az első kanyarban össze is ütközött Sennával, ami mindkettejük kiesését eredményezte.

A máig utolsó, fekete zászlóval kiintett világbajnok Michael Schumacher volt, akit első vb-címe évében, 1994-ben a Brit Nagydíjon ismertettek meg a fekete zászlóval a stewardok, ám erről ő nem vett tudomást. A versenyen két felvezető kört kellett megtennie a mezőnynek, és Schumacher mindkét kör alatt kétszer is megelőzte a pole pozícióból rajtoló Damon Hillt, ezért a későbbi hétszeres bajnok 5 másodperces stop and go büntetést kapott. Ezt viszont nem töltötte le, ezért feketével kizárták, ám ezt sem vette figyelembe, hanem végigment a versenyen a második helyen befutva. Ezt az eredményét törölték, majd két futamról eltiltották.

Hét évet kellett várni a következő feketére, a 2001-es Osztrák Nagydíjon Jarno Trulli kapta. Történt, hogy a rajtnál több autó a rajtrácson ragadt műszaki okokból, köztük Trulli is, ezért beküldték a biztonsági autót, hogy ki lehessen üríteni a rajtrácsot. A harmadik körben új rajtra állt fel a mezőny, és az olasz – Nick Heidfelddel együtt – bokszutcából indulhatott. Trullinak végül a 14. körben mutatták fel a fekete zászlót, mert úgy hajtott be a bokszutcába, hogy az még piros lámpával zárva volt.

Valamivel több mint három év múlva lépett színre a második duplázó a fekete zászlósok mezőnyében: Juan Pablo Montoya a 2004-es Amerikai Nagydíjon kapta az első, a következő évi Kanadai Nagydíjon a második fekete zászlós kizárását. A kolumbiai előbb a felvezető kör kezdete után ült át a tartalékautóba, igaz, aztán az 57. körig versenyezhetett, mire megszülték a döntést, hogy jár a fekete a cseréért – ez is közrejátszott abban, hogy Baumgartner Zsolt végül pontszerzőként a 8. helyen érhetett célba.

Egy év múlva Kanadában Montoya egy biztonsági autós fázis alatt nem vette figyelembe a piros lámpát a bokszutca végén, s úgy tért vissza a pályára – jött is a menetrendszerű fekete. Kanadának egyébként lehet valami különleges kapcsolata a fekete zászlóval, mert messze itt került elő legtöbb alkalommal, összesen négyszer, ráadásul a 2007-es futamon kétszer is. Az ok nem különösen formabontó: Felipe Massa és Giancarlo Fisichella szintén nem hatódtak meg amiatt, hogy piros volt a lámpa a bokszutca végén, amikor Adrian Sutil kiesése miatt a pályán volt a biztonsági autó. Ez volt az a versenyen, amely nem elsősorban a dupla fekete zászlóról, sokkal inkább Robert Kubica óriási balesetéről és Lewis Hamilton első győzelméről maradt emlékezetes.

Ez tehát a fekete zászló Formula–1-es felbukkanásainak története, amelyet vasárnap Nico Hülkenberg írt tovább...