Norrisnak a világot jelentené a bajnoki cím, de nem fogja megkérni Piastrit, hogy segítsen neki

A 2010-es szezon óta először fordul elő, hogy legalább még három versenyző esélyes a szezonzáró előtt. Lando Norris 12 ponttal előzi meg az óriási hajrát bemutató, és az elmúlt nyolc versenyen rendre dobogón záró Max Verstappent, míg az őszi szakaszban visszaeső, de múlt hétvégén erős formát mutató Oscar Piastri lemaradása további 4 pont. Noha a brit viszonylag kényelmes helyzetben van, hiszen a pódium elég lenne a végső sikerhez, a múlt nem mellette szól, és ő is tisztában van vele, hogy neki van a legnagyobb veszítenivalója. 

„Minden ugyanolyan, mint a többi versenyhétvégén, semmi sem változott – jelentette ki az idén már összesen 17 alkalommal top 3-ban végző brit, amikor arról faggatták a csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy csapata, a McLaren hogyan kezeli a szezonzárót. – Emellett persze mindenki izgatottabb, de a munkán és a hozzáállásodon mindez nem változtat. Gyanítom, a pozícióm miatt nekem van a legtöbb veszítenivalóm, hiszen én vezetek. Mindent meg fogok tenni, hogy az év végéig ott is maradjak, már csak néhány nap van hátra!”

„De ha nem úgy alakul, ahogyan azt szeretném, akkor megpróbálom jövőre. Talán egy ideig fájna, de ilyen az élet, és akkor megpróbálom jobban csinálni a következő idényben. Én is azzal a mentalitással vágok neki a hétvégének, hogy nincs mit veszítenem, hiszen az csak egy verseny a bajnokságból. Harminc év múlva talán nem is fog az eszembe jutni” – tette hozzá, de amikor arról kérdezték, mit jelentene számára a siker, akkor szavaiból már eléggé érződött, mennyire fontos neki a bajnokság. 

„Erről szólt az egész életem, mindig is ezért dolgoztam, a világot jelentené nekem, és mindenki számára, aki támogatott és hajtott engem az elmúlt tizenhat évben, hogy elérjek ehhez a ponthoz. Szóval ez a mindenséget jelentené, hogy az eddigi életem siker volt, és hogy megvalósítottam a gyermekkori álmomat. Ez a kemény munka megtérülése, és úgy hiszem, azé lesz, aki a legjobban megérdemli.”

Norris adott esetben kerülhet olyan helyzetben is, hogy a csapattársától, Piastritól függ az, hogy övé lesz-e a bajnoki trófea. A brittől megkérdezték, ellenkező esetben miként állna hozzá a szituációhoz. „Még nem esett róla szó csapaton belül. Őszintén szólva örülnék neki, de nem gondolom, hogy erre kérném. Oscartól függ, hogy engedné-e. Nem hiszem, hogy ez rajtam múlna. Ellenkező esetben is az lenne a kérdés, hogy megtenném-e vagy sem. Ami engem illet, én igen, mert úgy gondolom, egyszerűen ilyen vagyok, mindig ilyen voltam.”

„Nem akarom kérni, mert nem hinném, hogy ez jogos kérés lenne. Ha úgy végződik, és Max nyer, akkor ez van, gratulálok neki, és jöhet a következő év. Nem fog változtatni semmin, nem fogja megváltoztatni az életemet. Meg fogja érdemelni ezt velünk szemben.”

Természetesen Piastrit sem kerülték el az esetleges csapatutasításról szóló kérdések, az ausztrál egyelőre nem tudja, hogyan állna a helyzethez. „Még nem esett szó róla. Amíg nem tudom, mit várnak tőlem, nem igazán tudok választ adni. Voltam az ellenkező oldalon is a bajnoki küzdelemben a junior kategóriákban, és tudom, hogy milyen érzés volt. Elég kemény. Az, hogy mos úgy vágok neki, hogy hármunk közül nekem van a legkevesebb vesztenivalóm, eléggé más helyzet. Ha Katarra gondolok, magabiztossággal tölt el, hogy jól teljesíthetek. Nyilván több dolognak is a kezemre kellene játszania a hétvégén ahhoz, hogy én lehessek a bajnok, de gondoskodni fogok róla, hogy jó időben jó helyen legyek, aztán meglátjuk, mi történik.”

A három versenyző közül egyértelműen Verstappen tűnt a legnyugodtabbnak az évzáró előtt. A holland versenyző ugyanazzal a hozzáállással versenyez, mint ahogyan az év nagy részében tette: csak nyerhet. „Időt töltöttem a lányommal, kitaláltam néhány dolgot a GT3 következő éve kapcsán. Foglalkoztam a szimulátorcsapatommal, és tervezgettem a jövő évet. Szóval csak a szokásos dolgokkal foglalkoztam, mielőtt ide utaztam volna.”

„Nagyon nyugodt vagyok, nincs mit vesztenem, csak élvezem, hogy itt lehetek, és nemcsak azt, hogy most itt lehetek, hanem a év második felét, azt, ahogyan a csapattal dolgoztunk, és ahogyan meg tudtuk fordítani a helyzetet. A nehéz idők után, amikor a futamokat követő megbeszéléseken frusztráltak és csalódottak voltunk a teljesítmény miatt, eljutottunk oda, hogy újra mosolygunk, élvezzük, jönnek a győzelmek. Ez fantasztikus, örömmel fogadom.”

„Számomra minden csak plusz, hogy itt lehetek és harcolhatok a bajnoki címért. Számomra ez eléggé leegyszerűsít mindent. Egyszerűen megpróbálunk jó hétvégét teljesíteni, de még akkor sem tőlem függ. Csak megpróbálom élvezni. Végső soron huszonnégy nagydíj dönt róla, voltak jobbak és keserűbbek is. Sok futamon nem igazán volt jó vagy elég tempónk ahhoz, hogy harcba szállhassak a győzelemért, de itt vagyunk. Általában véve nagyon büszke vagyok azzal, amit ebben az idényben véghez vittünk, arra, ahogyan visszajöttünk a szezon második felében. Igyekszünk élvezetessé tenni egészen a végéig, de mindig nehéz egy konkrét pillanatot kiválasztani.”