– Megkérdezném, mi történt a rajtnál? Ha nem húzok balra, mindhárman ütközünk és kiesünk – kezdte Vettel.
– Jól van, én csak…
– Nincs jól. Úgy jöttél, mint egy torpedó.
– Ez a versenyzés – mondta Kvjat nevetve.
– Persze, versenyzés. De ha belülre húzódom, összeütközünk!
– Hát akkor ne húzódj belülre!
– De kívül is volt egy autó.
– Persze, de ember, én sem láthatom az összes autót. Ne csináld már!Két szemem van, és csak két autót láttam.
– De választanod kell. Ha így folytatod, baleseteket okozol.
– De most nem ütköztünk össze.
– Te nem ütköztél. Ez verseny, ám erre számíthatsz, ha úgy jössz, mint egy őrült. Megsérülhet az autód. Most szerencsés voltál, Kimi autója sérült meg.
– Te is dobogós lettél, én is. Ez így rendben van, nem? – kérdezte Kvjat, aztán mentek az eredményhirdetésre, ahol a vita folytatódott.
„Nem tudom, Danyiil autójából hogyan nézett ki az eset, valószínűleg látta a helyet belül, ahogy én is láttam, amikor Kimi kisodródott. Nagy sebességgel érkezett, meglepett, balra rántottam a kormányt, Kimivel összeértünk. A legrosszabb, ha a csapattársaddal koccansz, szerencsére mindketten folytathattuk” – mondta Vettel.
„Nagyon jól rajtoltam, láttam belül a helyet, de azt nem, hogy hányan mennek a külső íven. Egyetértek Sebbel, kockázatos volt, ám az ilyen manőverek adnak esélyt arra, hogy a dobogóra állj, szerintem belefér. Az ilyen rizikót ezután is be fogom vállalni, jobb, ha ezt a többiek is tudják” – fogalmazott Kvjat a pódiumon.
Vettel nem tudta meggyőzni Kvjatot arról, hogy hibázott. Talán nem is kellett volna győzködnie.
Az eszmecsere videón
A rajtbaleset