A sérülések jelentették az izgalmakat a párizsi éjszakában

Az 1998-as világbajnoki elődöntő miatt (2–1-re nyertek a franciák a horvátok ellen, és meg sem álltak a végső győzelemig) kellemes hangulatban várták a hazai drukkerek a felkészülési találkozót, ám sok szurkolónak és a szövetségi kapitánynak is keserű volt némileg a szája íze.

Azért volt elégedetlen a szurkolók egy része, mert visszatért két olyan játékos is (Franck Ribéry és Patrice Evra) a keretbe, akik egy cseppet sem játszottak dicsőséges szerepet a francia nemzeti tizenegy nyári világbajnoki kalandjaiban; Laurent Blanc mestert pedig azért fűzik kellemetlen élmények a horvátokhoz, mert kiállították azon a bizonyos 1998-as találkozón, és emiatt nem léphetett pályára a fináléban. Ráadásul akkor éppen Slaven Bilicet ütötte meg piros lapot érően, aki most a horvátokat irányítja.

„Játékunkkal kell magunk mellé állítani az embereket” – tűzte ki a célt Blanc az összecsapás előtt, ehhez képest a horvátok voltak erős mezőnyfölényben az első negyedórában, akiknél Bilic a grúzok elleni idegenbeli (Európa-bajnoki selejtezőt vívtak ott) vereség után mérgében a fél kezdőcsapatot lecserélte.

Szép lassan átvették tőlük a kezdeményezést a vendéglátók, de ez nem jelentette automatikusan azt, hogy élvezhetőbbé vált a mérkőzés, jelezte ezt az egyre baljósabb szurkolói kórus is. A legmérgesebbek mégis a Bayern München vezetői lehettek, hiszen a 23. percben „alkalmazottjukat”, a horvát Danijel Pranjicot sérülése miatt le kellett cserélni, örökre elvéve a bajor elöljárók kedvét mindenféle válogatott találkozótól. Florent Malouda az ellenfél kapusát rúgta hasba, hálót először a St.-Étienne középpályása, Blaise Matuidi veszélyeztetett, majd Samir Nasri talált be kis híján szabadrúgásból.

Ugyanő a 37. percben remekül ugratta ki Jérémy Menezt, aki meghúzta a jobb szélt, pontos beadása üresen találta Karim Benzemát az ötösön, ám a támadó úgy bombázott a stadion harmadik szintjére a nézők közé, mint legreménytelenebb őszi madridi formájában. Meg is lett a böjtje kis híján, ám Ivan Perisic hiába fektette el a 16-os jobb oldalánál könnyedén Philippe Mexest, csavart lövését Hugo Lloris nagy bravúrral kiütötte a hosszú sarok elől. A bősz rugdosódásoktól sem mentes félidőt Benzema újabb kihagyott helyzete zárta.

A vendégtámadások nem voltak tüzesek, az őket elkísérő szurkolók annál inkább, de hamar eltakarították az általuk bedobált pirotechnikai eszközöket a gyepről a párizsi pályamunkások. Az 51. minutumban a csere cseréje, Ivan Rakitic találta el az oldalhálót, az egyre hangosabban fütyülő francia szurkolók koncertje mégis akkor volt a leghangosabb, amikor pályára lépett Franck Ribéry. A támadók tehetetlenségét a középhátvéd Adil Rami unta meg, aki milliméterekkel lőtt 16 méterről, középről pár jó csel után a bal kapufa mellé. Hogy a Real Madridnál se aludjanak nyugodtan, arról Benzema gondoskodott, aki a 74. percben combját fájlalva sántikált le a gyepről.

Nagyjából ennyi izgalmas dologról tudunk beszámolni a mérkőzés ezen periódusából, a hajrában pedig csak akkor emelkedett meg a nézők pulzusszáma, amikor Loic Rémy belevezette a labdát a horvát kapusba, Stipe Pletikosába, majd közösen (mármint a szurkolók) kifütyülték a pályára lépő Yoann Gourcufföt. A hosszabbításban Rami, a védő ollózott csodálatosan kapura, de a labda középre tartott, így Pletikosa-zsákmány lett, ráadásul csúnyán meg is sérült a francia, mert rosszul fogott talajt.

A nem túl izgalmas és színvonalas mérkőzésen a franciák nem szolgáltak rá a győzelemre, a horvátok pedig a vereségre, így igazságosnak nevezhetjük a döntetlent.