Robben, Van Persie és Sneijder csődje, világklasszis Hummels

A MEGNYERT PÁRHARCOKBAN VOLT
A LEGNAGYOBB A NÉMET FÖLÉNY

Ha csak a legfontosabb statisztikai adatokat tekintjük át a 2–1-es végeredménnyel záruló Németország–Hollandia mérkőzés után, még nem annyira szembeötlő a németek fölénye, mint amennyire az időnként a pályán látszott. A kapura lövések száma például egyenlő volt (12–12), míg a labdát a hollandok birtokolták többet – 29 percig volt náluk (51.3 százalék), 27 percig a németeknél (48.7 százalék) – és a passzaik is pontosabbak voltak (546-ból486 volt a pontos átadás, ami 89 százaléknak felel meg, míg a németeknél 488-ból 428, ami 88 százalék).

Hogy akkor mégis miben voltak jobbak a németek? Szinte minden másban, de legfőképpen a megnyert párharcok számában. A hollandok 146 párharcukból 62-t (42 százalék), a németek ugyancsak 146-ból 84-et (58 százalék) nyertek meg. Elsősorban levegőben volt nagyobb a különbség (63–37 százalék a németek javára), ami ismerve a németek „légierejét”, nem különösebben meglepetés, de a földön is a Nationalelf volt a jobb (56–44). Ráadásul Mesut Özilék sokkal sikeresebben cseleztek az elsősorban technikás, a földön általában nagyon jó hollandoknál.

Mielőtt azonban rátérnénk az egyéni kiértékelésekre, még egy adat, ami magyarázatot ad arra, hogy a kevesebb labdabirtoklás ellenére miért beszélhetünk mégis német fölényről: 79 támadást vezetett Joachim Löw gárdája a Marwijk-legénység 70-jével szemben. Ráadásul az egyik legnagyobb fölény a pontrúgások mellett a jobb oldali támadásokban mutatkozott a két együttes között: a németek Thomas Müller oldalán 22 akciót vezettek, míg a hollandok Arjen Robben oldalán csak 17-et. Márpedig az elmúlt években az oranje a Bayern klasszisának köszönhetően éppen a jobb szélről volt különösen veszélyes.

ROBBENÉK BECSŐDÖLTEK

Ezzel pedig el is érkeztünk a hollandoktól megszokott dinamikus, kreatív támadójáték visszaesésének legfőbb okaihoz, amelyek már a dánok ellen is látszottak, de tegnap ütköztek ki igazán – a kulcsjátékosok gyenge, ötlettelen futballjához.

A hollandoknál ugyan még mindig Arjen Robbené a legnagyobb InStat-index, ami a játékosok összteljesítményét mutatja, de ha részekre bontjuk az adatait, akkor elég meglepő számokat találunk. Tizenöt párharcából ugyanis mindössze ötöt nyert meg, ebből támadásban kettőt. Ezúttal a cselei sem igazán jöttek be, ötből csak kettő volt jó, de a lövések sem mutatnak jobb arányt, négyből egyszer találta el a kaput.

Ugyanakkor nagy hiba lenne Robbennel elvitetni a balhét, mert Robin van Persie-nek a gólja ellenére még nála is rosszabbul ment a játék. Az Arsenal támadója 13 párharcából csupán egyet nyert meg, de a földön egyet sem, és egyetlen jó csele sem volt. Persze mondhatnánk, hogy volt egy jó lövése (összesen négyszer próbálkozott, ebből háromszor eltalálta a kaput), amiből gól is lett, és egy csatár esetében ez a legfontosabb mutató, csakhogy egy klasszistól éppen azt várnák a szurkolók, hogy kritikus helyzetben lendíteni tudjon csapata játékán, de erre ezúttal nem volt képes – ahogy a többiek sem.

Ha részletesen végigmennénk minden csapatrészen, természetesen azt is látnánk, hogy a védők sem játszottak jól, és ezúttal a Mark van Bommel, Nigel de Jong páros alkotta holland kasza sem ritkította hatékonyan az ellenfél támadásait, mégis, a várakozásokhoz képest a Van Persie, Robben kettős gyatra teljesítménye lehet a leginkább meglepő a narancssárgák szurkolói számára. Említhetnénk Wesley Sneijdert is, de ő az egész szezonban nem tündökölt az Interben sem, így az ő gyengélkedése nem annyira váratlan, bár az, hogy támadó középpályás létére tegnap 90 perc alatt nem volt egyetlen jó csele és kaput eltaláló lövése sem, az mindenképp kritikán aluli teljesítmény még akkor is, ha passzainak 81 százaléka pontos volt.

SCHWEINSTEIGER, HUMMELS ÉS MÜLLER IS KIMAGASLÓT NYÚJTOTT

Ezzel szemben nézzük meg, hogyan teljesítettek a német kulcsjátékosok. A minden statisztikai adatot összesítő InStat-index alapján Bastian Schweinsteiger volt a legjobb 418 ponttal, de rajta kívül még négy játékosnak volt magasabb pontja, mint a legjobb hollandnak, Arjen Robbennek.

Schweinsteiger elsősorban a szereléseivel, illetve tíz szerzett labdájával hívta fel magára a figyelmet. A Bayern szűrője mellett ezúttal is kimagaslóan játszott a dortmundi Mats Hummels, aki ezen az Európa-bajnokságon a világ legjobb belső védői közé nőheti ki magát, ha a portugálok és a hollandok elleni teljesítményét állandósítani tudja. Tegnap 91-szer avatkozott be aktívan a játékba (TTM-mutató), ebből 87-szer sikeresen, az így elért 96 százaléka a legmagasabb volt a mezőnyben a kezdőjátékosok között. Hummels mind a 12 párharcát megnyerte, ráadásul védő létére volt két kapura lövése is, és mindkétszer eltalálta a kaput. Az általa vezetett védelem főszerepet játszott a hollandok játékának elrontásában.

Támadásban a két kaput eltaláló lövéséből két gólt szerző Gomez mellett Thomas Müllert érdemes kiemelni, aki 81 százalékban pontosan passzolt, és 19 átadásából 17 volt olyan, ami konstruktív, vagyis a támadásépítésben szerepet játszó passz volt. A támadó egyértelműen uralta a jobb oldalt, párharcai többségét megnyerte (67 százalék).