– Mennyire körvonalazódott már a fejében az Eb-re utazó együttes? Hány játékosnak van biztos helye a keretben?
– Soknak. Nem kell új csapatot építenem, nemzetközi szintű játékosaink vannak, de természetesen sok múlik azon is, milyen teljesítményt nyújtanak a következő néhány hónapban – mondta Storck az ujszo.com-nak. – Reméljük, senki sem sérül meg. Kilencven százalékban megvan a csapat, de lehet, hogy lesz egy vagy két meglepetésnév.
– Van még hasonló jolly jokere talonban, mint Kleinheisler László?
– Sok tehetséges játékos van az országban, de nem tudom, találunk-e még egy olyat, mint Kleinheisler. Ilyen ezerből vagy kétezerből egy akad, nem lehet mindig előhúzni egy ilyen játékost. Kleinheislert régóta ismertem, március óta láttam, milyen színvonalat képvisel. Felelősségteljesen állt hozzá az edzésekhez, esélyt adtam neki, ő pedig élt vele.
– Az Eb előtt megpróbálta felvenni a kapcsolatot azokkal a labdarúgókkal is, például Huszti Szabolccsal vagy Otigba Kennethtel, akik a múltban így vagy úgy lemondták a válogatottságot?
– Otigba küldött egy hivatalos levelet, hogy nem akar magyar válogatott lenni, a nigériaiakat választotta. Husztival szintén kapcsolatban vagyunk, Dárdai Pál a múltban többször beszélt vele, de azt mondta, nem kíván a magyar válogatottban játszani. Az ügynöke velem is közölte ezt. Én megpróbáltam, de ha ő nem akar, akkor mi nem erőltethetjük. Akadnak más játékosok is, akiknek német és magyar útlevelük is van, de ez mindig a futballista döntése. Neki kell jeleznie, hogy szeretne a magyar nemzeti csapatban játszani, s akkor kaphat esélyt. Ha nem akar magyar színekben szerepelni, akkor ezt el kell fogadnunk. Mindenkinek magának kell eldöntenie, melyik országot akarja képviselni.
– Gondolkodnak esetleg határon túli, magyar nemzetiségű játékosokban? Például az utánpótlás szintjén?
– Azt gondolom, mindegyiküket ismerjük. De most nem akarok kísérletezni. Nincs szükség arra, hogy új csapatot építsek, nagyon jó csapatunk van, azt kell minél jobban felkészítenünk az Eb-re.
– Változott az élete, amióta kijutott a magyar válogatott az Eb-re?
– Nem. Továbbra is végeznem kell a munkámat, továbbra is sportigazgató is vagyok, a szövetséggel együttműködve az utánpótlás fejlesztésén is dolgozunk. Van egy új megyei rendszerünk, amelyet átalakítottunk, fel kell készítenem a felnőttválogatottat, szóval sok a munkám. Nagyon boldog vagyok, hogy a szakmai stábommal együtt negyvennégy év után kijuttattuk a magyar válogatottat az Eb-re, de az életem nem változott.
– Csányi Sándor, az MLSZ elnöke minden javaslatát azonnal elfogadta, vagy voltak önök között konfliktusok?
– Ha konfliktusaim lennének az elnökkel, el is hagyhatnám az országot. Sohasem volt semmilyen problémánk. Voltak esetek, amikor meg volt kicsit lepődve, de azt mondta: „Bernd, ez a te dolgod, ez a te módszered.”
– A magyar válogatott márciusban Horvátországgal, júniusban Németországgal játszik felkészülési meccset. Ez utóbbi bizonyára különleges lesz önnek.
– Igen, persze, de mindenképpen erős ellenfelet szerettem volna. Úgy lehet fejlődni, ha a legjobbakkal játszunk. Nyilván nekem, Andy Möller és kapusedzőnk Holger Gehrke számára különlegesebb lesz ez a meccs, ám nem ez a lényeg. Látni akarjuk, milyen szinten áll a csapat, mégpedig a világ legjobb válogatottja ellen. Ez a legjobb felkészülés az Eb-re, az osztrákok elleni mérkőzésre úgy mehetünk, hogy a legjobbakkal már játszottunk.
– Vagyis a drukkereknek akkor sem kell csüggedniük, ha a magyar válogatott vereséget szenved Németországtól?
– Fontos, hogy jól értelmezzük az eredményt. Elsősorban azt akarom látni, hogy ki milyen színvonalat képvisel. Össze akarom hasonlítani a játékosokat, és látnom kell, mit kell tennünk még az Eb-ig. Természetesen szeretnénk jó eredményt elérni, de számomra még fontosabb, hogy a játékosok tapasztalatot szerezzenek a világbajnok ellen.
– Ön szerint mi kell ahhoz, hogy Magyarország rendszeres résztvevője legyen a nagy tornáknak?
– Én most már a vb-selejtezőkre is építem a csapatot, ez is fontos cél. Az Eb után ugyanis kezdődik a kvalifikációs sorozat, és a válogatottnak arra is készen kell állnia. Klubszinten is emelkednie kell a színvonalnak, hogy a klubcsapataink folyamatosan nemzetközi szinten játsszanak. Mi most a válogatottról beszélgetünk, de igazából a klubokkal kellene kezdeni, hiszen ha ott megfelelő színvonalon vannak a játékosok, akkor aztán mindezt a válogatottban is kamatoztatják. Mi ezúttal a második lépéssel kezdtünk. Általában az a jellemző, hogy ha a klubfutball fejlődik, akkor a válogatott is. Jó példa erre Ausztria, ott fejlődtek a klubok, és lett egy ütőképes válogatottjuk. De ez hosszú folyamat, Ausztria esetében tíz-tizenkét évig tartott. Remélem, hogy a szövetség továbbra is támogatja az ötleteimet, és a válogatott az Európa-bajnokság után a vb-selejtezőkön is folytatni tudja, amit elkezdett.