Számos kutató a brunswiki hagyományra épülően feltételezi, hogy a bírók a szurkolótábor zaját elsődleges kulcsként értelmezik egy-egy döntéshozatal során. Brunswik lencsemodellje szerint az emberek környezetében számtalan olyan „kulcs” található, amely segítséget jelent a tájékozódásban.
Amennyiben egy olyan változó értéket kell megbecsülnünk, amelyről nincsen közvetlen információnk, akkor egy másik megfigyelhető változó érték alapján következtetünk. Az elmélet szerinttehát a bírók a szurkolótábor zaját használják, hiszen megtanulják értelmezni a kapcsolatot a közönség auditív visszajelzése és a specifikus helyzetek között.
MIVEL A KÖZÖNSÉG ERŐTELJESEBBEN REAGÁL A SAJÁT CSAPATUK ELLEN ELKÖVETETT SZABÁLYTALANSÁGOKRA, A BÍRÓK TÖBB SZABADRÚGÁST ÍTÉLNEK NEKIK, ILLETVE AZ ELLENFELET GYAKRABBAN BÜNTETIK A DURVA JÁTÉKÉRT.
Egy nemrégiben végzett kutatásban negyvenhét helyzet felvételét mutatták meg negyven különböző szaktudású bírónak. Közülük tizennyolcan hang nélkül, huszonketten pedig az eredeti hanggal nézték meg a videókat, miközben azt a feladatot kapták, hogy döntsék el, történt-e egyáltalán szabálytalanság, és amennyiben igen, a hazai vagy az idegenben játszó csapat követte-e el, vagy véletlen esemény volt.
A kutatók azt az eredményt kapták, hogy abban az esetben, ha a bírók hallották az eredeti hangot, kevésbé ítéltek a hazai csapat ellen.
A bíróknak egy helyzet súlyosságának megítélésekor számos „kulcsot” kell integrálniuk a döntés meghozatalához, és mivel érzékelik a szabálytalanságok súlyossága és a közönség auditív visszajelzése közötti kapcsolatot, a szurkolók zaját mint kiegészítő „kulcsot” használják a döntéshozatali folyamataikhoz. Az egyértelmű szabálytalanságokat minden esetben erőteljes szurkolói visszhang követi.
A brunswiki elmélet mellett egyes kutatók szerint a bírók közönség alapú ítéletalkotása a döntéshozatali heurisztikával magyarázható, melyet „hozzáférhetőség” néven is szoktak emlegetni. Ezt a fajta egyszerűsítést akkor szoktuk alkalmazni, amikor egy adott esemény valószínűségét az alapján becsüljük meg, hogy milyen könnyen tudjuk felidézni a rá vonatkozó példákat.
Mivel a bíróknak másodpercek tört része alatt végbemenő helyzetekről kell ítéletet hozniuk, a döntéseiket nagyban befolyásolják a környezetükből, a stadionok atmoszférájából érkező ingerek.
A futballmérkőzéseken az ellenfél csapatának szabálytalansága lényegesen hangosabb választ vált ki a közönségből, mint ha azt a hazai csapat követte volna el, ezért a labdarúgás esetében
EGY ELKÖVETETT SZABÁLYTALANSÁG ANNÁL NAGYOBB VALÓSZÍNŰSÉGGEL VÁLIK REPREZENTATÍVVÁ, MINÉL NAGYOBB ZAJT EREDMÉNYEZ A LELÁTÓKON.
A hazai pálya, illetve a hazai közönség hatásai azonban nem minden sportban ütköznek ki, hiszen például az úszást vagy a súlyemelést objektíven bírálják, ezáltal a részrehajlás megjelenésének valószínűsége igen alacsony.
Ezzel szemben a szubjektív bírálatot igénylő sportok esetében, mint például a labdarúgásnál, a hazai tényezők előnyként szolgálhatnak a csapatok számára mind a teljesítményük, mind pedig a bírói döntéshozatal tekintetében.