A statisztikusoknál is Schäfer András a mieink legjobbja

A játékosok neve mögött a játszott percek száma szerepel.
n.a.: nincs adat (a kevés játékperc miatt)
ph.=párharc
L.sz.=labdaszerzés
Szer.=szerelés
Forrás: Instat Football és uefa.com

Az első Eb-meccsünk előtt Schäfer András korábbi edzője, Feczkó Tamás mondta azt a Nemzeti Sport Online-nak, hogy a DAC középpályása mindenkit meglep majd a játékával a tornán. Nos, a tréner szavait tökéletesen igazolta az Európa-bajnokság. Azok után, hogy a középpályás az NS-osztályzatátlagai és az NSO-olvasók értékelései alapján is a magyar válogatott legjobbjának bizonyult, az InStat-mutatók összesített statisztikai rangsorában is az élen végzett a magyar válogatottban.

A statisztikailag mérhető minden megmozdulást összesítő, úgynevezett InStat-indexben 296 pontot átlagolt Schäfer, megelőzve Kleinheisler Lászlót (292) és a kapus Gulácsi Pétert (291) is – ők hárman tudtak 290 pont fölött zárni a magyar válogatottból. A csoportkör legmagasabb pontszámát egyébként az első két meccsen két gólt gólpasszt jegyző olasz támadó, Domenico Berardi érte el 403 ponttal, de még a 20. Romelu Lukaku is 346-ig jutott.

Az Eb-n gólt is szerző Schäfer (két kísérletéből egy találta el a kaput, amiből a németek ellen gól született) a három meccsen pályára lépők közül a legmagasabb százalékot produkálta passzpontosságban (88 százalék), meccsenként 14 párharcából hetet nyert meg, az ötvenszázalékos mutatóval a középpályások és támadók között első lett, csak védők előzték meg.

A különböző statisztikai adatok is azt támasztják alá, hogy a magyar válogatott tagjai nagyon jól kisegítették egymást a pályán, a legtöbbet játszók közül mindenki más-más mutatókban nyújtott kiemelkedőt. Mérkőzésenként átlagosan Willi Orbán nyerte meg a legnagyobb (86) százalékban a párharcait, és legnagyobb arányban ő mutatott sikeres szereléseket (71%), ugyanakkor mindkét rangsorban a másik belső védő, Botka Endre végzett a 2. helyen. Sőt, a darabszámot tekintve a legtöbb szerelést Botka produkálta, Fiola Attilával holtversenyben (10-10), a legtöbb jó passz pedig Szalai Attiláé volt (101), kettővel megelőzve Nagy Ádámot (99), a legtöbb jó cselt, nyolcat, Kleinheisler László mutatta be, és neki lett a kezdőjátékosok közül a legmagasabb a mérkőzésenként, átlagosan megnyert párharcainak a száma is (8.6). Kleinheisler harcolta ki a legtöbb szabálytalanságot is, tízet, amivel a teljes csoportkörös Eb-rangsor élén is végzett az InStat szerint. Viszont ebben a mutatóban Sallai Roland (8) és Szalai Ádám (7) is az élcsoportba tartozott.

Ami továbbra is a válogatott gyenge pontját jelenti – persze Portugáliával, Franciaországgal és Németországgal szemben ez nem volt meglepő –, a kulcspasszok, vagyis a közvetlen gólhelyzetet előkészítő átadások. Az InStat szerint 17 ilyennel próbálkoztunk három mérkőzésen, de ezekből csak három volt sikeres – kettőt Sallai Roland, egyet Szalai Ádám mutatott be, mindegyikből gólt is szereztünk. Ami a lövéseket illeti. Szalai Ádám találta el a legtöbbször a kaput, ötből négyszer.

Végezetül érdemes néhány szóban Gulácsi Péter kapusteljesítményéről is szólni. A három meccsen 17-szer találta el az ellenfél a kapuját, ebből 11-et hárított, ami 65 százalékos hatékonyságot jelent. Tizenegynél több védést csak négy kapus mutatott be (a legtöbbet, 17-17-et a walesi Danny Ward és a török Ugurcan Cakir), ugyanakkor 65 százalékosnál magasabb védési hatékonyságot 11-en is produkáltak. Viszont Gulácsinak volt hét – az InStat megfogalmazás szerint – szupervédése, vagyis bravúros hárítása, amelynél többet csak hárman mutattak be a csoportkörben (a legtöbbet, 12-t az északmacedón Sztole Dimitrievszki).

NS-ÉRTÉKELÉS