CR7: marad a brand – Deák Zsigmond jegyzete

Tegyük a szívünkre a kezünket, és őszintén valljuk be: mire emlékszünk Cristiano Ronaldóból ezen az Európa-bajnokságon? Elsőként nyilván arra, hogy az egyik mérkőzés utáni sajtótájékoztatón félretolt egy kólásüveget, s azt mondta, igyunk vizet. Másodikként arra, hogy a portugálok nyolcaddöntős kiesése után bele­rúgott a csapatkapitányi karszalagba. Ja, hogy közben valahogy csak betalált ötször a riválisok kapujába, s vezeti az Eb góllövőlistáját? Erről szinte hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig szépen elosztotta: nekünk, magyaroknak és a világbajnok franciáknak kettőt-kettőt, a németeknek egyet vágott, csak a belgák ellen maradt „néma”. Minden meccset végigjátszott, adott még egy gólpasszt, az átadásai 86 százaléka célt ért, egyszer sem szabálytalankodott, s leggyorsabb sprintje során majdnem 30 km/órával száguldott. Az Eb alatt érte utol a válogatottsági eredményességi örökranglistán az iráni Ali Daeit, 109 találattal állnak címeres mezben. Jelentős különbség, hogy CR7 még javában játszik.

Már csak az a kérdés, meddig és milyen szinten. Elnézést kérek a feltétlen híveitől, de szerintem már nem a világ legjobbja, s elnézést kérek esküdt ellenségeitől is, mert úgy vélem, még mindig magas színvonalú teljesítményre képes. Az előbbit foghatjuk a korra – februárban töltötte be a harminchatot –, az utóbbit viszont hajlamosak vagyunk természetesnek, magától értetődőnek venni. Sőt, szinte nem is érzékelni, mert elnyomják az „egyebek”, lásd kólásüveg-pakolás és kapitányiszalag-rugdosás vagy bármi más. Bizony, CR7 kapcsán már legalább olyan fontos, mit csinál a meccs előtt-után, mint az, mit csinál közben. Olyan brand, amely már önmagától zakatol és fialja a pénzt, noha névadója még messze nem vonult vissza. Szerintem egy ideig még nem is fog. Elkerülték a sérülések, a formahanyatlások, az ellenfelek sem szánakoznak rajta, hogy már nem a régi (néha épp le is lehetne cserélni...), hanem még mindig ráállítanak két-három embert. Neki válogatott szinten a jövő évi vb mindenképpen beleférhet, s ha másról lenne szó, nem mondanám, de akár a három esztendő múlva esedékes újabb Eb is, hiába írta már át eddig is a kontinentális szereplési és gólcsúcsokat.

Céltudatosságát, elhivatottságát ismerve egészen bizonyos vagyok benne, amikor egyszer majd tényleg szögre akasztja a focicsukát, akkor sem engedi el magát, őt nem látjuk majd pocakosan, részegen, leégve, mint annyi más volt klasszist. Egyszerűen azért, mert nem fér bele az önmaga által kialakított imázsába, brandjébe.

CR7 örök.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!