Játék és muzsika – Deák Zsigmond jegyzete

Amikor gyerekként a csillaghegyi nagymamámnál nyaraltam, mindig pontosan délben kezdtük az ebédet a bekapcsolt Kossuth rádió mellett. Harangszó, aztán a Déli krónika, időjárás-jelentés, majd jött a zenei kvíz az Astoria szálló halljából. „Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. Aki kérdez: Czigány György. Aki válaszol...” Ekkor bemutatkoztak a kedves zenerajongók, s mivel zömében igen felkészültek voltak, általában felismerték a bejátszott művet, a felvételen áriázó operaénekest, így ők nyertek aznap.

Mondhatjuk, a pénteken elrajtolt Európa-bajnokságon 24 versenyző válogatott vesz részt a kvízen, a játék maga a foci, a zenét a himnuszok és a szurkolói nóták képviselik, s azt is jó nézni, amikor a legjobbak lábán „muzsikál a labda”. S hogy ki nyer ma? Naponta valaki(k), július 11-én pedig az, aki mindent visz. Mi, a Nemzeti Sportnál megkérdeztük olvasóinkat és munkatársainkat is, akik a „power rankings”, vagyis az aktuális erősorrend végére az északmacedónokat, az elejére pedig a világbajnok franciákat tették. A képzeletbeli dobogót a belgák és az angolok foglalják még el, a címvédő portugálok a mintegy kéthetes felkészülés és meccsdömping közepette a hatodikról a negyedik helyre jöttek fel, a németek a hetedikek. 1., 4., 7.: azt hiszem, ennél erősebb riválisokkal valóban nem kerülhetett volna egy csoportba a listán 20. magyar válogatott, szakértőink is megerősítették ezt a teóriát.

De mit is beszélek? Facebook-követőink „Ki nyer ma?” virtuális szavazása alapján továbbjutunk a csoportból, a nyolcaddöntőben megverjük az osztrákokat, a negyeddöntőben a lengyeleket, az elődöntőben a belgákat, a döntőben pedig a franciákat, s Európa-bajnokok leszünk! Maradjunk annyiban, hogy némi elfogultság érződik a végeredményen, de azért előfordult már a kontinensviadalok történetében, hogy meglepetés született. 1976 előtt sem fogadtak volna sokan a csehszlovákokra, s most nagyjából olyan esélytelenek vagyunk, mint 1992-ben a dánok vagy 2004-ben a görögök. A végét ismerjük... Azért halkan megjegyzem, a német és spanyol tripla, valamint a francia dupla az Eb-diadalokat tekintve inkább a papírformát jelzi, mint a többiek egy-egy, összesen hét végső sikere.

Amikor gyerekként a csillaghegyi nagymamámnál nyaraltam, az ebéd végén mindig kaptam Diana sósborszesszel átitatott kockacukrot. Mialatt szopogattam, már a vízállásjelentés ment: „Az Inn Schärdingnél... A Duna Schwabelweisnél... Az Ipoly Nógrádszakánál... A Sebes-Körös Csucsánál... Hajóvonták találkozása tilos!” Nem tudom, mennyi víznek kell lefolynia a Dunán egy új magyar futballsikerig, egyelőre maradjunk annyiban, hogy az Eb-n minket segít az esélytelenek nyugalma és a hazai pálya. Utóbbi a nézőszámokat (csak nálunk lesz telt ház!) kalkulálva és drukkereinket ismerve bizonyára a legjobban!

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!