Magyar területnyitás Fiolának, dupla csapda spanyol módra

A TERÜLETSZERZÉS ALAPJAI – A LÉNYEGI DOLGOK LABDA NÉLKÜL DŐLNEK ELA TERÜLETSZERZÉS ALAPJAI – A LÉNYEGI DOLGOK LABDA NÉLKÜL DŐLNEK EL

A labdarúgásban egyéni és csapatszinten is az az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudunk kialakítani üres területeket, amiket aztán ki is használhatunk. Üres területeket a játékosok főként a labda nélküli játékukkal, helyezkedésükkel tudnak teremteni. Elsőre akár ez furcsának is tűnhet, ugyanis a televíziós közvetítések középpontjában a labda van, ezért legtöbben mindig csak a labdás megoldásokra figyelnek. Ugyanakkor a lényegi dolgok a játékosok labda nélküli játékával dőlnek el többnyire.

Ha egy játékos tudatosan cselekszik labda nélkül, akkor lényegében olyan helyzeteket tud létrehozni labdával, amilyet csak szeretne. El tudja érni azt, hogy mire labdát kap, megfelelően távol legyen tőle a védője, vagy éppen közel. El tudja azt is érni, hogy mire labdát kap, olyan irányból (szemből, oldalról, mögüle) jöjjön hozzá képest az ellenfele, ami számára a legkedvezőbb. Az egyik legszemléltetőbb példa erre Arjen Robben játéka volt. Mindenki tudja, hogy a jobb szélen mélyen visszalépett a védőjétől és rávezette a labdát az ellenfél védelmi vonalára. Ahogy közeledett az ellenfele, hirtelen megindult keresztbe a tizenhatos előtt és kapura lőtt. Akik látták őt játszani, azok szeme előtt ott van ez a folyamat. De valójában itt is Robben labda nélküli játéka volt a kulcs, ugyanis ha nem rázta volna le a védőjét mielőtt labdát kap, akkor nem is tudta volna rávezetni.

A labdarúgásnak ez a területe olyannyira fontos, hogy régi, nemzetközileg is elismert edzőink – mint Bukovi Márton és Kalocsai Géza – is sokszor beszéltek erről, de a Népsport legendás főszerkesztőjénél, Feleki Lászlónál is gyakori téma volt. Mondandójuk lényege az volt, hogy a számunkra kedvező játékhelyzeteket a labda nélküli játékunkkal tudjuk megteremteni. De erről gyakran beszéltek vagy beszélnek klasszis külföldi edzők is Johan Cruyfftól Pep Guardioláig.

A mai elemzésben az Eb-t megjárt négy válogatott csapatszintű térkialakítására mutatunk be néhány példát, hogy a támadás különböző állapotaiban hogyan alakítottak ki tudatosan szabad területeket.

MAGYAR TERÜLETNYITÁS AZ ELLENFÉL TÉRFELÉN

A magyar válogatott támadásépítéseire jellemző volt, hogy amikor kikerült szélre a labda, akkor a középpályásaink és támadóink is kihúzódtak a labdás oldalra. Ez nyilván azt is jelenti, hogy a labdás oldalon létszámfölényt tudtunk kialakítani. Ennek hatásaként a francia válogatott védelme is áttolódott a labdás oldalra, ezáltal a másik oldalon óriási szabad területek alakultak ki. A kiragadott példák mutatják, hogy Fiola Attila előtt mekkora szabad területek alakultak ki, ahova ő rendszerint be is lépett. Ez – ahogy a meccs után Sallai Rolandék ezt el is mondták – egyértelműen tudatos volt a részünkről.

Jó elképzelés volt ez a fajta megoldás, ugyanis ha a kialakított térbe megfelelő ütembe tud (amikor a labdás társa indítani tudja) beindulni a szélső védő és jó labdát is kap, akkor könnyen a védelem mögé tud kerülni labdával. Ezen a mérkőzésen visszatérő elem volt ez a fajta térkialakítás, amiből a mieink gólja is született.

VIDEÓS ELEMZÉS 1.

LABDAKIHOZATAL CSEH MÓDRA

Míg a magyar válogatottnál a támadásépítésnél néztünk példát a térkialakításra, addig a cseheknél a labdakihozataloknál nézzük meg ugyanezt. A csehek a hollandok elleni meccsükön el tudták azt érni, hogy többnyire zavartalanul hozhatták ki hátulról a labdát, mert óriási területeket alakítottak ki a saját térfelükön.

Nagyon egyszerű módszert alkalmaztak. Amikor a labdakihozatalt akarták megoldani, akkor a cseh támadók és középpályások magasan fönt maradtak, többnyire az ellenfél térfelén. Néha egy-egy cseh középpályás lépett vissza segíteni a labdakihozatalt, de a többi középpályásuk elől maradt. Ennek hatására a holland védők és középpályások is a saját térfelükön maradtak.

Ha előre jöttek volna a hollandok és szabadon hagyják a védelmük előtt lévő cseh játékosokat, abból veszélyes helyzetek alakulhattak volna ki. Ebben az esetben elég lett volna egy sikeres mélységi passzt adni a cseheknek, vagy akár felívelni a társaknak, és máris létszámfölényben vezethették volna a hollandok védelmére a labdát. Erre volt is példa a meccs folyamán. Végül a holland védők és középpályások visszább húzódtak. Ennek következménye pedig az lett, hogy a cseh védők nyugodtan birtokolhatták és hozhatták ki a labdákat.

VIDEÓS ELEMZÉS 2.

ÍGY TÖRTÉK ÁT SVÁJCIAK A FRANCIA VÉDELMI VONALAKAT!

Néztünk példát területkialakításra támadásépítésnél (magyarok), labdakihozatalnál (csehek) és most lássunk egy példát a védelmi vonal áttörésnél is a svájciak játékán keresztül!

A svájci támadók előszeretettel léptek visszafele a francia védelemből olyankor, amikor egy olyan társuknál volt a labda, aki velük szembe fordult és indító helyzetben volt. Vagyis a labdás tudott indítani vagy fel tudta passzolni a labdát, mert nem akadályozta ebben az ellenfél. Ha ilyen esetekben az ellenfél védelméből visszalép egy támadó, akkor többnyire kilép vele a védője és ezáltal rés keletkezik a védelemben. Gyakori jelenség volt, hogy ha egy svájci támadó visszalépett és ment vele a védője, akkor egy másik támadó beindult a kialakított térbe.

A védelemnek mindig rossz, ha a támadó visszalépked labdáért. Ha a védő kilép vele, akkor mögötte üres tér keletkezik a védelemben, ami támadható. Ha nem megy vele, akkor szabadon kaphat labdát a visszalépő játékos. Ha csak részben lép vele vissza és megpróbálja átadni egy középpályásnak amikor már túlságosan visszalépett, akkor a támadó átadásának pillanatában lehetnek bonyodalmak. Szóval a védelemnek a visszalépő támadók nagyon sok problémát tudnak okozni.

A svájciak játékán jól látható volt, hogy a visszalépésekkel sok teret tudtak kialakítani és a legtöbb esetben a kialakított térbe be is indult egy másik svájci játékos.

VIDEÓS ELEMZÉS 3.

A TERÜLETKIALAKÍTÁS SPANYOL MESTEREI

Végül nézzünk meg egy területkialakító módszert, a területkialakításban nagymesternek számító, az Eb-n négy közé jutott spanyol válogatottól is. A spanyol támadók és középpályások szintén magasan fönt maradnak az ellenfél térfelén, aminek hatásaként a védőik nyugodtan tudják járatni a labdát és a folyamatosan visszalépő játékosoknak tudnak passzolni.

A spanyolok a két szélső támadójukat teljesen kint hagyják az oldalvonalon, ezzel gyakorlatilag majdnem „U” alakban tudják járatni a labdát az ellenfél csapata körül. Hiszen a spanyol védők a mélyen helyezkedő támadóik miatt nyugodtan járathatják a labdát, plusz az oldalvonalon helyezkedő két szélsőjük is többnyire megjátszható. Ennek az az oka, hogy rájuk „öngól” lenne konkrét védőt állítani, mert akkor túl nagy távok alakulnának ki a védők között. Az így kialakult távokat nyilván folyamatosan támadnák a beinduló játékosok, amikből sok helyzet alakulna ki. Ehelyett területvédekezést alkalmaznak a csapatok és folyamatosan a labda környezetében igyekeznek tömörülni, így többnyire szabadon maradnak a spanyol szélsők.

A spanyolok gyakorlatilag egy begyakorolt játékelemmel két üres teret alakítanak ki!

Amikor a visszalépő spanyol szélső támadóhoz került a labda, akkor a rá kilépő svájci védő mögött alapból üres tér keletkezett. Ebbe rendszerint a spanyol szélsőhöz közelebbi belső középpályás társa be is indult. Viszont a belső középpályás beindulásának hatására az ő helyén is üres tér keletkezett.

Jó kis kombináció! A szélső védő mögé beinduló belső középpályás megjátszásával önmagában is nagy veszély alakítható ki a védelemre nézve, de a belső középpályás helyén kialakuló üres térbe beléphet a labdát kapó szélső játékos, valamint ebbe az üres térbe a spanyol center, Álvaro Morata is bemozoghat, felkínálva magát egy passzlehetőségre.

Ez egy gyönyörű példa a területek kialakítására, amit előszeretettel használnak a spanyolok: egy begyakorolt játékelemmel minimum két darab üres tér kialakítása.

VIDEÓS ELEMZÉS 4.

Kíváncsian várom, az elődöntőben az olaszok mit fognak kezdeni például ezzel a részlettel spanyolok ellen. Elemzésemben az egyes csapatok játékának csekély részét mutattam be a térkialakítás szempontjából. Ne feledjük: a lényegi dolgok általában labda nélkül dőlnek el, hiszen a labda nélküli játékkal lehet kialakítani az igazán kedvező, labdás helyzeteket.

EURÓPA-BAJNOKSÁG
ELŐDÖNTŐ
KEDD
21.00: Olaszország–Spanyolország, London (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
SZERDA
21.00: Anglia–Dánia, London (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!