Eb 2024: van egy nagy félreértés a jegyértékesítés kapcsán – a skótoknál cirkusz lett belőle

Amit elsőként le kell szögezni, és ezt mindegyik ország szövetsége meg is teszi, hogy a jegyeket alapvetően (a kivételekről lejjebb lesz szó) az UEFA-n, az UEFA jegyértékesítési rendszerén keresztül lehet vásárolni, s ennek négy szakasza van. 

Az első még tavaly, a csoportkör decemberi sorsolása előtt lement, amikor úgy lehetett jegyekre jelentkezni, hogy az igénylő még nem tudta, az adott helyszínen és időpontban mely csapatok játszanak majd (ez volt a „vakszakasz”, de itt is sorsoltak a jelentkezők között). A második etapban (ez volt az úgynevezett „lottó-” vagy sorsolásos szakasz) már konkrét mérkőzésekre lehetett jelentkezni, és túljelentkezés esetén sorsolás döntött, aminek eredményéről küldött a napokban értesítéseket az európai szövetség. Fontos tudnivaló, hogy csak azok vallhatják magukat jegytulajdonosoknak, akik január 30-ig ki is fizetik azt a belépőjegyet, amelyre sikerrel pályáztak az első két körben. Akik nem fizetnek, azoknak a jegye a harmadik, márciusi szakaszban lesz értékesítve, ugyancsak az UEFA felületén keresztül. Ebben a harmadik, úgynevezett másodlagos értékesítési szakaszban azokat a belépőket értékesítik, melyek az első kettőben nem keltek el, illetve itt lesz lehetőségük a szurkolóknak eladásra felkínálni azokat a tiketteket, melyeket megváltottak, de mégsem szeretnének felhasználni. A negyedik, március-áprilisi szakaszban pedig már csak a pótselejtezőn érdekelt csapatok szurkolói vásárolhatnak belépőt.

Az értékesítés szakaszai után nézzük meg azt is, hogy egy adott meccsre hogyan osztja el a jegyeket az UEFA!

Az UEFA jegyértékesítési rendszerében a regisztrációnál jelezni kell, hogy semleges szurkolóként regisztrálunk-e, ha pedig nem semlegesként, akkor melyik ország szurkolójaként. Egy-egy mérkőzésre adott ország drukkereinek alapesetben tíz-tízezer jegyet biztosítanak (nincs különbség az országok között). A fennmaradó helyek jelentős részére jelentkezhettek a semleges szurkolók az elő jegyértékesítési körben, 20 százalék pedig az egyéb résztvevőknek jut: a két szövetségnek (szövetségi dolgozók, családtagok, szponzorok részére), valamint kapnak az UEFA partnerei, VIP-vendégek, médiamunkások. Viszont harmadik félnek, tehát például utazási irodáknak nem értékesít jegyeket az UEFA, mint az a szövetség általános jegyértékesítési tájékoztatójából is kiderül. Ezt azért fontos leszögezni, mert Magyarországon és több környező országban is meglehetősen borsos áron ugyan, de találkozni olyan hirdetésekkel, melyek meccsjeggyel együtt árulnak utazási csomagot az Eb-re – az kérdéses, hogy ezek az irodák milyen úton jutnak a belépőkhöz.  

Azokra a jegyekre pedig, amelyeket a semleges szurkolók nem vásároltak meg a korábbi körben, a harmadik jegyértékesítési szakaszban minden drukker jelentkezhet, aki a korábbi szakaszokban már regisztrált az UEFA rendszerébe, de adott meccsre még nem jutott neki jegy. A most tikett nélkül maradt magyar szurkolók számára reményt adhat, hogy a 2016-os franciaországi Eb előtt a másodlagos értékesítési periódusban, ami márciusban következik, szinte mindenki jegyhez jutott, aki akart. 
 

Az azonban igaz, hogy akkor Marseille-ben 67 ezres, Lyonban 59 ezres stadionban játszottunk (Bordeaux-ban 42 ezresben), és ezeknél a kölni (43 ezres) és a stuttgarti aréna (51 ezer) is kisebb. Ráadásul most a házigazda németekkel, valamint az ugyancsak nagy táborral büszkélkedő Skóciával és a Németországgal szomszédos Svájccal találkozunk, tehát az ellenfelek miatt is biztosan kevesebb belépő jut a magyar drukkereknek, mint amikor Ausztria, Izland és Portugália volt az ellenfél a csoportkörben. Másrészről sokkal több magyar szurkoló is szeretne menni az Eb-re, mint korábban: az MLSZ mai tájékoztatásából kiderült, a svájciak elleni kölni mérkőzésre csak Magyarországról több mint négyszázezer, a németek és a skótok elleni meccsekre pedig mérkőzésenként több mint ötszázezer jegyigénylés érkezett. 

Ugyanakkor van egy félreértés a jegyértékesítési folyamat kapcsán, amiből sok összeesküvés-elmélet születhetett az egyelőre jegy nélkül maradt magyar drukkerek között. Vannak ugyanis olyan szövetségek, amelyek az UEFA-val másként együttműködve, a második körben a mérkőzésenként a saját drukkereik számára biztosított tízezer jegyet úgy osztották el, hogy az országos szurkolói szövetségek tagjait előnyben részesítették. A csoportellenfeleink közül Skóciában és Svájcban is előnyt élveztek a vásárlásnál a szurkolói klubtagok az UEFA felületén. 

A skótoknál erre az elmúlt évek meccsei alapján kidolgoztak egy pontrendszert: minél több találkozón vett részt valaki az előző években, annál több pontot gyűjtött, és a legtöbb ponttal rendelkező szurkolók biztosan jegyhez jutottak, ha igényeltek belépőt. Csakhogy decemberben nagy cirkusz is lett belőle, mert volt olyan nap, amikor a skót szövetség hibájából olyanok is jegyhez jutottak, akiknek erre akkor nem lett volna lehetőségük a pontrendszer alapján, ezért fel is kellett függeszteni az eladást.

Ezzel, az egyes szurkolókat előnyben részesítő jegyeladási lehetőséggel az MLSZ nem élt, és ahogy a Nemzeti Sport tudósítóitól megtudtuk, a szomszédos országok közül Szlovákia, Szerbia és Románia is ugyanazt az utat választotta, mint Magyarország. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar drukkerek közül kevesebben juthatnak jegyhez, mint a skótok vagy a svájciak. 

Az, hogy a több százezer magyar jegyigénylőből végül hányan lehetnek majd ott az Eb-n, márciusban derülhet ki, de az biztos, Szoboszlai Dominikék mögött áll majd az egyik legnagyobb szurkolótábor a tornán! 

A MAGYAR VÁLOGATOTT EB-CSOPORTJÁNAK PROGRAMJA
JÚNIUS 14. (NYITÓ MÉRKŐZÉS)
21.00: Németország–Skócia, München
JÚNIUS 15.
15.00: Magyarország–Svájc, Köln

JÚNIUS 19.
18.00: Németország–Magyarország, Stuttgart
21.00: Skócia–Svájc, Köln
JÚNIUS 23.
21.00: Skócia–Magyarország, Stuttgart
21.00: Svájc–Németország, Frankfurt