Pénzfeldobás és egy különleges kiállítás: beköszöntött az Eb-évszak!

Az alábbi rövid videó, amelyet az Európai Labdarúgó-szövetség a 2024-es torna rajtja előtt 100 nappal dobott fel a világhálóra, tartalmas ízelítő abból, mi mindent szeretnénk kicsivel bővebben felidézni a következő napokban, hetekben:

A VIDEÓ IDE KATTINTVA TEKINTHETŐ MEG!

Mi történt ezen a napon a labdarúgó Európa-bajnokságokon?

Ezt a kérdést választjuk rendezőelvnek, amikor elindulunk időutazásunkra, bebarangolni a június 5-től július 15-ig terjedő „Eb-évszakot”, azt a néhány gyönyörű hetet, amely magába foglalja az összes korábbi kontinensbajnokság minden mérkőzését.

Fő törekvésünk, hogy megmutassuk a ma már klasszikusként emlegetett csaták összefoglalóit, a fenti, szédítő videóban látható legemlékezetesebb gólokat, jeleneteket külön is, sok-sok további gólt, mindezt kiegészítve néhány mondattal a főszereplőkről. Az Eb-történelem alakulásának fontos mérföldköveiről is említést teszünk, és természetesen a magyar vonatkozású események sem maradnak ki összeállításunkból. 

Lesznek sűrű napjaink (például június 16., amikor 13 különböző tornáról válogathatjuk a muníciót), de akadnak kevesebb eseményt tartogatók is; ilyenkor „trükközünk” kicsit, és egy napi történésből indulva kinyitjuk az időablakot – például ebben az epizódban úgy, hogy képgalériában felidézzük az eddigi Európa-bajnokságok nyitó mérkőzéseit, és máris olyan klasszisokkal találkozunk, mint a későbbi részekben szebbnél szebb gólokat lövő, fejelő Gerd Müller, Michel Platini, Roberto Mancini, Alan Shearer vagy éppen Robert Lewandowski.

Aki emlékszik ezekre a mérkőzésekre, a filmfelvételeken, fotókon csodákat tevő sportemberekre, talán szívesen újraéli a múltat, aki pedig nem látta e képsorokat, annak alkalma nyílik megismerni őket.

Induljunk hát!

EB-MÉRFÖLDKÖVEK

(1968) Ez tehát az év legkorábbi napja, amelyiken valaha mérkőzést rendeztek Európa-bajnokságon. Nem sokat, csupán kettőt, azok viszont rögtön elődöntők voltak, 1968-ban. Ha szó szerint vesszük, ez volt a futballtörténelem első Európa-bajnoki játéknapja is, hiszen az első két kiírás (1960, 1964) alkalmával még Európai Nemzetek Kupájának hívták a tornát.

(1968) Ezen a napon játszották le az egyetlen olyan Eb-döntős mérkőzést, amelyiken pénzfeldobás döntött a továbbjutásról – a részletek máris.

EB-KLASSZIKUS: OLASZORSZÁG–SZOVJETUNIÓ 0:0

(1968, Nápoly) A különleges mérkőzések közé kívánkozik az első olaszországi Eb-nyitány, a házigazda és az akkor már Eb-arany- és ezüstérmes Szovjetunió ama bizonyos pénzfeldobásos mérkőzése. Mindkét csapat foghíjas volt sérülések miatt – cserélni még nem lehetett, Gianni Rivera meccs eleji sérülése gyakorlatilag emberhátrányt jelentett az olaszoknak –, gól nem esett, mint a videón is látható, fáradt futballisták szorongatták egymás kezét a lefújás után.

A játék felejthető volt – nem úgy az, ami a százhúsz perc lejártával történt! Vagy az is?! Vannak visszaemlékezések, amelyek szerint nem egy, hanem két érmét kellett feldobni, mert az első elgurult (hogy később hol találták meg, arról sem egyeznek az emléktöredékek), és az sem egyértelmű, hogy a fej vagy az írás volt-e a nyerő…

Az olaszok csapatkapitánya, Giacinto Facchetti mindenesetre így idézte fel az eseményeket az UEFA honlapja szerint: „Az oroszok csapatkapitányával bementünk az öltözőbe, mindkét csapat részéről velünk tartott egy-egy vezető. A játékvezető elővett egy pénzérmét, én az írást választottam, és szerencsém volt, az kellett a továbbjutáshoz. Irány újra a játéktér, a lelátókon hetvenezren várták a sorsolás kimenetelét, és amint látták, hogy felemelem a karom, kitört az ujjongás.”

Az olaszok egy füst alatt két vereségért vágtak vissza a szovjeteknek: az 1966-os vb-kiesésért és az 1964-es Eb-selejtezős kudarcért.

A mérkőzésnek magyar vonatkozása is volt: a tornára meghívott négy játékvezető egyike, a futballon túli életében a Nemzeti Színház ügyelőjeként dolgozó Zsolt István volt a tartalék bíró.

 MESÉLNEK A FOTÓK – KÉPGALÉRIA AZ EURÓPA-BAJNOKSÁGOK NYITÓ MÉRKŐZÉSEIRŐL 

 EGY KARRIER KÜLÖNLEGES PILLANATA: ALAN MULLERY

(1968, Firenze) Hősies, tragikus, bizarr – sokféle további jelzővel illethetjük játékoskarrierek ama különleges pillanatait, amelyeket ebben a rovatban dolgozunk fel. ALAN MULLERY 1968-as epizódjára talán a „szomorú” jelző illik a leginkább.

A karrierje során a Fulhamet és a Tottenhamet is erősítő Mullery, a kiváló védekező középpályás az 1966-os, bearanyozódó vb-keretbe nem került be, ez az Eb volt az első nagy tornája. Az 1970-es vb-n már játszott, 35 meccses válogatott karrierjének egyetlen gólját a nyugatnémetek elleni vesztes negyeddöntőben szerezte – de most térjünk vissza a keserves firenzei epizódjára.

Anglia másodszor nevezett be az Európa-bajnokságra, először jutott el a végjátékig (akkor még: négyes döntő), és rögtön a bemutatkozásakor olyasmi történt, ami 1872-től íródó története során, 423 hivatalos nemzetek közötti mérkőzése egyikén sem: kiállítottak egy játékost a soraiból!

A szomorú szerep Mullerynek jutott… Az angol válogatott, egyben az Eb-döntők történetének első kiállításáról döntő José María Ortiz de Mendíbil spanyol játékvezető a Dobrivoje Trivics kárára elkövetett törlesztésért zavarta le a pályáról a középpályást. Mullery frusztráltságát magyarázza, hogy a világbajnoki címvédő angolok vesztésre álltak: néhány perccel korábban a csapatkapitány, Bobby Moore kissé elmélázott, és a felette átívelt labdát Dragan Dzsajics a léc alá emelte Gordon Banks felett. A gól győzelmet ért.

Az angol sajtó nem kímélte az aranymeccsről lemaradó csapatot, amely a kritikák szerint nemcsak egy meccset, hanem a tekintélyét is elveszítette, hiszen „törlesztésért nincs bocsánat”.

 EGY KARRIER KÜLÖNLEGES PILLANATA: DRAGAN DZSAJICS 

Ami a játéknap egyetlen gólszerzőjét, a karrierje nagy részében a Crvena zvezdát erősítő DRAGAN DZSAJICSOT illeti, 1964 és 1979 között 85 mérkőzésen lépett pályára a ma már nem létező Jugoszlávia válogatottjában, ő a rekorder, míg 23 góljával kilencedik az 1992-ben megmerevedő örökranglistán. A kiváló szélső volt az egyetlen, aki egynél többször talált be a kapuba az 1968-as Eb-n, következésképp két góllal is gólkirály tudott lenni.

Nyolc évvel később a saját rendezésű Eb-n is szerzett két gólt, az NSZK-nak és Hollandiának is betalált (a jugók mindkét meccset hosszabbításban vesztették el, negyedikek lettek), van vb-gólja 1974-ből, méltán emlegetik a jugoszláv és a szerb futball legnagyobbjai között. Visszavonulása után két időszakban is elnöke volt a Zvezdának, és bár pénzügyi visszaéléssel vádolták, az eljárásokat olyannyira megszüntették, hogy 2023-ban, 76 éves korában Dzsajicsot a szerb szövetség elnökévé választották meg…

 JÚNIUS 5. – EB-EREDMÉNYEK 
EB 1968, OLASZORSZÁG – JÚNIUS 5.
ELŐDÖNTŐ
Nápoly: Olaszország–Szovjetunió 0:0 – h. u., pénzfeldobással
Firenze: Jugoszlávia–Anglia 1:0

A következő résszel június 7-én jelentkezünk.