Nehéz helyzetben a világbajnok hadvezér

A házigazda dél-afrikai válogatottnak a világbajnokság főpróbáján, a Konföderációs Kupán voltak ugyan felvillanásai, de az azt követő felkészülési mérkőzéseken úgy játszott, hogy szurkolói és szakértői körökben egyértelművé vált: ha ez így megy tovább, még csak reális pontszerzési eséllyel sem számolhatnak a várva várt eseményen.

A szövetség meg is húzta az ilyenkor szokásos lépést: menesztette a kapitányt, a brazil Joel Santanát. Helyetteséül leginkább a svéd Sven-Göran Erikssont szerették volna megszerezni, végül azonban „be kellett érniük" Santana elődjével és honfitársával, a már öt világbajnokságon is megfordult – és 1994-ben hazája csapatával vb-aranyérmet szerző – Carlos Alberto Parreirával.

TÖRTÉNELMET ÍRNAK?

Szögezzük le rögtön az elején, hogy a házigazda soha sincs könnyű helyzetben. A méretes közhely ezúttal is „ül". A dél-afrikai labdarúgó-válogatott, becenevén Bafana Bafana – vagy egyszerűbben csak Bafana – a 2010-es világbajnokságon túl kell, hogy élje a csoportkört, hiszen szereplése első számú nemzeti, üzleti és „tornahangulati" kérdés a déli országban (korábban még sohasem esett ki a rendező ország válogatottja a vb csoportkörében).

A válogatott nem éppen most éli virágkorát, de azért rendíthetetlenül bíznak arrafelé abban, hogy a nagy sporteseményen minél később emlegetik majd egy 2007-es film címét. Hogy melyikét? Természetesen a Goodbye Bafanáét...

HOZSÁNNA NÉKED, RÉGI-ÚJ KAPITÁNY

„Joel Santana, a Bafana újdonsült mestere nem kis fába, igazi afrikai vasfába vágta fejszéjét, amikor leült a világbajnok honfitársa, Carlos Alberto Parreira által önként elhagyott székbe. Az sem enyhít gondjain, hogy a szövetséggel folyamatosan harcban álló csatárt, Benni McCarthyt végül nem hívta be keretébe, kérdéses viszont, hogy ez teljes mértékben a saját döntése volt-e" – írtuk a 2009-es Konföderációs Kupa előtt a házigazdáról.

Parreira kritikusan szemmel nézi övéit („Mi vagyunk a vb-mezőny leggyengébbjei" – mondta egy alkalommal), és a szövetséggel is összerúgta a port a gyenge ellenfelekkel lekötött „felhozó" mérkőzések miatt. Nem rossz ómen viszont, hogy újra számolhat a Bafana gólrekorderével, McCarthyval.

A BAFANA BAFANA ÚJRA HARCI ÖSVÉNYRE LÉP

A kapusposzton továbbra is Itumeleng Khune (22 éves lesz a vb-rajton, klubja a Kaizer Chiefs) bírja a kapitány bizalmát, de csak azért, mert a Bielefeldben Rowen Fernández (32) mostanában a kispadot koptatja. A harmadik számú kapus pozíciójáért folyó harcot alighanem Moneeb Josephs (30, Orlando Pirates) nyeri meg.

A Bafana védelmi sorában sokáig Nasief Morrist (29, Panathinaikosz) vártuk az erős embernek (Chuck Morris...). A spanyol pontvadászatban, a La Ligában ő volt az egyik leghatékonyabban tevékenykedő középhátvéd volt a 2008-2009-es idényben, ám klub- és országváltása után kikopott a keretből.

A jobb oldalon a Panathinaikosztól a PAOK-hoz kölcsönadott Bryce Moonra (24) és az Európában is megforduló Lance Davidsre (25, Ajax Cape Town) érdemes figyelni, átellenben Peter Masilelára (24, Maccabi Haifa) és Innocent Mdledlére (24, Mamelodi Sundowns).

A középhátvédek, ha tudásban nem is, de dallamos hangzású névben felveszik a harcot a legjobbakkal: Bongani Khumalo (23, Supersport United) és a sokoldalú Siboniso Gaxa (26, Mamelodi Sundowns) mellől csak utóbbi klubtársa, Matthew Booth (33) lóg ki. Nemcsak nevének hangzásával, hanem magasságával is.

A BAFANA ERŐSSÉGE A KIVÁLÓ KÖZÉPPÁLYA

A középpályán afrikai szinten kifejezetten jól állnak Parreiráék, hiszen a kapitánynak olyan bizalmi emberei vannak ebben a csapatrészben, mint a Premiershipben több helyen is közönségkedvenccé váló Aaron Mokoena (29), a kiváló védekező középpályás, aki középhátvédként is megállja a helyét; vagy az Everton karmestere, Steven Pienaar (28).

A Mamelodi Sundowns támadó középpályására, Surprise Moririre (30) sérülése miatt nem számíthatott Santana a Konföderációs Kupán, így ő még ismeretlen Európában, de bátran várjunk tőle kreatív dolgokat. A korábban több európai nagycsapat által üldözött szűrő, Kagiso Dikgacoi (25, Fulham) és a Blackburnben légióskodó Elrio van Heerden (26) viszont mostanában háttérbe szorult, utóbbi a bő vb-keretben sem kapott helyet.

Akad egy gólerős játékmesterük Teko Tsholofelo Modise (27, Orlando Pirates), és egy világbajnokságot – no és a magyar élvonalat is – megjárt védekező középpályásuk MacBeth-Mao Sibaya (32, Rubin Kazany) személyében. Egyetlen jobbfajta balszélsőjük a 25 esztendős, kenyerét a Kaizer Chiefsben kereső Siphiwe Tshabalala.

BENNIVEL VERY WELL?

„Nagy kérdés, mire viszik a válogatott gólrekordere, McCarthy nélkül a dél-afrikaiak, hiszen nélküle meglehetően harmatosnak tűnik a Bafana támadósora" – írtuk a Konföderációs Kupa előtt, és lőn.

A helyi bajnokság góllövőlistájának éllovasait a nemzeti csapatban rendre eredményes Katlego Mphela (25, Mamelodi Sundowns) képviseli csupán, mellette a Crvena zvezdából a holland bajnok Twentéhez igazoló, de ott nem éppen gólerős Bernard Parker (24) reménykedhet abban, hogy McCarthy éktársa lesz.

Szóba jött még kerethirdetéskor a korábban a Maccabi Haifában légióskodó Thembinkosi „Terror" Fanteni (26), a már két vb-szerepléssel dicsekvő szélső, Siyabonga Nomvethe (32, Moroka Swallows) és az újra felfedezett, még mindig csak 23 éves Lebohang Mokoena (Mamelodi Sundowns), közülük csak a legidősebb ék örülhetett a lista olvastán.

4–5–1 A MEGOLDÁS?

A Santana-féle 4–4–2 után Parreira a védekezőbb felfogású egycsatáros, öt középpályásra épülő felállással kísérletezett: mi tagadás, a védelemre rá is fért egy plusz, defenzív felfogású játékos, és McCarthy egyedül is képes azt a támadójátékot nyújtani, mint a Bafana korábbi harmatos csatárkettősei.

A bekkek statikusak, a szélsőhátvédek sem nyújtanak elegendő támogatást a csatár(ok)nak, a középpálya sem éppen dinamikus, és több tagja híján van a megfelelő nemzetközi tapasztalatnak. „Mintha meg kellene mászni a Mount Everestet" – utalt az előtte álló feladatra Parreira. Nehéz vitatkozni vele.

NAGY NYOMÁS ALATT

1996-ban, amikor az apartheid rendszer miatti nemzetközi eltiltás után első nagy sikerüket aratták az Afrikai Nemzetek Kupája (ANK) megnyerésével, a 16. helyen álltak a FIFA világranglistáján a dél-afrikaiak. Jelenleg a 90. pozíciót foglalják el, de tavaly nyáron még a 77. helyen álltak.

Az elmúlt évek sikertelensége és a kudarccal végződő ANK után a hatalmas reményekkel várt hazai tornán kötelező állnia a sarat a Bafanának. Nem lesz könnyű dolga, hiszen a csoportból való továbbjutáshoz is minimum csodára van szükségük (vagy három Byron Morenóra...).

Igaz, hol ne bíznának a varázslatban, a csodában, ha nem Afrika legdélebbi részén?