A sorminta szerint lebőgnek a franciák a világbajnokságon, hiszen 1998-ban aranyérmesek lettek, 2002-ben rúgott gól nélkül kiestek a csoportjukból, 2006-ban pedig a döntőig meneteltek, amelyben csak tizenegyespárbajban maradtak alul az olaszokkal szemben. Dél-Afrikába finoman szólva is kedvezőtlen előjelekkel érkeztek: kijutásukat világbotrány övezte, a csapatszellem romokban, a szövetségi kapitány össznépi és szakmai megítélése a mélyponton hever, a legnagyobb csillagok egyike (Thierry Henry) formán kívül futballozik mostanában, a másik (Franck Ribéry) súlyos magánéleti problémát él át, a védelem oszlopa (William Gallas) pedig megsértődött, mert nem hozzá került a csapatkapitányi karszalag. Igaz, emlékezzünk csak vissza, hogyan indult neki az olasz válogatott a 2006-os nagy tornának...
A franciák minden bizonnyal 4–3–3-as taktikai felállással veszik fel a harcot az uruguayiakkal, és az korábban kiderült már, hogy nem kap helyet a kezdőben Henry, aki nem is értetlenkedik emiatt. „Elmondta Domenech, hogy nem leszek kezdő a vébén, és én elfogadtam ezt. Ez teljesen normális, hiszen a tavasszal alig játszottam a Barcelonában" – emlékezett vissza a támadó a korábban történtekre. Való igaz: Henry, a nemzeti csapat szereplési és gólrekordere áprilisban három, májusban két bajnokin lépett pályára.
A gall remények legújabb letéteményese a Bordeaux játékmestere, Yoann Gourcuff, akit sokan máris az új Zinedine Zidane-ként emlegetnek.
A két válogatott eddig négyszer csapott össze: egy-egy győzelem született mindkét részről, kétszer pedig döntetlenre adták. Világbajnokságon kétszer találkoztak: 1966-ban 2:1-re győztek az uruguayiak, 2002-ben pedig gól nélküli döntetlenre végeztek a felek. |
„Készen állunk, és motiváltak vagyunk – fogalmazott a középpályás. – Keményen kell dolgoznunk, és szükségünk van még némi finomhangolásra is. Sok videót meg kell néznünk a játékunkról, hogy jobban passzoljunk, jobban megértsük egymást védekezésben és támadásban is. Gyorsan meg kell játszanunk Nicót (azaz Nicolas Anelkát – a szerk.), nem pedig hátul járatni a labdát."
A tervek szerint ebben (mármint gyors indításokban) nem is lesz hiány, hiszen a támadót mögüle a Florent Malouda, Yoann Gourcuff páros, a szélekről pedig Franck Ribéry és Sidney Govou segíti.
Ha hagyják az uruguayiak.
A dél-amerikaiak szövetségi kapitánya, a kezdőjét már nyilvánosságra is hozó Oscar Tabárez biztos abban, hogy nem adják olcsón a bőrüket.
„Szerény véleményem szerint megkeserítjük a franciák életét – nyilatkozta. – Nem ők szabják meg nekünk, hogyan játsszunk. Tiszteljük őket, de meg akarjuk ismételni azt a teljesítményt, amelyet az izraeliek és a svájciak ellen nyújtottunk".
Franciaország |
Uruguay |
Mi tagadás, a pillanatnyi forma az uruguayiak mellett szól, hiszen Svájcot 3–1-re, Izraelt 4–1-re verték meg felkészülésük során, miközben a franciák a tavasszal odahaza kikaptak a spanyoloktól, és csak nyögvenyelősen gyűrték le Costa Ricát, majd legjobb összeállításukban sem bírtak Tunéziával – mindezek betetőzéseként Kína is felülmúlta őket. Franciaországban...
Ha a két válogatott, a Les Blues és a La Celeste vb-történelmét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az uruguayiak 1970 óta csak 1990-ben győztek a tornán (Daniel Fonseca a ráadásban talált a dél-koreaiak kapujába), és akkor is Tabárez volt a kapitány. A franciák viszont, bár hagyományosan megizzadnak a dél-amerikaiak ellen, legalább eredményesek: 1986-ban Michel Platiniék csupán tizenegyespárbajban győzték le a brazilokat, 1998-ban pedig Henryék mindössze aranygóllal a paraguayiakat. 2002-ben Henryék nem bírtak az európaiak ellen egyébként tragikus vb-mérleggel rendelkező „urukkal" (0–0), majd 2006-ban nagy csatában kerekedtek felül a brazilokon (1–0). Most sem számíthatnak könnyű menetre, már csak az uruguayiak legendás keménysége miatt sem.
A mérkőzésről élő, szöveges tudósítást olvashat itt, a Nemzeti Sport Online-on!
A-CSOPORT, 1. FORDULÓ | |
Franciaország–Uruguay | Fokváros, Green Point Stadion. 20.30. |
Franciaország: Lloris – Sagna, Gallas, Abidal, Evra – Gourcuff, Toulalan, Malouda – Govou, Anelka, Ribéry. |
Uruguay: Muslera – Lugano, Godín, Victorino – Pérez, Á. Pereira, Ríos, M. Pereira – I. González – Suárez, Forlán. |
2008-ban már megviccelték az uruguayiak a franciákat, hiszen Párizsban 0–0-ra végeztek velük. A két csapat akkori összeállítása: Franciaország: Lloris – Fanni, Mexes, Gallas, Evra – Vieira (A. Diarra, 46.), Toulalan – Ribéry (Benzema, 58.), Gourcuff (Briand, 72.), Henry – Anelka (Savidan, 46.) Uruguay: Carini – Bruno Silva, Godín (Carlos Valdez, 19.), Martín Cáceres, M. Pereira – Á. Pereira (Cardaccio, 71.), Lugano, Gargano, Cristian Rodríguez (Vicente Sánchez, 82.) – Suárez (Abreu, 69.), Forlán (Cavani, 46.)
|
FRANCIAORSZÁG. Márc. 3.: Spanyolország 0–2, máj. 26.: Costa Rica 2–1, máj. 30.: Tunézia 1–1, jún. 4.: Kína 0–1. |
URUGUAY. Márc. 3.: Svájc 3–1, Máj. 26.: Izrael 4–1. |
Szavazásra hívtuk olvasóinkat a francia válogatott kezdőcsapata ügyében, és a péntek 13 órai részeredmények szerint az NSO-olvasók a Lloris – Sagna, Gallas, Abidal, Evra – Ribéry, Gourcuff, Toulalan, Malouda – Anelka, Henry összeállításban küldenék harcba a gall nemzeti csapatot. |