Több mint nyolcvan éve rendeznek futball-világbajnokságot, és amióta ez a sportesemény elindult Uruguayból, azóta készítenek belépőjegyeket. Eleinte semmi extrát nem lehetett látni a jegyeken, majd idővel egyre több grafikai elem jelent meg rajtuk. Ha megnézzük, egyesek közülük gyönyörűek, mások kicsit furcsák. Némelyik fontos információkat hordoz, és van, amelyik inkább apró műalkotásnak tűnik. Mutatjuk is őket. (Képek: creativebloq.com)
1930: Uruguay
Ez itt az 1930-as döntő egyik jegye. A kétszínnyomásos nyomaton látszik a stadion alaprajza is. Egy ilyen jegy értéke nagyjából 400 ezer forint.
1934: Olaszország
Az itt látható jeggyel a Spanyolország–Brazília meccsre lehetett bemenni. Olasz módra szép, római stílusú (nyilván Mussolinihoz illő) alnyomattal, és a harmincas évekre jellemző betűtípussal nyomták. A jegy színe kék-fehér. Az itt látható jegy egy újságíró-belépő volt.
1938: Franciaország
Az első forduló Franciaország–Belgium mérkőzésének belépőjét láthatjuk. A kiváló állapotban megmaradt jegy alnyomatában a FIFA-zászlót ismerhetjük fel, és a maga nemében ritkaság, hogy a mérkőző felek neve is szerepelt rajta.
1950: Brazília
Az előző brazíliai vb jegyei kissé az olaszországira hasonlítanak a kék alnyomattal, de a tipográfiai színvonala messze elmaradt az olasztól. Ezzel a belépővel a Spanyolország–Anglia összecsapást lehetett megtekinteni.
1954: Svájc
A svájci világbajnokság modern stílusú jegyének megtervezésével nem sokat veszkődhetett a megrendelő, mert kicsit összedobált a stílusa. Ez a jegy éppen a Magyarország–Brazília mérkőzésre szólt.
1958: Svédország
A svédországi vb jegyein látszik, hogy alaposan megtervezték, letisztult a forma, szépek a betűk, ugyanakkor kellően informatív is.
1962: Chile
A dél-amerikai világbajnokság jegyei kicsit okmánybélyegre hasonlítanak, minden bizonnyal azért, nehogy hamisítsák. De mint látható, egy aláírás feldobja az egészet, méghozzá a világbajnok Peléé.
1966: Anglia
Csúnyának nem mondanánk, de nem is valami szép ez a jegy, amelynek a jellegzetességét inkább az adja, hogy be lehetett menni vele az 1966-os vb döntőjére. De legalább egyértelmű, hogy melyik bejáraton kell megközelíteni az állóhelyet.
1970: MexikóMint látszik, nagyot fordult a világ négy év alatt. A mexikói vb-n már színesek a jegyek! És ott van rajtuk a hivatalos embléma, a kupa képe, sőt még egy fantáziadús óra is megjelenik.
1974: NSZK
Németesen egyszerű ez a berlini Olimpiai Stadionba szóló jegy. Csak a legfontosabb információk szerepelnek rajta némi vb-logós alnyomattal, és persze a stadion alaprajzával, hogy el ne tévedjen a szurkoló. A mexikói jegyen megcsodált óra tovább élt a bal alsó sarokban.
1978: Argentína
Az argentínai vb jegye olyan, mint egy piktogramgyűjtemény. Minden fontos infó keretben, és szinte semmi más. Egyedül a logó kapott a sarokban helyet a „felesleges” elemekből. Viszont még mindig szerepel az óra. Ez itt éppen a döntő jegye, de azért megállapíthatjuk, hogy kicsit több munka is jó lett volna a tervezésében.
1982: Spanyolország
Az 1982-es vb jegye igazi színorgia, és látszik is benne a munka. Kiváló a színösszeállítás, az alnyomatok nem zavaróak, emellett kellően sok információ szerepel rajta, ráadásul több nyelven is. Érdemes megfigyelni, hogy a Valladolid stadionjában rendezett meccsen lila-fehér a jegyen a középső zóna színe, akárcsak a helyi csapaté, a barcelonai stadionban rendezett meccsen pedig piros-kék. Sajnos az óra viszont eltűnt, kvarcórás módon szerepel a jegyen.
1986: Mexikó
Szinte kiesik az ember szeme, amikor ezt a jegyet figyeli. Ráadásul ha meggondoljuk, hogy éppen a „magyaros csoport” Kanada–Szovjetunió meccsének jegyéről van szó, akkor különösen érdekes. Kicsit hasonlít az argentínai vb jegyére. Viszont érdekesség, hogy maja szimbólumok is megjelennek rajta, bár a megfejtésükre nem vállalkoznánk.
1990: Olaszország
A jegyen (amely itt éppen a döntőre szól) visszaköszönnek az 1934-es olasz vb belépőinek motívumai, de az egész színvonala jócskán elmarad tőle. Nehéz is elhinni, hogy a kiváló stílusérzékű olaszok ilyen „összetákolt” belépővel álltak elő…
1994: Amerikai Egyesült Államok
Az amerikai vb jegyeinek megadták a módját. Nagyon színes, de nagyon jól tervezett. Talán nem annyira informatív, ám a lényeg rajta van. Kétféle formátumban készült, egy álló és egy fekvő változatban. Ritka szép jegyek.
1998: Franciaország
Ezen a jegyen leginkább a képek dominálnak. A földgolyó, a labdák, a sok kis logó, és persze mátrixnyomtatóval azért ott vannak az adatok. Szóval olyan nagyon nem erőltették meg magukat a franciák, ám legalább megnyerték a vb-t. Ez a jegy éppen a fináléra szólt, majdnem ezer frankért. De hol van már a frank?!
2002: Japán és Dél-Korea
No, ez a jegy egészen rendben van… Látszik rajta a tervezettség, a végiggondolt koncepció, de nem hiányoznak a fontos adatok sem. Megjelent rajta a vonalkód, valamint a hologramos technológia is, hogy nehogy hamisítani tudják. Ennek a jegynek a tulajdonosa is büszkén számolhatott be arról, hogy látta a döntőt, a Brazília–Németország meccset.
2006: Németország
A belépő kissé a 2002-es jegy stílusát követi, csak kicsit visszafogottabb, zöld-sárga. A fontos információk mind szerepelnek rajta, ám sem a szöveg, sem a logók nem telepednek rá. Amolyan semmitmondó egyszerűség jellemzi. Természetesen ez is a döntőre szólt.
2010: Dél-afrikai Köztársaság
A dél-afrikai vb belépője kicsit az amerikai jegyekre hasonlított, ráadásul nagyon szépen tervezett, esztétikus látvány. Talán a legszebb az összes körül. Kiváló a képek és a szövegek aránya is, kellemes a sárga alapszín, ragyogóan emeli ki a logót. A spanyol–holland döntőt nézhette meg ezzel a jeggyel a szerencsés tulajdonos.