A-CSOPORT
OROSZORSZÁG
URUGUAY
EGYIPTOM
SZAÚD-ARÁBIA
A CSOPORT LEGÉRDEKESEBB FIGURÁJA
NSO-VERDIKT

OROSZORSZÁG: EBBŐL MÉG AKÁR CSÚNYA BUKÁS IS LEHET

Láttunk már jobb állapotban lévő világbajnoki házigazdát is. Sőt: szinte csak jobb állapotban lévő világbajnoki házigazdákat láttunk. Az orosz válogatott a hazai rendezésű vb előtti egy évben csupán három meccset nyert meg – Magyarország, Új-Zéland és Dél-Korea ellen –, s ugyan erős ellenfelekkel találkozott a felkészülés záró szakaszában, a sorozatos pofonok egészen biztosan nem tettek jót a csapat önbizalmának. A világbajnokságra hétmérkőzéses nyeretlenségi sorozatból érkezik a rendező, amely tavaly október óta nem tudott győzni.

Az előjelek alapján Oroszország legnagyobb erőssége a sorsolás, ugyanis az automatikusan az A/1-es kiemelési számot megkapó házigazda az egyik legkönnyebbnek tűnő csoportba került, ráadásul az egyik legkönnyebbnek tűnő ellenféllel (Szaúd-Arábia) kezd. Az együttesben épphogy elég erő lehet ahhoz, hogy túlverekedje magát a kvartettjén, ám nehéz jelenleg elképzelni, hogy a nyolcaddöntőnél tovább jusson, mivel a „szomszédos” B-csoportban szerepel Spanyolország és Portugália is.

Az oroszok súlyos keret-összeállítási problémákkal küszködnek. A szövetségi kapitány Sztanyiszlav Csercseszov sokáig a három belső védős felállással kísérletezett, az osztrákok elleni mérkőzésen visszaváltott négy védőre, és a vb-előkészületek alatt kipróbált egy csapatnyi középhátvédet. Összeszokottságról még véletlenül sem lehet szó…

Ha ez nem lenne elég, az oroszokat számos sérülés sújtotta. Legsúlyosabb veszteségük egyik legjobb támadó középpályásuk, Alekszandr Kokorin kidőlése, de a védősorban végrehajtott rengeteg csere is kényszerből történt – sokatmondó, hogy a 39. születésnapja felé ballagó Szergej Ignasevicset is reaktiválni kellett, annyira elfogytak a belső védők.

Jelen pillanatban „csak” a jól összerakott védelem (az oroszok tavaly június közepe óta nem tudtak mérkőzést hozni kapott gól nélkül), a jól bejáratott formáció (váltogattak a 3–5–2, az 5–3–2, az 5–3–1–1 és a 4–1–4–1 között), valamint az eredményes támadójáték hiánycikk. Minden más rendben van… A szövetségi kapitány elsősorban az egyéni hibák számának csökkenésében reménykedik, valamint abban, hogy csapata sokkal több helyzetet lesz képes kialakítani a felkészülési meccseken látottaknál.

Erős pontok? A kapuban Igor Akinfejev alighanem a csapat legnagyobb sztárja, a hat éve Oroszországban élő brazil jobbhátvéd, Mário Fernandes honosítása nagy nyereség lehet, a középpályán az irányító Alan Dzagojev és a topligás csapatok által figyelt Alekszandr Golovin villanhat. A nagy kérdés, hogy kitől várhatják a gólokat: Kokorin kidőlt, a kétszeres gólkirály Fjodor Szmolov a válogatottban közel sem olyan eredményes, mint a Krasznodarban, az óriási termetű Artyom Dzjuba pedig sérülés után tért vissza (és állítólag Csercseszovval sem felhőtlen a viszonya).

Az oroszoknak legalább a közönség nyomasztóan magas elvárásaival nem kell megküzdeniük, hiszen szurkolóik pontosan tisztában vannak azzal, hogy nyakig áll a bajban a válogatott. A nyolcaddöntőbe jutással már alighanem át is vinné a nem túl magasra tett lécet a házigazda, minden további kör elérése meglepetés lenne, figyelembe véve a potenciális ellenfelek erejét.

OROSZORSZÁG
KAPUSOK: 1 Igor Akinfejev (CSZKA Moszkva), 20 Vlagyimir Gabulov (FC Bruges – Belgium), 12 Andrej Lunjov (Zenit)
VÉDŐK: 2 Mário Fernandes (CSZKA Moszkva), 14 Vlagyimir Granat (Rubin Kazany), 4 Szergej Ignasevics (CSZKA Moszkva), 13 Fjodor Kudrjasov (Rubin Kazany), 3 Ilja Kutyepov (Szpartak Moszkva), 5 Andrej Szemjonov (Ahmat Groznij), 23 Igor Szmolnyikov (Zenit)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: 6 Gyenyisz Cserisev (Villarreal – Spanyolország), 9 Alan Dzagojev (CSZKA Moszkva), 8 Jurij Gazinszkij (FK Krasznodar), 17 Alekszandr Golovin (CSZKA Moszkva), 21 Alekszandr Jerohin (Zenit), 7 Daler Kuzjajev (Zenit), 16 Anton Mirancsuk (Lokomotiv Moszkva), 19 Alekszandr Szamedov (Szpartak Moszkva), 11 Roman Zobnyin (Szpartak Moszkva), 18 Jurij Zsirkov (Zenit)
TÁMADÓK: 22 Artyom Dzjuba (Arszenal Tula), 15 Alekszej Mirancsuk (Lokomotiv Moszkva), 10 Fjodor Szmolov (FK Krasznodar)
Szövetségi kapitány: Sztanyiszlav Csercseszov

URUGUAY: MEGÚJULT KÖZÉPPÁLYÁVAL A CSOPORTELSŐSÉGÉRT

Az A-csoport egyértelmű favoritjának a kétszeres világbajnok uruguayiak számítanak. Óscar Washington Tabárez csapatában megvan a rutin (hat játékos jár 95 válogatottság fölött), a veszély (mondjanak sokkal jobb csatárduót az Edinson Cavani, Luis Suárez kettősnél!), a lendület (szépen megújult a Matías Vecino vezette középpálya), ráadásul a kispadon a válogatott futball egyik legnagyobb „öreg rókája” ül.

A képlet ugyanaz, mint az előző világbajnokságokon. Kérlelhetetlen védelem és csapatvédekezés (2017 első felében voltak ezzel gondok, de aztán a gárda formája felfelé ívelt, és a hátsó sor is megszilárdult), világklasszis csatárduó, a kettő között pedig egy feladatát megfelelően ellátó középpálya.

Itt volt a legtöbb változás: a legutóbbi vb-n még a Maxi Pereira, Álvaro González, Egidio Arévalo Ríos, Cristian Rodríguez kvartett foglalkozott (leginkább) a zúzással, s közülük csak a balszélső maradt meg, illetve Pereira védőként. A középső részlegben ugyanis átvette az uralmat az új generáció: Nahitan Nández, Rodrigo Bentancur és Matías Vecino beépítésével Tabárez dinamikusabb, technikásabb és kreatívabb középpályára számíthat.

Nández sztárrá nőheti ki magát a világbajnokságon: a 22 éves középpályás a patinás Penarol történetének legfiatalabb csapatkapitánya volt (21 évesen megkapta a karszalagot), hogy aztán a Boca Juniorsba álljon tovább. Remek labdaszerző, kitűnően helyezkedik, gyors és energikus, ügyesen játszik előre (Steven Gerrardhoz vagy Frank Lampardhoz hasonló box-to-box, tizenhatostól tizenhatosig munkát végez), és született vezérnek tartják. A válogatottban valószínűleg nem legjobb posztján, belső középpályásként, hanem jobb oldali középpályásként kap szerepet.

A gyenge pont alighanem az, hogy viszonylag „vékony” a keret és rövid a kispad. Ha a kulcsemberek kiesnek, akkor minőségromlás várható, különösen a Cavani, Suárez duóért kell imádkozniuk az uruguayi szurkolóknak. A két sztárcsatár együttvéve eddig 92 találatot szerzett a válogatottban, a keret többi tagja együttvéve 34-et – 2016 óta 35 gólt ért el a válogatott, ebből 21-et jegyeztek Cavaniék. A drukkerek mindenképpen – a csoport erőviszonyait figyelembe véve teljes joggal – továbbjutást várnak a csapattól, és ha ez megvan, akkor a kieséses szakaszban Uruguay ellen minden riválisnak vért kell izzadnia.

URUGUAY
KAPUSOK: 12 Martín Campana (Independiente – Argentína), 1 Fernando Muslera (Galatasaray – Törökország), 23 Martín Silva (Vasco da Gama – Brazília)
VÉDŐK: 22 Martín Cáceres (Lazio – Olaszország), 19 Sebastián Coates (Sporting CP – Portugália), 2 José María Giménez (Atlético Madrid – Spanyolország), 3 Diego Godín (Atlético Madrid – Spanyolország), 16 Maxi Pereira (Porto – Portugália), 13 Gastón Silva (Independiente – Argentína), 4 Guillermo Varela (Penarol)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: 6 Rodrigo Bentancur (Juventus – Olaszország), 10 Giorgian De Arrascaeta (Cruzeiro – Brazília), 17 Diego Laxalt (Genoa – Olaszország), 8 Nahitan Nández (Boca Juniors – Argentína), 7 Cristian Rodríguez (Penarol), 5 Carlos Sánchez (Monterrey Mexikó), 14 Lucas Torreira (Sampdoria – Olaszország), 15 Matías Vecino (Internazionale – Olaszország)
TÁMADÓK: 21 Edinson Cavani (PSG – Franciaország), 18 Maxi Gómez (Celta Vigo – Spanyolország), 11 Cristhian Stuani (Girona – Spanyolország), 9 Luis Suárez (Barcelona – Spanyolország), 20 Jonathan Urretaviscaya (Monterrey – Mexikó)
Szövetségi kapitány: Óscar Tabárez

EGYIPTOM: MINDVÉGIG SZALAHÉRT IMÁDKOZNAK

Sergio Ramos nyilvánvalóan bejelentkezett az „Egyiptom leggyűlöltebb embere” címre azzal, hogy a Bajnokok Ligája döntőjén hidegre tette az ország hősét és kedvencét, Mohamed Szalahot. Szalah szerencsére utazhat a világbajnokságra, sőt, még Ramosszal is összefuthat, már ha Egyiptom továbbjut és belebotlik a spanyolokba a nyolcaddöntőben. Azért ezt elérni nem lesz könnyű feladat.

Héctor Cúper csapata Szalah mellett a védekezés körül forog. Az argentin edző 2015-ben ült le az egyiptomi kispadra, azóta az együttes 17 mérkőzést hozott le kapott gól nélkül és egygólosnál nagyobb különbségű vereséget egyszer sem szenvedett. Gólesőre nem kell számítani, annyi szent – Cúper kapitánysága alatt csak két mérkőzés volt, amelyen négy vagy több találat esett.

Ha hátul rend van (általában a beadásokkal gyűlik meg az egyiptomiak baja, magas belső védőik ellenére kapott góljaik többsége beívelés után esik), akkor már csak valahogy gólt kellene szerezni – nos, a gondok itt kezdődnek, Szalah ide, Szalah oda.

Az egyiptomiak első számú sztárjának igen jó az eredményessége a válogatottban (57 mérkőzés/33 gól), ugyanakkor csak négyszer talált be eddig nem afrikai ellenfelekkel szemben. Ez soknak még akkor sem nevezhető, ha Egyiptom ritkán játszik saját kontinensén kívüli gárdákkal.

A várakozás óriási. Hiába Egyiptom az afrikai kontinens egyik domináns csapata, a szurkolók 1990 óta nem láthatták a válogatottat világbajnokságon.

Mohamed Szalah személyében valódi világsztárjuk van az észak-afrikaiaknak, futballtörténelmükben először – ez a támadóra helyezhet hatalmas nyomást. A sorsolás viszont egyáltalán nem kedvezőtlen. 1990-ben a Hani Ramzi, Ibrahim és Hosszam Hasszan nevével fémjelzett nemzeti csapat óriási csatára késztette a holland, angol, ír triót, ám kiesett. Most egyáltalán nem elképzelhetetlen a továbbjutás, ám ehhez vagy Oroszország vagy Uruguay ellen bravúrt kellene bemutatni.

Egy érdekes kihívás, amivel Cúpernek (vagy csoportbeli kollégájának, Pizzinek) szembesülnie kell: a ramadán, azaz a muszlimok tradicionális böjtje. A 2018-as ramadán május 15-től június 14-ig tart, és Cúper nyíltan bevallotta, tart attól, hogy ez negatív hatással lesz az erőállapotra a világbajnokságon. Az edző kérésére az egyiptomi szövetség specialista orvosokat kért fel a válogatott mellé, hogy a böjti időszakban a játékosok megfelelő segítséget kapjanak – a ramadán követelményei (tartózkodás többek között evéstől és ivástól pirkadattól naplementéig) ugyanis igencsak megterhelők profi sportolók számára.

EGYIPTOM
KAPUSOK: 16 Serif Ekrami (al-Ahli), 1 Esszam el-Hadari (al-Taavun – Szaúd-Arábia), 23 Mohamed el-Senavi(al-Ahli)
VÉDŐK: 13 Mohamed Abdel-Safi (al-Fateh – Szaúd-Arábia), 12 Ajman Asraf (al-Ahli), 3 Ahmed Elmohamadi (Aston Villa – Anglia), 7 Ahmed Fati (al-Ahli), 4 Omar Gaber (Los Angeles FC – Egyesült Államok), 2 Ali Gabr (West Bromwich Albion – Anglia), 15 Mahmud Hamdi (Zamalek), 6 Ahmed Hegazi (West Bromwich Albion – Anglia), 20 Szaad Szamir (al-Ahli)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: 17 Mohamed Elneni (Arsenal – Anglia), 8 Tarek Hamed (Zamalek), 5 Sam Morszi (Wigan – Anglia), 18 Sikabala (al-Raed – Szaúd-Arábia), 14 Ramadan Szobhi (Stoke City – Anglia), 19 Abdallah Szaid (KuPS – Finnország), 21 Trézéguet (Kasimpasa – Törökország), 22 Amr Varda (Atromitosz – Görögország)
TÁMADÓK: 11 Kahraba (al-Ittihad – Szaúd-Arábia), 9 Marvan Mohszen (al-Ahli), 10 Mohamed Szalah (Liverpool – Anglia)
Szövetségi kapitány: Héctor Cúper (argentin)

SZAÚD-ARÁBIA: MINDEN PONT BRAVÚR LENNE

Van olyan vb-beharangozó, mely minden idők leggyengébb világbajnoki csoportjának nevezi az A jelű kvartettet, és Szaúd-Arábia még innen is lefelé lóg ki – legalábbis a papírforma szerint. Juan Antonio Pizzi csapata kizárólag hazai környezetben nevelkedő játékosokra épít, bár néhányuk a La Liga és a szaúdi szövetség között megkötött egyezségnek köszönhetően a spanyol futballba is belekóstolhatott.

Érthetőbbre fordítva: a szaúdiak kvázi befizettek kilenc tehetséges futballistát Spanyolországba, hiszen a kölcsönszerződésükkel kapcsolatos minden költséget az arab állam áll.

Az már más kérdés, hogy a keretbe beválogatott kölcsönjátékosok sok mindent csináltak Spanyolországban, csak játszani nem játszottak, ami azért nem jó hír a vb előtt a kapitánynak.

A szaúdiak magabiztosan meneteltek ki a világbajnokságra még előző szakvezetőjükkel, Bert van Marwijkkel, de a csapat eredményessége látványosan meggyengül, ha nem saját pályáján szerepel. Minőségi ellenfelekkel szemben szintén látványos a kínlódás, bár az Algéria és a Görögország elleni májusi győzelmek adhatnak némi reményt.

A támadóegység – Fahad al-Muvallad, Jahja al-Sehri és Szalem al-Davszari támadó középpályás, előttük pedig az ék Mohammad al-Szahlavi – Ázsiában bármely riválisnak gondot okoz, de lehet, hogy nagyon kevésnek bizonyul a világbajnokságon.

Pizzi spanyol kapcsolatait kihasználva minden más csapatnál hosszabb edzőtáborba vezényelte alakulatát: a szaúdi bajnokság április 12-én fejeződött be, és április 25-től a keret már csak a világbajnoki felkészüléssel foglalkozik. A kapitány elmagyarázta: kizárólag hosszú összetartással és sok gyakorlással remélhetik kiegyenlíteni azt a hátrányt, amelyet a magas szintű játéktapasztalat hiánya jelent a válogatottnál.

A keret nemzetközi szinten nagyon tapasztalatlan, és az is gondokat okozhat, hogy apró termetű játékosokkal van telezsúfolva, ezt az oroszok, az uruguayiak és az egyiptomiak is kihasználhatják. Kevesen számítanak arra, hogy a vb legalacsonyabban rangsorolt együttese nem az A jelű kvartett utolsó helyén zárja a tornát.

SZAÚD-ARÁBIA
KAPUSOK: 1 Abdullahal-Majuf(al-Hilal), 21 Jasszeral-Moszailem(al-Ahli), 22 Mohammedal-Ovaisz(al-Ahli)
VÉDŐK: 4 Alial-Bulaihi(al-Hilal), 6 Mohammedal-Breik(al-Hilal), 2 Manszural-Harbi(al-Ahli), 23 MotazHavszavi(al-Ahli), 5 OmarHavszavi(al-Naszr), 3 OszamaHavszavi(al-Hilal), 13 Jasszeral-Sahrani(al-Hilal)
KÖZÉPPÁLYÁSOK: 9 HattanBahebri(al-Sabab), 18 Szalemal-Davszari(Villarreal – Spanyolország), 17 Taisziral-Dzsasszim(al-Ahli), 7 Szalmanal-Faradzs(al-Hilal), 15 Abdullahal-Haibari(al-Sabab), 11 Abdulmalekal-Haibri(al-Hilal), 16 Huszainal-Mogahvi(al-Ahli), 19 Fahadal-Muvallad(Levante – Spanyolország), 8 Jahjaal-Sehri(Leganés – Spanyolország), 12 MohamedKanno(al-Hilal), 14 AbdullahOtajf(al-Hilal)
TÁMADÓK: 10 Mohammad al-Szahlavi (al-Naszr), 20 Muhannad Assziri (al-Ahli)
Szövetségi kapitány: Juan Antonio Pizzi (argentin)

A CSOPORT LEGÉRDEKESEBB FIGURÁJA

A legextrémebb figura már csak életkorából fakadóan is az egyiptomi labdarúgás nagy legendája, Esszam el-Hadari: 45 évesen minden idők legidősebb játékosa lehet, aki világbajnoki mérkőzésen pályára lép. A Kafr el-Battihban („Görögdinnyefalu”) született el-Hadari 1993-ban írta alá első felnőttszerződését, amikor öt jelenlegi csapattársa még meg sem született. 1996-ban debütált a nemzeti együttesben – Mohamed Szalah ekkor a négyévesek boldog életét élte. A kapus ráadásul majdnem a vejével játszik most egy csapatban, mivel lányát, Sadva el-Hadarit a válogatott támadó Kahraba akarta eljegyezni. Házasság nem lesz (Kahraba másfelé is tekingetett), viszont ebből is látszik, hogy Esszam el-Hadari nem a saját generációjával van egy keretben…

El-Hadari gyerekkorában ügyesen titkolta a szülei elől, hogy a tanulás helyett a (neki) sokkal izgalmasabb futballt választotta, és akkor húzott először kapuskesztyűt, amikor a Damietta akadémiájára került. Innen már szinte egyenes út vezetett az al-Ahlihoz, majd tovább, a válogatottba és a hírnévig.

A kiváló képességű kapus négyszer nyert Afrikai Nemzetek Kupáját Egyiptommal, és addig-addig hosszabbítgatta válogatott karrierjét, amíg végül sikerült eljutnia egy világbajnokságra. Ha Egyiptom továbbjut, talán látjuk sajátos ünnepi rituáléját is: a nagy győzelmeket a keresztlécen húzódzkodva, majd a kapura felmászva, egy görögdinnyével (utalás szülőhelyére) szokta megünnepelni, miközben a drukkerek a „Táncolj, Hadari!” rigmusra (és maximális mennyiségű görögtűzre) gyújtanak rá. Mohamed el-Senavi képességekben már valószínűleg jobb kapus nála, ám szinte biztos, hogy vezéregyéniségként (és a rekorddöntés érdekében) el-Hadari legalább egyszer a kapuba áll a világbajnokságon.

NSO-VERDIKT A CSOPORTRÓL

Uruguay teljesen egyértelmű favorit, összeszokottabb és erősebb keretű csapat minden csoportriválisánál, ebből a négyesből bravúr lenne kiesnie. A második helyért alighanem Oroszország és Egyiptom harcol meg – a rendezőnek a hazai pálya előnye mellett az is segíthet, hogy a leggyengébb Szaúd-Arábiával kezd a nyitó mérkőzésen. A szaúdiakat nehéz előrébb látni a 4. helynél, ahhoz pedig rendkívüli optimizmus kell, hogy valaki a továbbjutásukat jósolja. Ha áttennénk az A-csoport válogatottjait másik kvartettekbe, Uruguay kivételével alighanem igencsak nehéz helyzetbe kerülnének!