A világbajnokságok történetében még sosem volt ekkora kiütés az első mérkőzésen – klasszikus nyitó meccsen eddig 4:0 (Brazília–Mexikó, 1950) volt a legnagyobb különbségű győzelem. Oroszország Szaúd-Arábia asszisztálásával átírta ezt a rekordot, 5–0-ra ütötte ki az elképesztően gyenge teljesítményt nyújtó szaúdiakat, így visszanyert önbizalommal nézhet a további csoporttalálkozók elé.
2018 |
Oroszország–Szaúd-Arábia 5–0 |
2014 |
Chile–Ausztrália* 3–1 |
Elefántcsontpart–Japán 2–1 |
Irán–Nigéria 0–0 |
Oroszország–Dél-Korea 1–1 |
Ausztrália–Hollandia 2–3 |
Japán–Görögország 0–0 |
Argentína–Irán 1–0 |
Dél-Korea–Algéria 2–4 |
Ausztrália–Spanyolország 0–3 |
Japán–Kolumbia 1–4 |
Bosznia-Hercegovina–Irán 3–1 |
Dél-Korea–Belgium 0–1 |
2010 |
Paraguay–Japán 0–0, 11-esekkel 5–3 |
Uruguay–Dél-Korea 2–1 |
Észak-Korea–Elefántcsontpart 0–3 |
*: Ausztrália a 2006-os vb-re még az óceániai zónából (OFC) jutott ki, azóta az ázsiaiban (AFC) szerepel |
Szaúd-Arábia annál nehezebb helyzetbe manőverezte magát. A hatalmas ország 1994-ben kitűnő csapattal érkezett a vb-re, melyben ott voltak az 1989-ben U16-os világbajnokságot nyerő gárda kiemelkedő játékosai, Mohamed al-Deaja és Fuad Amin is.
A szaúdiak a Hollandia elleni szoros vereség után előbb Marokkót, majd Szaid al-Ovairan lenyűgöző szólógóljával Belgiumot is legyőzték, így továbbjutottak a csoportjukból, s a nyolcaddöntőben csak a későbbi bronzérmes svédek állították meg őket. Ám a jó kezdet után pocsék folytatás jött.
A szaúdiak azóta nem nyertek meccset a világbajnokságokon – negatív szériájuk immár tizenegy mérkőzéses –, és első találkozójuk alapján Oroszországban is statisztaszerepre (rosszabb esetben a pofozógép szerepébe) kényszerülnek. Az 1994-es villogás óta a szaúdiak tizenegyből csupán két vb-fellépésükön szereztek gólt (mindkétszer afrikai csapat ellen), kétszer csíptek el pontot, csúnya vereségből (Franciaország ellen 0–4, Németország ellen 0–8, Ukrajna ellen 0–4, most Oroszország ellen 0–5) annál több van nekik.
Ázsia mint kontinentális zóna hasonlóan rossz időszakot él át. Az 1998-as, 2002-es, 2006-os, 2010-es és 2014-es világbajnokságból csak kettő olyan volt (a japán, dél-koreai rendezésű 2002-es és a 2010-es), amelyen az AFC csapatai továbbjutót, továbbjutókat adtak a mezőnybe.
Az ázsiai gárdákra többnyire a gyors kiesés és a feledés vár, a kontinens válogatottjai immár 16 mérkőzéses nyeretlenségi szériában vannak a vb-ken. A legutóbbi ázsiai győzelem dátuma 2010. június 24. – Japán ezen a napon múlta felül 3–1-re Dániát, és jutott tovább a nyolcaddöntőbe.
A probléma az, hogy a hasonló bravúrok ritkák, azt pedig láthattuk, hogy egy Szaúd-Arábia méretű és gazdagságú ország is mennyire súlytalannak nézett ki a vb-re kimondottan rossz szériából érkező oroszokkal szemben. Márpedig – ha tetszik, ha nem, hiszen a FIFA erről döntést hozott – Ázsiának 2026-tól a mostani (legfeljebb) 5 helyett 8 csapata lesz a világbajnoki mezőnyben. A 48-ra duzzasztott vb-mezőny felét adják majd a nem európai vagy dél-amerikai együttesek.
A szaúdi szövetségi kapitányt, Juan Antonio Pizzit a 0–5 után megkérdezték, nem tart-e attól, hogy menet közben menesztik. Nemmel válaszolt, holott a szaúdi futballszövetség igen türelmetlen munkáltatónak számít. Szaúd-Arábia 1998-ban a brazil Carlos Alberto Parreirával kezdte el a világbajnokságot, ám nem vele fejezte be, mert a világhírű szakembert két mérkőzés után kirúgták, jött helyére Mohammed al-Harasi. A dél-koreaiak ugyanezen a vb-n ugyanígy, csoportkör közben menesztették a kapitányukat – valódi kuriózum! |
Nyilván lehet európai (dél-amerikai) futballsznobizmust kiáltani, ám ennek a bővítésnek nem feltétlenül van szakmai alapja. Gazdasági annál inkább. Míg a korábbi felduzzasztások logikus következményei voltak a nemzetközi mezőny kiegyenlítődésének (és a korábbi kvótaelosztásban egyértelműen hátrányos helyzetű afrikai, ázsiai, észak- és közép-amerikai gárdák fokozatos erősödésének), szakmailag semmi sem indokolja azt, hogy Ázsia 5 helyett 8 szereplővel vegyen részt a tornán.
A most látott szaúdi csapat rendkívül könnyedén, 12–3–3-as mérleggel, 45–14-es gólkülönbséggel, az ázsiai selejtezők gólkirályát (Mohammad al-Szahlavi, 16 találat) is adva kvalifikálta magát a világbajnokságra. Tehát zónán belül sportszakmailag is valódi nagyágyúnak számít.
Ha ehhez képest a világbajnoki mezőnyből ilyen csúnyán kilógnak a szaúdiak, akkor alighanem a FIFA-nál is csendben reménykednek abban, hogy a zóna többi képviselője – Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Irán – jobban teljesítsen. Mert a bővítés mellett azért a pályán is kellene érvelni... Meglátjuk, a többi ázsiai válogatottnak sikerül-e.
1994 | |
Hollandia | 1–2 |
Marokkó | 2–1 |
Belgium | 1–0 |
Svédország | 1–3 |
1998 | |
Dánia | 0–1 |
Franciaország | 0–4 |
Dél-Afrika | 2–2 |
2002 | |
Németország | 0–8 |
Kamerun | 0–1 |
Írország | 0–3 |
2006 | |
Tunézia | 2–2 |
Ukrajna | 0–4 |
Spanyolország | 0–1 |
2018 | |
Oroszország | 0–5 |
Most (32 csapat) | 2026-ban (48 csapat)** | |
Európa | 14 | 16 |
Dél-Amerika | 4.5* | 6 |
Ázsia | 4.5* | 8 |
Afrika | 5 | 9 |
CONCACAF | 3.5* | 6 |
Óceánia | 0.5* | 1 |
*: a fél kvóta interkontinentális pótselejtező lehetőségére utal | ||
2026-ban +2 hely interkontinentális pótselejtezőn talál gazdára |
FIFA VILÁGBAJNOKSÁG 2018, OROSZORSZÁG
A-CSOPORT, 1. FORDULÓ
OROSZORSZÁG–SZAÚD-ARÁBIA 5–0 (2–0)
Moszkva,Luzsnyiki Stadion,78 011néző.Vezette:Pitana (argentin)
OROSZORSZÁG:Akinfejev – Mário Fernandes, Kutyepov, Ignasevics, Zsirkov – Gazinszkij, Zobnyin – Szamedov (Kuzjajev, 64.), Dzagojev (Cserisev, 24.), Golovin – Szmolov (Dzjuba, 70.)Szövetségi kapitány:Sztanyiszlav Csercseszov
SZAÚD-ARÁBIA:al-Majuf – al-Breik, Oszama Havszavi, Omar Havszavi, al-Sahrani – Otajf (al-Muvallad, 64.), al-Dzsasszim, al-Faradzs – al-Sehri (Bahebri, 73.), al-Davszari, al-Szahlavi (Assziri, 84.).Szövetségi kapitány:Juan Antonio Pizzi
Gólszerző:Gazinszkij (12.), Cserisev (43., 91.), Dzjuba (71.), Golovin (94.)
Sárga lap:Golovin (88.), ill. al-Dzsasszim (93.)
ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT