Egy nappal a világbajnokság nyitó meccse előtt még csak reménykedhetünk benne, hogy az előttünk álló egy hónapnak nem a játékvezetők lesznek a főszereplői. Nem lenne jó. Sokkal inkább látnánk főszerepben a könnyű testi sértést elszenvedő Mohamed Szalahot, a Real Madriddal húzd meg, ereszd meget játszó Cristiano Ronaldót, a sérüléséből felépülő profi szambatáncos Neymart, a látszólag mindig egykedvű Lionel Messit, vagy akár Irán válogatottját.
A játék nyújtson maradandó élményt, ne a játékvezető!
Nem mindig gondoltuk így, az 1994-es tornán, amelyen természetesen nem volt ott a magyar válogatott, mégiscsak volt kiért és miért szorítanunk, és Puhl Sándor, akárcsak 1954-ben az Aranycsapat, egészen a döntőig futott, mi, magyarok pedig amikor a pasadenai Rose Bowl Stadion kilencvenháromezer nézője előtt Roberto Baggio tizenegyesből a Jupiter közelébe rúgta a labdát, a brazil győzelemmel véget érő finálé végén büszkénfelsóhajthattunk: Puhl tökéletesen tette a dolgát.
Most Oroszországban nem lesz a játékvezetők között honfitársunk. Kár érte. A jelek szerint nemcsak a védelmünk, a középpályás- és a csatársorunk alkalmatlan világversenyekre, hanem a sípmestereink is. Persze ennek is megvan az előnye, egy-egy vitatható, esetleg sorsdöntő hiba után nem valamelyik hazánkfiát kritizálja majd a nemzetközi sajtó, az adott szövetségi kapitány vagy a vodkától részegen üvöltöző szurkoló. A FIFA készül – persze ez a minimum – a tévedések elkerülésére. Videobíró, különleges karóra és talán James Bond láthatatlan kütyüi segítik majd a játékvezetőket, akiket mi, futballszurkolók akkor szeretünk a legjobban, ha észrevétlenek maradnak. Mert valljuk be, melyik bíró szeretné úgy beírni magát a futballtörténelembe, mint például a svájci Gottfried Dienst, aki az 1966-os világbajnokság Wembleyben lejátszott fináléjának 101. percében, 2:2-nél, a hosszabbításban gólnak ítélte az angol Geoff Hurst lövését követően a lécről levágódó labdát, miután konzultált a szovjet Tofik Bahramov partjelzővel.
Anglia világbajnok lett, és Németország azóta állítja, hogy az nem volt gól.
A legenda szerint Bahramov határbíró a halálos ágyán csak annyit mondott a vitatott ítélettel kapcsolatban: Sztálingrád.
A mai Volgográdban Anglia világbajnoki meccset játszik Tunéziával.
Reméljük, Bahramov sporttárs szelleme nem kísért majd.