„A játékosok quesadillákat, tacókat kérnek, az, hogy az étel felidézi a hazát, pszichológiailag jó hatással van rájuk. Rengeteg ételt hoztunk át Oroszországba, no meg egy szakácsot is, aki a játékosok kéréseit is teljesíti. Az összes játékosnak személyre szabott étrendje van. Ezt az étrendet befolyásolja a játékos posztja, a fizikuma és az edzés-, valamint mérkőzésteljesítménye is. Más ételt kap az, aki végigjátszott kilencven percet, mást, aki a kispadon maradt” –magyarázta Beatriz Boullosa.
A mexikóiak ugyan két tonna ételt pakoltak fel, de húst nem hoztak Oroszországba, mégpedig azért, mert a mexikói vörös húsok doppingkockázatot jelentenek.
Az országban gyakran clenbuterolt adnak az állatoknak izomtömeg-növelésre (és zsírcsökkentésre). A clenbuterol viszont tiltólistán szereplő doppingszer, és a közelmúltban több mexikói sportoló (többek között a 2011-ben a labdarúgó-válogatott öt tagja is) fennakadt a szerrel szennyezett hús miatt a vizsgálaton.
A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) külön közleményben hívta fel korábban a mexikói és kínai sportolók és sportorvosok figyelmét, hogy a clenbuterollal szennyezett hús fogyasztása doppingvétséghez vezethet.