Pelé, Maradona, Aron Einar Gunnarsson – folytatódott az izlandi futballcsoda

Izlandról nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni, az évekig csak kézilabdában remeklő ország szinte a semmiből robbant be a futball élvonalába. Persze okozott már korábban is gondot egy-egy alkalommal, a 2003-as Eb-selejtezőn a németekkel (0–0), a 2007-esen a spanyolokkal (1–1) játszott döntetlent, de nekünk, magyaroknak nem kell ezt bemutatni: 1992 és 1995 között sorozatban három tétmérkőzést is elbuktunk a szigetországiak ellen.

Hat évvel ezelőtt még a vert mezőnyben

A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőin még sehol sem jegyezték, egy győzelemmel, egy döntetlennel és hat vereséggel, 6–14-es gólkülönbséggel csupán Ciprust előzte meg a csoportban. Két évvel később viszont már meghatározó szerepet töltött be, a vb-kvalifikáció E-csoportjában Svájc mögött a 2. helyet szerezte meg (megelőzte Szlovéniát, Norvégiát, Albániát és Ciprust), majd a pótselejtezőn a hazai 0–0 után 2–0-ra kikapott a horvátoktól.

Ám a fejlődés töretlen maradt, története során először nem csupán kijutott a 2016-os Eb-re (otthon legyőzte a cseheket és törököket, Hollandiát pedig oda-vissza verte meg), de a mieink csoportjában a második helyen végezve kiverte a nyolcaddöntőben Angliát (2–1), és csupán a nyolc között hasalt el a franciákkal szemben (2–5).

Csoportelsőként a vb-re

Ha ezt még mindig kifutott eredménynek gondolták volna a fanyalgók, azoknak rátett még egy lapáttal: a 2018-as világbajnokság selejtezőin megnyerte az I-csoportot úgy, hogy otthon mindegyik riválisát legyőzte, és ha nincs a finnországi kínos 1–0-s zakó, akkor könnyedén hozta volna az első helyet, így „csak” két ponttal előzte meg a horvátokat.

Az utolsó két forduló előtt még nagy számolgatás zajlott, de Heimir Hallgrímsson csapata előbb Törökországban nyert hallatlan magabiztossággal 3–0-ra, majd már csoportelsőként behúzta a Koszovó elleni utolsó meccsét is (2–0).

A lefújást követően jöhetett az örömünnep, de a videón látszik is egy pillanatra Gudni Th. Jóhannesson izlandi elnök, aki alig akarta elhinni a történeteket.

„A válogatottunk oroszországi szereplése az izlandi sporttörténelem egyik legnagyobb pillanatának számít majd. Természetesen ez csak sport, de minden fontos, ami boldogságot okoz az embereknek. Legyen az a kultúra bármelyik ága. Miénk a világ egyik legjobb futballcsapat, és mindenki láthatja, kis nemzetként is bármire képesek vagyunk” – mondta.

Gudni Bergsson, az izlandi szövetség elnöke csak annyit kért: „Ha álmodom, ne ébresszetek fel!”

Hallgrímsson: „Munkamániások vagyunk”

A szövetségi kapitány, Heimir Hallgrímsson nem nagyon találta a szavakat az utolsó mérkőzés lefújását követően.

„Ez valóban furcsa érzés, nem is tudom, mit mondjak. Pelé, Maradona, Aron Einar Gunnarsson…” – sorolta minden bizonnyal önkívületi állapotban a részmunkaidőben fogorvosként is dolgozó szakember, kifejezve csodálatát egyik kedvenc játékosáról, a Cardiff City FC középpályásáról.

„Akadt, aki az Európa-bajnokság után azt tanácsolta nekem, hogy én is köszönjek el a válogatottól, és élvezzem ki a sikert. Én azonban hittem abban, hogy még annál is többet tehetünk. Most felmásztunk erre a hegyre, és meg kell néznünk, melyik a következő csúcs. Új bakancsokat kell beszereznünk, és nekivágni az új kihívásnak” – nyilatkozta.

Hallgrímsson rámutatott, hogy a vb-kvalifikáció további hatással lesz a válogatottra. „Ez a siker óriási előrelépést jelent számunkra az elkövetkező évekre, hiszen ezzel a csapat az új Nemzetek Ligájában a legjobb tizenkettő között kap helyet, és jó esélye van arra, hogy a 2020-as Eb-selejtezők előtt kiemelt legyen.”

„Munkamániások vagyunk. Ez a siker nem valaminek a vége, az igazi nagy utazás csak most kezdődik a végső cél felé” – tette hozzá a kapitány, és el-elcsukló hangon arra kérte segítőit, hogy néha ők válaszoljanak a feltett kérdésekre.

A csapatra a meccset követően igazi ünneplés várt Reykjavík egyik legexkluzívabb bárjában, a Petersen Svitanban, de azért a főtéren (Ingólfstorg) ünneplő tömeget is köszöntötték, még énekeltek is a drukkereknek.

„A világbajnokság már nem csak álom” – írta a Morgunbladid, amely riportjában arról is beszámolt, hogy a tömeg nemzeti hősként üdvözölte a játékosokat, és az emberek többsége azért vonult az utcára, hogy Izland történelmének legnagyobb sportsikerét ünnepelhesse.

Izland sikeréhez többek között Gary Lineker és Peter Schmeichel is gratulált.

A csoda az utánpótlásban rejlik

Az izlandi csoda a helyi utánpótlásrendszerben van, ugyan a csapat egyetlen korosztályos torna döntőjébe sem jutott még el, de egy 344 ezer fős országban az is nagy csoda, hogy ennyi profi játékos van. „Nyolcvan izlandi profi labdarúgót tartunk számon, akik külföldre tudtak igazolni, légiósként keresik a kenyerüket. Továbbá könnyen lehet, hogy a lakosság számarányához viszonyítva nálunk a legeredményesebb az edzőképzés Európában. A gyerekek négy-öt éves korban kezdenek el futballozni, és rögtön UEFA-licences edzők foglalkoznak velük. Kulcskérdésnek tartom, hogy már nagyon fiatal korban is megfelelően képzett szakemberek dolgozzanak a jövő generációival” – nyilatkozta egy évvel ezelőtt a Nemzeti Sport Online-nak, Tómas Thór Thórdarson, az izlandi Visir.is újságírója.

Akkor még ő sem mert találgatásba bocsátkozni, hogy mi lesz a világbajnoki selejtezőkön, hiszen Lars Lagerbäck távozásával Heimir Hallgrímsson egyedül vitte tovább a csapatot. „Lagerbäck volt az az ember, aki mindent megváltoztatott a válogatottnál. Heimir jó munkát végzett mellette, hogy egyedül mire megy, azt majd meglátjuk” – mondta tavaly májusban Thórdarson.