A százas számnak mindig is megvolt a maga varázsa, mitikus jelentése a történelemben, kultúrában és a labdarúgásban is, ahol a száz válogatottság elérése olyan határ, amelyhez több mint egy évtizeden át szükséges kiemelkedő teljesítmény.
Mivel a kontinensbajnokságok után a most következő, szeptemberi világbajnoki selejtezők lesznek az első válogatott mérkőzések, érdemes megnézni, hogyan is áll a világ futballja a százszoros válogatottakkal, illetve kik a még aktív válogatottsági rekorderek – fókuszban Európa, de azért az öreg kontinensen túlra is kitekintünk.
A SZÁZASOK KLUBJA ÉS A MALAJZIAI LISTAVEZETŐ
Az első játékos, aki legalább 100 alkalommal játszott hazája válogatottjában az angol Billy Wright volt 1958-ban, őt követte 1961-ben a norvég Thorbjörn Svenssen, majd az Aranycsapat klasszisa, Bozsik József.
Amíg a múlt század első hatvan-hetven évében még „fehér hollónak” számítottak a százszoros válogatottak, az ezredfordulóhoz közeledve számuk jelentősen növekedni kezdett, az azóta eltelt két évtizedben pedig úgy megszaporodott, hogy mára 563 ilyen játékost tartanak nyilván. A legtöbben az európaiak vannak köztük (223 futballista), de a legtöbbszörös válogatott futballisták rangsorának élcsoportját az ázsiaiak uralják. Érdekesség, hogy Ausztrália (amelynek nemzeti együttesében Mark Schwarzer 109, Tim Cahill pedig 108 alkalommal szerepelt) „átigazolásával” az ázsiai szövetségbe, Óceániának – a földrészek közül egyedüliként – hivatalosan még nincs százszoros válogatott játékosa.
A kiemelkedő ázsiai számok az európainál jóval kevésbé kötöttebb versenyrendszerben, a sok regionális tornában (és az ezzel összefüggő sok országban), valamint a korábbi, lazább nyilvántartásban keresendők.
Az örökranglistát a hazája válogatottjában 1969 és 1984 között szereplő malajziai Soh Chin Ann vezeti: az olimpiai selejtezőkhöz tartozó 24 mérkőzését el nem ismerő FIFA-nál 195, a labdarúgás statisztikáival és történelmével foglalkozó RSSSF szerint viszont 219 válogatott találkozón lépett pályára.
NAGY GENERÁCIÓK ÉS CRISTIANO RONALDO ELŐRETÖRÉSE
Főként az európai országok esetében jellemző tendencia, hogy egy-egy sikeres, hosszabb időn át együtt játszó generáció tagjai közül többen is nagyjából egy időszakban jutnak száz találkozó fölé, és uralják hazájuk válogatottsági rangsorát. Az egyik leglátványosabb példa a belga nemzeti csapat aktuális válogatottsági lajstroma, amelyen az első öt helyezett – Jan Vertonghen (131), Axel Witsel (114), Toby Alderweireld (113), Eden Hazard (111) és Dries Mertens (102) – mind ott volt az idei Európa-bajnokságon, és a szeptemberi mérkőzésekre is meghívót kapott. A hatodik Romelu Lukaku (98) pedig éppen a szeptemberi vb-selejtezők alkalmával lehet századszor válogatott. Hasonló a helyzet a spanyoloknál is, ahol az első tízben kilenc 2010-es világbajnok található, a kivételt a nyolcvanas-kilencvenes évek kapusa, Andoni Zubizarreta (126) jelenti.
Franciaország mind a nyolc, száznál több válogatott mérkőzéssel büszkélkedő játékosa egyben világbajnok, hatan – Lilian Thuram (142), Thierry Henry (123), Marcel Desailly (116), Zinédine Zidane (108), Patrick Vieira (107) és Didier Deschamps (103) – 1998-ban, Hugo Lloris (129) és Olivier Giroud (110) pedig 2018-ban nyertek vb-t. Hasonló a helyzet Portugáliában is: a Cristiano Ronaldo (179), Joao Moutinho (135), Pepe (119) hármas foglalja el a dobogót, hozzájuk csatlakozhat szeptemberben a kapus, Rui Patrício (97).
Miután a 180-szoros válogatott Sergio Ramos a nyári Eb-hez hasonlóan a vb-selejtezőkre sem került be a spanyol keretbe, a 36 éves Ronaldo egy héten belül európai rekorder lehet. Ha szerdán játszik az írek elleni vb-selejtezőn, akkor beéri a PSG védőjét, ha pedig szombaton Debrecenben, a Katar elleni meccsen is szerepel, akkor meg is előzheti. Így pedig a jövő heti, Azerbajdzsán elleni vb-selejtezőn már 182. alkalommal léphetne pályára, amivel az ománi Ahmed Mubarakot is utolérve minden idők 4. legtöbbszörös válogatottja lehetne a világon. Akkor pedig a még aktív játékosok között már csak a kuvaiti Bader al-Mutava (185) lenne előtte, de a fent említett, a FIFA kimutatása alapján 195 meccsel abszolút első Soh Chin Ann sem elérhetetlen a portugál számára, akár már jövőre, a világbajnokság környékén utolérheti és meg is előzheti, ha addig folyamatosan játszik a válogatottban. A százgólos határt viszont már elérte, 109 találatával holtversenyben listavezető Ali Daeivel együtt, és csak idő kérdése, mikor előzi meg az iránit.
Arra kelet-európai példát is találunk, amikor egy adott időszak meghatározó játékosai nagyjából egyszerre érik el a százas határt: Romániában a válogatottsági rangsor három dobogósa mind a kilencvenes évek Aranygenerációjának meghatározó játékosa: Dorinel Munteanu 134, Gheorghe Hagi 124, Gheorghe Popescu pedig 115 alkalommal volt válogatott. Az elsőként száz fölé jutó Bölöni László (102) ötödik az ország rangsorában.
Európán túlra is tekintve: a brazil válogatott hat százszoros válogatottja közül hárman – Cafu (142), Roberto Carlos (125), Lúcio (105) – is a 2002-es világbajnok csapatnak voltak a tagjai, a kora miatt azonban a 29 éves Neymarnak (111) jó esélye van pár éven belül a lista élére kerülnie. A még aktív brazilok közül egyébként Dani Alves vezet 118-cal. A még aktív dél-amerikai játékosok válogatottsági rangsorát pedig az újdonsült Copa América-győztes, 34 éves argentin Lionel Messi vezeti 151 meccsel, őt követi a 35 éves uruguayi Diego Godín (146), aki a nyáron Messihez hasonlóan játszott a dél-amerikai kontinensbajnokságon is (ahogy Neymar is, Dani Alves viszont nem volt tagja a brazil keretnek).
A LEENDŐ SZÁZASOK ÉS MAGYAR HELYZETKÉP
Az Európa-bajnokság ideje alatt egyetlen játékos, Dries Mertens lett százszoros válogatott, a belgák Dánia elleni csoportmérkőzésén. További 27 futballista már eleve száznál több válogatott mérkőzéssel a háta mögött szerepelt a tornán.
A szeptemberi vb-selejtezőkön viszont hárman is átléphetik a bűvös határt: a már említett Lukaku és Rui Patrício mellett a 99 fellépésnél tartó ukrán Andrij Jarmolenko. Továbbá még idén elérhetik a száz válogatottságot olyan kiváló futballisták, mint a svájci Granit Xhaka (98) és Xherdan Shaqiri (96), a walesi Gareth Bale (96) vagy a francia Antoine Griezmann (95).
Magyarországon a 101-szeres válogatott Bozsik Józsefen kívül ketten érték el a 100-as határt. A már visszavonult Király Gábor és a még ma is aktív Dzsudzsák Balázs, aki 2019 óta nem kapott meghívót a nemzeti csapatba, mindketten 108-szor játszottak a magyar válogatottban. A jelenlegi keretből csak ketten jutottak 50 meccs fölé. A 33 éves Szalai Ádám 74-nél tart, az angolok elleni csütörtöki meccset eltiltás miatt kihagyó Nagy Ádám meg 51-szer. Utóbbinak, 26 évesen jó esélye van arra, hogy a következő százszoros magyar válogatott legyen néhány éven belül.
1. Soh Chin Ann* (Malajzia) | 195 (1969–1984 között) | ||
2. Bader al-Mutava (Kuvait) | 185 (2003–2021) | ||
3. Ahmed Haszan (Egyiptom) | 184 (1995–2012) | ||
4. Ahmed Mubarak (Omán) | 182 (2003–2019) | ||
5. Sergio Ramos (Spanyolország) | 180 (2005–2021) | ||
6. Cristiano Ronaldo (Portugália) | 179 (2003–2021) | ||
7. Claudio Suárez (Mexikó) | 178 (1992–2006) | ||
Mohamed al-Deaja (Szaúd-Arábia) | 178 (1993–2006) | ||
9. Gianluigi Buffon (Olaszország) | 176 (1997–2018) | ||
Hosszam Haszan (Egyiptom) | 176 (1985–2006) | ||
Amer Safi (Jordánia) | 176 (2002–2021) |
Adatok forrása: fifa.com.
Az RSSSF 219 meccset tart nyilván, de az olimpiai selejtezőket is beleszámolja.
1. Sergio Ramos (Spanyolország) | 180 (2005–2021) | |
2. Cristiano Ronaldo (Portugália) | 179 (2003–2021) | |
3. Gianluigi Buffon (Olaszország) | 176 (1997–2018) | |
4. Vitalijs Astafjevs (Lettország) | 167 (1992–2010) | |
Iker Casillas (Spanyolország) | 167 (2000–2016) | |
5. Martin Reim (Észtország) | 157 (1992–2009) | |
6. Lothar Matthäus (NSZK/Németország) | 150 (1980–2000) | |
7. Anders Svensson (Svédország) | 148 (1999–2013) | |
8. Robbie Keane (Írország) | 146 (1998–2016) | |
9. Anatolij Timoscsuk (Ukrajna) | 144 (2000–2016) | |
10. Marko Kristal (Észtország) | 143 (1992–2005) | |
Michael Mifsud (Málta) | 143 (2000–2020) | |
Thomas Ravelli (Svédország) | 143 (1981–1997) |
1. Bader al-Mutava (Kuvait) | 185 (2003–2021) | |
2. Ahmed Mubarak (Omán) | 180 (2003–2019) | |
Sergio Ramos (Spanyolország) | 180 (2005–2021) | |
4. Cristiano Ronaldo (Portugália) | 179 (2003–2021) | |
5. Maynor Figueroa (Honduras) | 172 (2003–2021) | |
6. Andres Guardado (Mexikó) | 168 (2004–2021) | |
7. Haszan al-Hajdosz (Katar) | 152 (2008–2021) | |
8. Michael Bradley (Egyesült Államok) | 151 (2006–2019) | |
Lionel Messi (Argentína) | 151 (2005–2021) | |
10. Diego Godín (Uruguay) | 146 (2005–2021) |
*Aktívnak azt tekintjük, aki nem mondta le a válogatottságot.
1. Sergio Ramos (Spanyolország) | 180 |
2. Cristiano Ronaldo (Portugália) | 179 |
3. Luka Modric (Horvátország) | 142 |
4. Joao Moutinho (Portugália) | 135 |
5. Jan Vertonghen (Belgium) | 131 |
6. Ildefons Lima (Andorra) | 130 |
7. Marek Hamsík (Szlovákia) | 129 |
Hugo Lloris (Franciaország) | 129 |
9. Sergio Busquets (Spanyolország) | 127 |
10. Steven Davis (Észak-Írország) | 126 |
1. Szaúd-Arábia, Egyesült Államok: 17 |
3. Mexikó: 15 |
4. Egyiptom, Németország (NSZK), Irak, Dél-Korea: 14 |
8. Észtország, Spanyolország, Kuvait: 13 |