Vb 2022: magyar hangosítás szól a katari világbajnoki stadionokban

A világbajnokság elsődleges élményét a pályán zajló események adják, ám a korszerű szórakoztatási igények ma már megkövetelik, hogy Neymar, Lionel Messi, Kylian Mbappé és társaik teljesítményét megfelelő tálalásban, a legmodernebb körülmények között élvezhessék a nézők. Ebben nyújt segítséget egy kilenctagú magyar csapat, a kreatív mérnöki, audiovizuális és szórakoztatótechnológiával foglalkozó Animative Group szakembergárdája, amely öt katari stadion (Al-Bajt, Kalifa, Al-Dzsanub, 974, Ahmed bin Ali) LED-kijelző­rendszerének működtetéséért, valamint négy vb-helyszín (Kalifa, 974, Ahmed bin Ali, Education City) hangtechnikájáért felelt, illetve felel. A munkatársaival egyebek mellett a Puskás Aréna LED-kijelzőrendszereit tervező és kivitelező, a korábban a Balaton Sound és a Sziget-fesztivál nagyszínpadának hangosítását is biztosító Molnár Károly tulajdonossal, ügyvezető igazgatóval beszélgettem Dohában. A találkozóra kora reggeli órában sikerült időt szakítania, az Education City Stadion hangvezérlőjeként és a világbajnokságon dolgozó magyar kollégák koordinátoraként ugyanis rendszerint délelőtt elkezdődik az esti mérkőzéshelyszínek előkészítése.

Katari megbízatása régebbre nyúlik vissza, már a 2015-ös kézilabda-világbajnokság fő helyszíneként használt Loszaíli Sportaréna (Lusail Sports Arena) audio­rendszerét is a vezetésével építették ki, a jelenlegi futballtorna létesítményei közül az ő vállalkozása végezte a Kalifa Nemzetközi Stadion, az Al-Dzsanub Stadion és az Al-Bajt Stadion elektroakusztikai tervezését, telepítését és beállítását. Nem szimpla háttérmunka ez: mást jelent már egy futballmérkőzés szórakoztatóipari, produkciós szempontból, mint akár egy-két évtizeddel ezelőtt, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség pedig igyekszik lépést tartani a korral és a változó elvárásokkal.

„A meccs ma már full show – rögzíti az alaptételt a magyar szakember.  – Az Egyesült Államok nagy sporteseményein, például az NBA-ben és az NFL-ben régóta érvényes gyakorlat az utóbbi tíz évben meghatározta a FIFA törekvéseit. Ami a futballban korábban kevésbé volt jellemző, most már alapvetés: egy-egy mérkőzéshez hozzátartozik a kétórás felvezető műsor, a félidei vagy a lefújás utáni szórakoztatás. Ez az irány viszont koncertszintű hangrendszereket követel meg, a zenék és a bemondások minőségi megszólalása kiemelten fontos. Hasonlóképp módosult az eredményjelzők szerepe, régen elmúlt már az az idő, amikor csak az aktuális állás közlésére szolgált, ma a ledes felületeken futó tartalmak is meghatározó részei a szórakoztatásnak.”

S hogy milyen audiohatások érik a meccslátogatót a katari világbajnoki mérkőzéseken?

„A stadionokban többfajta hangrendszer működik párhuzamosan, hiszen más hangtartalom hallható a létesítmény belső tereiben, folyosóin vagy a VIP-területeken, mint a stadiontérben, az úgynevezett main bowlban  – mondta Molnár Károly.  –  Itt a tervezésnél, az eszközök elhelyezésénél figyelembe kellett venni az épületek tartószerkezetei miatt a függesztett elemek súlykorlátját, illetve a FIFA szigorú előírásait, amelyek meghatározzák a hangerő és a beszédérthetőség elvárt mutatóit. Utóbbi paraméter különösen fontos az elektro­akusztikában, hiszen ha valami hangosan szól, az még nem biztos, hogy érthető is. A FIFA-szabványok az előkészületek évei során is változtak. A Kalifa Stadionnál például kihívást jelentett, hogy a 2017-re befejezett telepítés során még a 2011-es iránymutatók szerint dolgoztunk, ám a következő években frissítették az előírásokat. Bár a tartószerkezetre rögzített hangsugárzók súlya összesen körülbelül tizenöt-húsz tonna, esetleg ennél még több is, néha plusz száz kilóért kellett küzdenünk az engedélyeztetési eljárásnál. Az Al-Bajtban kétszáz, egyenként hatvan-nyolcvan kilogrammos eszközt rögzítettünk, a 60 ezres aréna a legnagyobb, amelyben itt dolgoztunk. Meg kell jegyeznem, a tervezésnél a 40 ezres és a 60 ezres stadion között a hangrendszer szempontjából kisebb jelentőségű a kapacitásbeli különbség, mint mondjuk egy 20 ezres és egy 40 ezres stadion között. Az Education City Stadionnál más jellegű akadályt kellett elhárítanunk. A hangsugárzó rendszert az építészek nem engedték a tetőszerkezet szintjétől lejjebb függeszteni, így a minőségi hangsugárzás biztosítása a szokottnál nagyobb fejtörést okozott. De olyan is előfordult, hogy a televíziós közvetítést végző társaságok kérték, a meccs előtti és utáni interjúk helyszínéül szolgáló részen próbáljuk célzottan lejjebb venni a hangot.”

Bár az ember lelkét is megrezegtető hangerő a korszerű futballshow feltétlen kellékének számít, az erős audioingerekre érzékenyeknek vagy hallásukat féltőknek nem kell a további veszélyek miatt aggódniuk: a katari stadionok magyar hangvezérlőjének elmondása szerint a hatást ezen a téren a FIFA már nem tervezi fokozni. Érdekes módon a mai határérték és az emelt hangerőszint rögzítésére éppen egy világbajnokság, a tizenkét évvel ezelőtti torna „audiokatasztrófája” ösztönözte a nemzetközi futballszervezet illetékeseit. Emlékezhetünk, a dél-afrikai vb hetei során állandó panasztémát jelentett, hogy a helyszíni szurkolók és a televíziónézők nem tudják élvezni a mérkőzéseket a fülsértő vuvuzelázás miatt – a FIFA erre válaszolt utóbb a hangerő feltekerésével. Talán nem is gondolná az egyszerű „meccs­fogyasztó”, milyen szempontokra kell odafigyelni az audiohatások megkomponálásánál a futballélmény tökéletesre hangolásához.

„A hangrendszerek kialakításánál figyelembe kell venni az akusztikai környezetet  – avatott be a munka kulisszatitkaiba interjúalanyunk. – Futballmérkőzések esetében van némi ellentmondás a között, hogy mi az, ami spannolja, hangulatba hozza a drukkereket, és mi kell a jó zenei megszólaláshoz. A stadionterekben előidézett hosszú utózengési idő erősíti a szurkolás hangját, ettől még inkább lázba jönnek az emberek, a hangrendszerek ideális működését viszont a tényező nem segíti. Mérnöki szemmel szép kihívás kialakítani az egyensúlyt, hogy megmaradjon a stadion természetes akusztikája, és közben a zenék és bejátszások is jól szóljanak. A gólok után például érdemes várni néhány másodpercet a bemondással, időt adni a természetes szurkolói hangreakció teljes érvényesülésére, és csak utána közölni a hangszórókon keresztül a gólszerző nevét.”