A labdarúgó-világbajnokság költségterve katari módra: pénz nem számít

A katari lesz minden idők legdrágább világbajnoksága – ezt már az esemény kezdete előtt kimondhatjuk, körülbelül olyan biztossággal, mint azt, hogy a bálna nagyobb a keszegnél, a pontynál és az aranyhalnál. Nézzük a szikár adatokat a közelmúlt vb-rendező országainak költségeit illetően, hivatkozva a Front Office Sports kimutatásaira!

Egyesült Államok, 1994 – 0.5 milliárd dollár.
Franciaország, 1998 – 2.3 milliárd dollár.
Dél-Korea, Japán, 2002 – 7 milliárd dollár.
Németország, 2006 – 4.3 milliárd dollár.
Dél-Afrika, 2010 – 3.6 milliárd dollár.
Brazília, 2014 – 15 milliárd dollár.
Oroszország, 2018 – 11.6 milliárd dollár.

És végül beleplaccsan a bálna az akváriumba: Katar, 2022 – 220 milliárd dollár...

Ám mint a katari világbajnoksággal kapcsolatos majdnem minden ijesztő számadatnál, a becsült teljes költség esetében is érdemes rögtön szolgálni némi magyarázattal. Amíg ugyanis az eddigi világbajnoki házigazdák elsősorban a stadionok építésére, felújítására vagy az eseményhez közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális létesítmények emelésére fordították pénzüket az előkészületek évei során, Katarban a vb-feladat zászlaja alatt jóval nagyobb mértékű, a futballon kívüli világot is érintő fejlesztés zajlott 2010 óta. Az arab állam hét újonnan épült és egy teljesen felújított stadionja összesen – a különböző számítások eltéréseit figyelembe véve – minimum 6.5 milliárd, maximum 10 milliárd dollár költséget emésztett fel, minden más befektetés az úthálózat, a metrórendszer, a repülőterek, a szállodák kialakítását és a városnegyed-fejlesztéseket szolgálta. Hiába modernizálódik azonban Katar rohamosan és kecsegteti a fehérgalléros munkahelyeken dolgozó külföldieket magas létszínvonallal, a technológiai vagy sport üzletág szakképzett munkavállalói gyakran csak ugródeszkának használják egy esetleges londoni vagy New York-i állás eléréséhez. Éppen ezért fontos, hogy a körülmények javításával, a városi közlekedés fejlesztésével, a szórakozási lehetőségek bővítésével nem csupán a vb-re érkező futballturisták kényelmét szolgálják a katariak, hanem hosszú távon is igyekeznek perspektívát nyújtani a dolgozni és letelepedni vágyóknak. Utóbbiak teszik ki a helyi társadalom túlnyomó többségét, tízből majdnem kilenc ember más országból sodródott az Öböl menti országba, számos esetben a rövid távú meggazdagodás reményében.

„A világfigyelem középpontjában álló torna kétségtelenül mérföldkő lesz Katar útján a modern, tudásalapú gazdaság felé. Jelzi, hogy nemcsak nyitott a külvilág felé, de maga is beágyazódik a nemzetközi rendszerbe – értékelte a kilátásokat Hriszto Ajad, az InStrat dohai elemzőcég munkatársa az al-Monitor nevű lapnak. – Katar világbajnoki befektetésével igyekszik kialakítani sokoldalú szerepét, amellyel egyszerre kíván a sportélet, a diplomácia, a kultúra és az üzleti világ középpontjába kerülni. A folyamat már jóval korábban elkezdődött, valójában a 2010-es helyszínjelölés is ezt a törekvést értékelte. A sikeres rendezés az egész térségnek lökést adhat, a soft power, vagyis a puha hatalom eszközei sokszor megosztva érvényesülnek, a vb azonban az Öböl menti országok általános megítélését is pozitívan befolyásolhatja, közös eredményként csapódhat le.”

A nagy vb-tűzijáték fényéből bőven jut a szomszédos országoknak is, a turizmus terén például már most nyomon követhető a környező államok szállodafoglalásainak felfutása a torna időszakára. Naponta 54 repülőjárat közlekedik Doha és az Arab Emírségek legnépesebb városa, Dubai között, sokan onnan ingáznak majd a vb-mérkőzésekre, de a szaúd-arábiai Mekkában is 106 százalékos növekedést tapasztalni a hotelek kihasználtságában, Jordánia 33 százalékos, Kuvait 24 százalékos, Bahrein 9 százalékos növekedésre számít, de Iránban is érzékelni a fellendülést.

A világbajnokságra mintegy 1.2 millió látogatót várnak, a tehetős futballnézők tömege a katari turizmus rövid távú virágzását garantálja, a torna áldásos hatásai azonban ezen túlmutatnak. A Bloomberg számítása szerint a rendezés a járulékos kedvező hatásokkal együtt mintegy 17 milliárd dolláros növekedést jelenthet a katari gazdaságnak (ez egyébként már egy mérsékelt becslés a korábban jósolt 20 milliárd dollárhoz képest), mert bár a nagy sportesemények megtérülési esélye mindig vitára ad okot, ideális esetben a világbajnokság gerjesztette reklám vonzóbbá teszi az országot, növeli a befektetési kedvet. Oroszországi források szerint a 2018-as vb mintegy 14 milliárd dollárnyi élénkülést hozott az orosz gazdaságnak, ám éppen az előző házigazda példája mutatja, hogy az országimázs általános javulására vonatkozó előrejelzések mennyire bizonytalanok. Eltelt négy év, és a háború miatt értelmét veszítette Oroszország kapcsán a vb hosszú távú áldásos következményeiről beszélni. Tegyük hozzá, a sporteseményekhez fűzött hasonló tervek törékenységét a 2012-es Európa-bajnoki társrendező Ukrajna is tapasztalta, arculatépítő és turizmusfelvirágoztató reményeit szertefoszlatta a 2014-ben kezdődött fegyveres konfliktus, az összedőlt álmok legérzékletesebb példája, hogy a donecki Eb-stadiont két évvel a nemzetközi torna után bombatalálat érte.

Ami Katart illeti, elemzők szerint az államnak jelentős próbatételt jelent majd, hogy a világbajnokság örvén véghez vitt általános infrastrukturális fejlesztéseket folytassa, a gazdasági növekedést fenntartsa. A sydney-i egyetem tanulmánya a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adataira hivatkozva úgy számol, hogy a katari gazdaság a világbajnokságnak köszönhetően 2022-ben és 2023-ban is mintegy 3.4 százalékos növekedést mutat, később azonban fokozatosan lassul a tendencia, 2024-re már csak 1.7 százalékos lesz a bővülés. (Itt kell megjegyezni, hogy közben a katari gázkincs az orosz gázforrások szűkülésével egyre inkább felértékelődik, a kitermelés növelése pedig ismét nyeregbe ültetheti Katart, az IMF 2027-re ismét nagyobb, 3.8 százalékos GDP-növekedést vetít előre.)

Találó a hasonlat, amely a világbajnoki rendezés jelentette felhajtóerőt egy „cukorsokkhoz” hasonlította: a hirtelen nyert nagy mennyiségű energia rövid távon látványosan élénkít, később azonban óhatatlanul következik a lassú tompulás. Egyelőre Katar a nagy fellendülést várja, aztán ha minden bizalmatlanság, nehezítő tényező és jogos vagy jogtalan bírálat dacára zökkenőmentesen megrendezi a világbajnokságot, már hátradőlve várhatja a biztos ernyedést.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. november 12-i lapszámában jelent meg.)