Szégyen! Négygólos előny sem volt elég

A lefújás után döbbenet ült ki a magyar játékosok arcára (Fotó: Szabó Miklós)

„Ami a magyar válogatottat illeti, úgy vélem, csak az első győzelmet lesz nehéz megszerezni. Ha ez megvan, a házigazdák egész messze juthatnak a tornán" – vélekedett az UEFA nagyköveteként hazánkban tartózkodó Christian Karembeu a továbbjutásról döntő Csehország–Magyarország találkozó előtt.

Nos, a jelek szerint a Real Madrid és a francia válogatott korábbi világ- és Európa-bajnok klasszisa jósként nem igazán állja meg a helyét... Bár abban igaza volt, hogy az első győzelmet nehéz lesz megszerezni.

Pedig jól kezdett a magyar válogatott – ebben minden bizonnyal a Papp László Budapest Sportarénába kilátogató 7600 néző buzdítása is szerepet játszott –, ugyanis már az első percben megszerezhette volna a vezetést. Igaz, ekkor Lovas Norbert elől még sikerült menteni, de a hatodik percben már tehetetlen volt a cseh védelem: Dróth Zoltán kapott labdát a vonal mellett a bal oldalon, majd jobb külsővel laposan lőtt, a labda pedig – mintha dróton húzták volna – a hosszú sarokban kötött ki.

Négy perccel később tetszetős támadás végén növeltük előnyünket: Lódi, Gyurcsányi, Lódi volt a labda útja a bal oldalon, a világválogatott játékos pedig hét méterről irtózatos erővel kipókhálózta a bal felső sarkot.

A folytatásban a harmadik magyar találat is majdnem megszületett, azonban a játékvezetők szerint Lódi bombáját követően a lécről nem a vonal mögé pattant a labda – az ismétlés szerint rosszul döntöttek a sporik… Ennek ellenére a félidőben nem lehettünk elégedetlenek, hiszen jó játékkal vezettünk 2–0-ra, ráadásul már a döntetlen is a mieink továbbjutását jelentette volna.

A szünet után a csehek agresszívabban kezdtek, ennek ellenére ismét Kozma Mihály tanítványai voltak eredményesek, Lódi Tamás megszerezte saját maga második, a magyar válogatott harmadik gólját.

Csehországnak ezt követően nem volt más választása, háromgólos hátrányban támadásban vészkapussal játszott, ennek ellenére aligha gondolták volna a magyar szurkolók, hogy képes lesz felállni a padlóról.

Pedig felállt: Dróth hiába alakította 4–0-ra a találkozó állását a 25. percben, ezt követően sorozatban három gólt szereztek a csehek (sorrendben Lukás Resetár, Michal Belej és Martin Dlouhy volt eredményes), így nem kívánt izgalmak vártak ránk az utolsó öt percben.

Sőt az oly sokszor látott magyaros összezuhanás újabb példáját adva, a 38. percben, David Fric gólja után 4–4 már állt az eredményjelzőn. Négygólos előnyt sikerült elherdálni hazai pályán!  

Igaz, ez még mindig nekünk lett volna jó, de érkezett Dlouhy, aki a vezetést is megszerezte a cseheknek. Innen még egyenlítettünk Gyurcsányi révén, de az utolsó másodpercekben Marek Kopecky megadta a kegyelemdöfést a mieinknek. A házigazda szégyenszemre, hatalmas előnyt eltékozolva búcsúzott a tornától.

„A magyar játékosok számára a nyolc közé kerülés az álom" – mondta még a találkozó előtt Gyurcsányi Zsolt. A látottak alapján a mieink a négygólos előny birtokában valóban elaludtak.