Harminc év után játszottak mérkőzést a legelővé lett egykori tsz-pályán, néhány percre összeállt az 1984-es járási bajnok tanyasi csapat, majd átvette helyét a vendéglátó tehenészet együttese – a Hátsó füves futballmentő túra eddigi legkülönlegesebb állomásán, Apróhomok-tanyán a kezdőrúgást Csonka, a szépségdíjas tehén végezte el.
Ilyen kezdőrúgást sem láttunk még: a hatmázsás Csonka a vezetőszárát markoló tehenészfiú unszolására tett néhány tétova lépést, majd Puskás visszahúzós cselét utánozva kavarta meg jobb mellső lábával a labdát az apróhomoki pálya közepén. Tőgye duzzadt a tejtől, simára mosott szőrén megcsillant a bodrogközi nap sugara, ápolt küllemét, kellemesen telt alakját, ívelt farpofáját csodálva egy pillanatig sem lepődtünk meg azon, hogy a 9134-es fülszámú feketetarka holstein-fríz az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon a vemhes üsző kategóriában elnyerte idén a második helyezést.
Ha rajtunk múlik, az aranyérmet is gondolkodás nélkül odaadtuk volna a Geo-Milk Kft. versenytehenének, amelyről a hódmezővásárhelyi kiállításon taroló üzemben úgy tartják, szemrevételezés és fizikai-termelési statisztikák alapján jó eséllyel még jövőre is megmutathatja idomait a nemzetközi zsűri előtt. A kétéves nőstény példány hetven napja ellett, három fejéssel naponta körülbelül negyven liter tejet ad, és ha jól tartja magát, még öt-hat ellés és tíz boldog esztendő előtte áll, mielőtt egy csendes reggelen a vágóhídra kísérik.
Az egykori Apróhomoki Kossuth MGTSZ futballcsapatának vágóhídja a rendszerváltás volt, a Sárospataktól hét kilométerre eső tanya együttese a termelőszövetkezet szétesése nyomán, 1993-ban végleg feloszlott. A pusztaság közepén felejtett pálya azonban csodák csodájára túlélte az elmúlt három évtizedet, a Hátsó füves tavaszi bodrogközi riportsorozatának helyszíni beszámolójában a széles nyilvánosság is megismerhette Magyarország talán legeldugottabb futballterepének titkait, a leghátsó füvesen árválkodó vaskapuk időtlen magányát, az 1984-ben járási bajnoki címet nyerő apróhomoki csapat keserédes balladáját.
A márciusi terepszemle idején lehetetlen és bolond elképzelésnek tetszett, hogy a három évtizede használaton kívüli pályán valaha lesz még mérkőzés, óvatosan megfogalmazott ötletünket hallva azonban az egykori tsz örökébe lépő növénytermesztési és állattenyésztési üzem vezetői meglepetésünkre nem mondtak nemet: Leskó Magdolna, a Geo-Milk Kft. ügyvezető igazgatója és Szentpéteri László, a cég ügyvezetője ráérzett a Hátsó füves futballmentő túra társadalmi üzenetére, a labdarúgásban rejlő közösségi erőtartalékokra, a küldetéses szándékra, a magasztos eszmékkel nem volt gond. Csupán olyan apró részletkérdések vártak tisztázásra, mint hogy miként lesz a legelőterületből ismét futballpálya, és ki fog játszani rajta.
Előbbi akadályt a mezőgazdasági telek tulajdonosának számító agrárüzem lenyűgöző alapossággal és példás leleménnyel küzdötte le: a heteken át szisztematikusan előkészített, gondosan nyírt játéktér bőven megütötte a megyehármas átlag szintjét, a hercegkútiak nagylelkűségének köszönhetően háló, szögletzászló, meszezőkocsi is került, az oldalvonal mellett derékmagasságú szalmabálákból kialakított szurkolói ülőkéket pedig simán szabadalmaztatni kellene.
Ami az utazó vándoregyüttest, a Zempléni Főnixet fogadó hazai csapatot illeti, végül nem egy, de egyenesen két ellenfél is akadt. Ha Mándy Iván, Esterházy Péter vagy Moldova György írná ezeket a betűket, akkor nem ezeket a betűket írná, de a futballtitkok szépirodalmi mesterei nincsenek már köztünk, így a magunk egyszerű eszközeivel próbáljuk megragadni a szívet melengető apróhomoki feltámadást: a mérkőzés első perceiben mesébe illő jeleneteknek lehetett tanúja Apróhomok népe, a tanyai csapat mára fájdalmasan megritkult 1984-es aranynemzedékének tagjai húztak újra mezt, és játszottak ismét hajdanvolt dicsőségük terepén.
Újfent kiderült, tévedés, hogy a lázas lelkesedés csak a romlatlan gyermekek kiváltsága: a ráncoktól karistolt, összefáslizott, összebokagumizott öregek tiszta szívvel, izgatott várakozással készültek második eljövetelük nagy napjára, a mérkőzés közeledtével több alkalommal tornaruhát húztak, és a bodrogközi alkonyatban tréningeztek az egykori tsz-sportpályán.
Elosztották a posztokat, egy papírfecnire felrajzolták a kezdőcsapatot, egy másikra pedig felírták a neveket, amelyeket kértek bemondani a mérkőzés előtti gyászszünet felvezetésekor: a szeretett csapattársak közül Oláh Gyula, Marczi András, Takács Ferenc, Takács András már nem húzhatott stoplis cipőt. Amikor pedig az apróhomoki legendák néhány perc után cserét kértek, a helyükre befutott a Geo-Milk Kft. csapata, soraiban csupa életerős tehenészlegénnyel és futballozni szerető baráttal, ismerőssel.
A számszerű végeredmény 4–1 lett a Zempléni Főnixnek, a számokkal nem kifejezhető pedig életre szóló tanyai futballélmény, a régi emlékeket bearanyozó ünnep az öregeknek, a jövő reményét tápláló ösztönzés a gyerekeknek, fiataloknak.
„Amikor kiszálltunk a kocsiból, két dolog jutott az eszembe. Az első, hogy hogy a csudában tudtak egy mezőn ilyen pályát varázsolni. A másik, hogy én is egy kis faluból, Méráról indultam, és ha úgy vesszük, a legelőről jutottam el az olimpiai válogatottig” – jelölte ki az ideális fejlődési ívet Veréb György, a Diósgyőr kapusklasszisa, aki egykori csapattársával, a válogatott Salamon Józseffel vett részt díszvendégként az apróhomoki futballünnepen.
A mérkőzést megelőzően a vendéglátó agrárvállalkozás bemutatása mellett alkalom nyílt megidézni az 1970-es, 1980-as évek helyi futballéletének szép epizódjait (Pletenyik László csapatkapitány és Remenyicki András csapatszervező mellett részt vett a beszélgetésen Szabó József akkori edző, sőt a tehénshow után az igazi kezdő rúgást is vállalta).
Aztán Ringer István, a Kazinczy Ferenc Múzeum igazgatója kérdezte Kovács Gábor kemenceépítő és fazekasmestert a bodrogközi tanyák múltjáról, jelenéről, hétköznapi örömeiről, küzdelmeiről. A pályától száz méterre született vendéget, a Zempléni Főnix ősz szakállú kapusát vallomása alapján nem zökkentették ki a modern kor bizonytalanító tényezői, a létező legtermészetesebben állapította meg: „Apróhomok szerintem a legjobb hely a világon, ezt nem érdemes ragozni.”
Ezen a szombaton pedig nem is volt olyan, aki ragozta volna.
A Hátsó füves futballmentő túra 2022 áprilisában kezdődött, azzal a céllal, hogy a Hátsó füves-kiállításnak otthont adó sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum vonzáskörzetében segítsen feléleszteni a szunnyadó falusi futballközösségeket, alkalmat teremtsen a települések futballtörténetének feltárására és megismertetésére, valamint az adott helyszín kulturális nevezetességeinek bemutatására.
Mivel a szűk régióban – néhány kivételtől eltekintve – megszűntek a bajnokságban szereplő falusi csapatok, különleges fordulatot jelentett, hogy a programsorozat alkalmából saját elhagyott pályáján összeállt egy-egy mérkőzésre Alsóberecki (feloszlott: 2014-ben), Apróhomok (1993), Bodrogolaszi (2018), Füzér (2017), Györgytarló (2016), Hercegkút (2022), Hollóháza (2018), Makkoshotyka (2014), Mikóháza (2016), Nagyrozvágy (2015), Olaszliszka (2020), Ricse (2020) és Tolcsva (2011) nagypályás együttese. Az állandó ellenfél a Zempléni Főnix utazó vándorcsapat volt, amely a tervek szerint az ősztől folytatja misszióját új állomásokon, ahogyan a Hátsó füves futballmentő túrába hamarosan bekapcsolódó Zalai Főnix és Szatmári Főnix is a maga vidékén.
Miközben újabb és újabb helyszínek vesznek részt a programban, a szervezők szándéka, hogy a már érintett kistelepüléseken is segítsenek életben tartani a lángot. Ennek szellemében októberben elindul a zempléni körzetben a Hátsó füves-kupa, amely egyenes kieséses rendszerben, a bajnoki szereplés adminisztratív és anyagi terheit minimalizálva biztosít alkalmi játéklehetőséget a megrogyott falusi csapatoknak. Bármily hihetetlen, a nevezések alapján jó eséllyel a maximális, tizenkét csapatos létszámmal rajtol el a kísérleti nagypályás kupasorozat!
A Magyar Labdarúgó Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei igazgatóságának partneri támogatásával meghirdetett, 2024 nyaráig tartó kupa nyilvános sorsolására szeptember 19-én kerül sor a sátoraljaújhelyi Hátsó füves-kiállításon, a Kazinczy Ferenc Múzeumban, a 17 órakor kezdődő könyvbemutató keretében. A Harmadik félidő bisztró aznap esti vendége Borbás Barna, az Első gól című kötet szerzője, a Válasz Online újságírója, a magyar válogatott első gólját szerző Borbás Gáspár dédunokája lesz.