Miért tart előrébb a román U21-es válogatott és mi a Fradi titka?

A változások korát éljük a labdarúgásban, mind itthon, mind a nemzetközi porondon. Külföldön ennek legújabb fejleménye az úgynevezett Szuperliga, amellyel kapcsolatban azonban rengeteg a bizonytalanság, nagyon úgy tűnik, egyelőre el sem indul. A magyar futballban a 2020–2021-es idény egyik nagy fejleménye a Ferencváros BL-szereplése volt, a másik pedig az lehet, hogy több mint 30 válogatott légiós szerepel jelenleg az NB I-ben, akiknek a jelentős része az elmúlt két évben is szerepelt hazája nemzeti csapatában. Csak a bajnok Ferencvárosban 13 olyan légiós szerepel, aki játszott már hazája válogatottjában, és van négy magyar válogatottja is a csapatnak.

A magyar élvonal, a magyar válogatottakon kívül további négy nemzeti csapatba, a finn, a szlovák, az ukrán és az észak-macedón válogatottba öt játékost is adhat a nyári Európa-bajnokságra. Ráadásul ezek a játékosok – Viszar Muszliu (macedón, Fehérvár), Kire Risztevszki (macedón, Újpest), Nikolai Alho (finn, MTK),Olekszandr Zubkov (ukrán, FTC), Róbert Mak (szlovák, FTC) – négy különböző csapatban játszanak. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a magyar válogatottba jó eséllyel a Honvéd vagy akár további hazai csapat is adhat játékost, akkor elmondhatjuk, a fél NB I, vagyis a 12-ből akár hat csapat is képviseltetheti magát az Európa-bajnokságon.

Ez pedig még a szomszédos országok összevetésében is ritkaságnak számíthat. Vagyis, nagyon úgy tűnik, a kelet-közép-európai térségben egyre inkább tényezővé válik az NB I, olyan bajnoksággá nőheti ki magát, amelybe szívesen igazolnak a környékbeli országok válogatott játékosai, mert tartják olyan erősnek a magyar bajnokságot, hogy innen be tudjanak kerülni hazájuk nemzeti csapatába. Ennek köszönhetően a magyar bajnokság nemzetközi megítélése, ha kis lépésekben is, de fokozatosan javulhat, főleg ha a magyar csapatok az európai porondon is folytatják az elmúlt évek jó sorozatát, és egymás után negyedszerre is lesz NB I-es csapat az ősszel valamely kupa csoportkörében. A folyamatot továbbá az egymás után másodszor Eb-résztvevő magyar válogatott jó szereplése is erősítheti.

Van viszont egy rendkívül fontos tényező, amiben nem látni az előrelépést a korábbi évekhez képest, és erre az U21-es Európa-bajnokság is rávilágított. Ez pedig a 18 és 23 év közötti magyar fiatalok versenyképessé tétele a nemzetközi porondon. Egy-két, többnyire külföldön is nevelkedett kivételtől eltekintve – ide sorolhatjuk a Salzburgban profi játékossá váló Szoboszlai Dominikot, a Rapid Wien utánpótlásából kikerülő Szalai Attilát vagy az Ajax utánpótlásából az MTK-hoz hazatérő, a nyáron pedig Dallasba szerződő Schön Szabolcsot – nincs kereslet a magyar fiatalok iránt. Az NB I-ből, egy-két kivételtől eltekintve évek óta nem tudnak erősebb bajnokságokban szereplő klubok első csapataihoz szerződni a magyar fiatalok.

A miértekre pedig sajnos csattanós választ adott a részben hazai rendezésű, U21-es Európa-bajnokság, melynek csoportkörében nulla ponttal, két szerzett és 11 kapott góllal zárt a 4. helyen a magyar korosztályos válogatott, az egyaránt öt-öt pontot szerző Hollandia, Németország, Románia trió mögött. Tény persze, hogy sok hiányzója volt a csapatnak különböző okok miatt, de az ellenfeleknél is voltak hiányzók, másrészt itt egyszerre több korcsoportról is beszélünk, hiszen az 1998 január 1. után született játékosok vehetnek részt a tornán. Az, hogy a kiesőket nem sikerült megfelelően pótolni, egyértelműen annak is a jele, hogy itthon nincs megfelelő merítési lehetőség.

Ennek egyik fő oka pedig az lehet, hogy miközben egyre több külföldi válogatott játékos tudja magát megmutatni az NB I-ben, a hazai fiatalok az élcsapatainkban továbbra sem játszanak meghatározó szerepet. Gera Zoltán szövetségi edző keretébe négyen érkeztek az NB II-ből, ketten pedig jobbára csak az utánpótlásban szerepeltek ebben az idényben, azok közül pedig, akik az élvonalban szerepelnek, többen csak kiegészítő emberek.

Az NB I-es csapatok közül pedig az a Budafok adta a legtöbb játékost (négyet), amely jó eséllyel elbúcsúzik az NB I-től az idény végén. Az NB I 29. fordulójában például a Budafokban játszottak legtöbbet az U21-es játékosok, négyen összesen 245 percet. Ezzel azonban csak az a baj, hogy a külföldi klubok, megfigyelők, nem a Budafok meccseit fogják megnézni az NB I-ből, hanem a Ferencvárosét, a Fehérvárét, a Puskás Akadémiáét. De, amíg az élcsapatokban nem tudnak vezérszerepet játszani a magyar fiatalok, addig jelentős áttörést a játékospiacon sajnos aligha várhatunk. (A játékosmegfigyelésmikéntjeirőlaz alábbi linkenis tájékozódhat az olvasó.)

Összehasonlításképp érdemes megnézni, hogy a mieinket 2–1-re legyőző, a németekhez és a hollandokhoz hasonlóan a csoportban öt pontot szerző román csapat játékosai milyen szerepet játszanak klubjaikban, illetve mely klubokban szerepelnek. Azt láthatjuk, hogy a román bajnokság első három helyezettje (FCSB, CFR, Craiova) tíz játékost adott az U21-es válogatottba. Nálunk ugyanez a szám a Ferencváros, Puskás Akadémia, Mol Fehérvár trióból négy (Bolla Bendegúz a Fehérvárból, Auerbach Martin, Deutsch László és Kiss Tamás a Puskásból), úgy hogy abból a 18 éves Auerbach még nem számít stabil kerettagnak az első csapat meccsein.

A románoknál a tíz szóban forgó U21-es válogatott játékos ebben az idényben 208 élvonalbeli bajnokin lépett pályára – a három, papíron legjobb román csapatban. A mieinknél az említett négyes 75 meccsen szerepelt az NB I-ben a dobogó 1–3. helyezett csapataiban (valójában csak a 2. és 3. helyezettnél, hiszen FTC-játékos nem szerepelt az U21-es Eb-n). Ezek után sajnos nincs mit csodálkozni azon, hogy a román U21-esa csapat előttünk jár és tőlük jóval többen tudnak a következő években Nyugat-Európába szerződni, mint a mieink közül (és náluk is voltak olyan hiányzók, akik azért nem szerepeltek az Eb-n, mert már felnőttválogatottak).

Viszont nincsenek véletlenek. Azért szerepeltek az elmúlt három idényben a magyar csapatok európai csoportkörben, mert egyre több válogatott szintű játékost foglalkoztatnak, illetve a Ferencváros azért is tudott bejutni a Bajnokok Ligája csoportkörébe, mert összesen 17 válogatott játékosa van, több int korábban bármikor. És nagyon úgy tűnik, hogy rövid távon a Puskás Akadémia és a Fehérvár is akkor pályázhat eséllyel európai csoportkörös szereplésre, ha minőségi légiósokat, illetve válogatott játékosokat szerződtet, akik mellett viszont nagyon nehezen tudnak csapatba kerülni és rutint szerezni a hazai fiatalok. A megfelelő egyensúly megtalálása a jelen nagy kihívása, hogy a hazai tehetségek együtt tudjanak szerepelni a rutinosabb, válogatott játékosokkal, akiktől sokat tanulhatnak is, hogy úgy tudják az európai kupaszereplő csapataink beépíteni a legjobb hazai fiatalokat, hogy az ne menjen az eredmények rovására, ne csökkenjen a játék minősége, nemzetközi versenyképessége.