Tető alá hozzák a meccseket

Alig egy hete ért véget a bajnokság, s a küzdelemsorozat alatt három együttes is tető alá került: szeptembertől a Ferencváros új otthonában, az AstraZeneca Jégcsarnokban készülhetett a meccsekre, ami nagy előrelépést – csúszást – jelentett az ósdi Kisstadion jegéhez képest, decemberben átadták a sokak szerint hazánk egyik legszebb csarnokát Újpesten, ami a lila-fehér hokisoknak készült, ám a korai öröm később gondokká, bonyodalmakká változott, miután a vártnál jóval magasabb pályabérleti díjat kértek az újpestiektől. S néhány hete már a győriek szemébe sem fúj a szél, hacsak nem korcsolyáznak olyan sebességgel. Nem csoda hát, ha a Magyar Jégkorongszövetség elnöksége elhatározta, hogy a versenykiírás módosításával arra serkenti a még szabadban játszó hokizókat, hogy tegyenek meg mindent a csarnokba kerülés érdekében.

"Elnökségi döntés van arról, hogy az ősztől az első osztályú bajnoki mérkőzéseket csak fedett pályán lehet játszani – mondta Kovács Zoltán, a szövetség főtitkára. – Borsodi Liga néven fut a bajnokság, tehát a sorozatnak komoly névadó szponzora van, ami megkövetel bizonyos színvonalat és megfelelő körülményeket. Szerencsére már csak egy csapatunk van, amelynek ez gondot okozhat a jövőben, a miskolci, ám a borsodi hokisok is polgármesteri ígéretet kaptak a fedett pályára. A határozatunk a csapatok és a sportág érdekeit szolgálja, hiszen a fejlődés alapfeltétele, hogy minél több fedett jégpályánk legyen."
A szövetség tehát döntött: nincs helyük a bajnokságban a szabad ég alatt edzőknek. Egri István, a Miskolci JJSE szakosztályelnöke mindezeket ekképp kommentálta: "A szövetség célja ezzel a döntéssel csak a bajnokság idejének kitolása lehet. Egyébként nem tartom rossz ötletnek, hiszen nálunk is komoly gondokat okoz, hogy nincs fedél a fejünk fölött. Nem tudjuk idejében elkezdeni a felkészülést, mert általában októberben még fociznak a pályán, miközben más csapatok már hónapokkal azelőtt jégen edzenek. Ha nem sikerül befedni a pályánkat, nincs értelme elindulnunk a következő bajnokságban. Az idén is érezhető volt a lemaradásunk a többi első osztályú csapathoz képest, az OB II-ben pedig semmiképpen nem indulunk. Már nem tudjuk mivel motiválni a játékosokat, ők sem látják értelmét a küzdésnek, amelyhez a hetvenes évek színvonala társul. Gondolok itt arra, hogy például még öltözőnk sincs. A miskolci közgyűlés már határozatot hozott a jégpálya építéséről, ám a finanszírozás még nem eldöntött. Tehát ez már több, mint szándék és a vállalkozói tőke bevonásának van nagyobb realitása, hiszen évek óta hiába várunk állami vagy önkormányzati segítségre. Nagyon sajnálnám, ha nem valósulna meg és ezzel megszűnne Miskolcon a jégkorong, amely huszonöt éves múltra tekint vissza. Ráadásul minden mérkőzésre négy-ötszáz néző kíváncsi, s ezzel a két éllovas gárdán kívül a többiek nem dicsekedhetnek."
A remény tehát megvan arra, hogy a Jegesmedvék a továbbiakban is botot ragadhassanak. A pálya befedésével kapcsolatban amúgy a győrieknek sincsenek szép emlékeik, évekig vártak a kivitelezésre. S hogy miként sikerült végül tető alá hozni az ügyet, arról Szarvas Zoltánt, a győriek szakosztályvezetőjét kérdeztük.
"A győri pályát két hónapja fedtük be, ám előtte éveket vártunk rá. Jó ötletnek tartom a szövetség elképzelését, hiszen ösztönözni kell a városokat, hogy európai körülményeket biztosítsanak a jégkorongsportnak. Önkormányzati segítségre hiába vártunk, a GYISM sem segített, így magánpénzekből gyűjtöttük össze a szükséges összeget és mintegy két hét alatt elkészült a tetőszerkezet. Tökéletes megoldásnak tartom ezt a könnyűszerkezetű fedelet, amely körülbelül hatvan, hetven millió forintba került. Nincs rezsije, a pályához tartozó lelátón ezer néző számára van állóhely. Szeptember közepétől április végéig jégen tudunk edzeni, ami jóval hosszabb idő, mint amennyit azelőtt a nyitott pályán az időjárás megengedett. Úgy gondolom, nem kell nagyravágyónak lenni, egy komoly csarnokra még mindig csak várnánk, ellenben így már tető van a fejünk a felett. S számunkra most ez a legfontosabb."