Ugrás volt az ismeretlenbe

SZŰCS MIKLÓSSZŰCS MIKLÓS
Vágólapra másolva!
2004.03.20. 23:26
Címkék
Vélhetően senkit nem lepett meg, hogy a Borsodi Liga döntőjének végeztével kiosztott különdíjasok között, a legjobb idegenlégiósnak járó különdíjnál Karol Rusznyák neve hangzott el.
Karol Rusznyákot (balra) nem volt könnyű tartani, sokszor a jégen csúszva sem tudták megállítani az ellenfél védôi (Fotó: Meggyesi Bálint)
Karol Rusznyákot (balra) nem volt könnyű tartani, sokszor a jégen csúszva sem tudták megállítani az ellenfél védôi (Fotó: Meggyesi Bálint)
Karol Rusznyákot (balra) nem volt könnyű tartani, sokszor a jégen csúszva sem tudták megállítani az ellenfél védôi (Fotó: Meggyesi Bálint)
Karol Rusznyákot (balra) nem volt könnyű tartani, sokszor a jégen csúszva sem tudták megállítani az ellenfél védôi (Fotó: Meggyesi Bálint)
Karol Rusznyákot (balra) nem volt könnyű tartani, sokszor a jégen csúszva sem tudták megállítani az ellenfél védôi (Fotó: Meggyesi Bálint)
Karol Rusznyákot (balra) nem volt könnyű tartani, sokszor a jégen csúszva sem tudták megállítani az ellenfél védôi (Fotó: Meggyesi Bálint)
Az Alba Volán-FeVita 37 éves csatára szinte végig klasszisteljesítményt nyújtott, az általa vezérelt sor meghatározó szerepet játszott a fehérvári együttes sikereiben, s az egykoron a szlovák válogatottban is szereplő center maga is rendkívül fontos gólokat szerzett az idény során.
Szóval jó helyre került az elismerés.
– Köszönöm, ha így gondolják – mondta a gólerős csatár a csapat évzáró bankettjét követően. – Ôszintén szólva meglepett az elismerés, amit egyben nagy megtiszteltetésnek is tartok. Úgy gondolom, ez a díj annak a kemény munkának is a jutalma, amit a Volánnál végzek és végzünk a társaimmal. Azt viszont sajnálom, hogy viszonylag kevés külföldi hokis játszik a magyar bajnokságban, ha többen lennénk, az szerintem még nagyobbat lendíthetne a magyar hokin.
– Ha már a magyar hokit említette, milyen benyomásokat szerzett, amióta itt játszik?
– Amikor idekerültem, nem sok mindent tudtam az itteni jégkorongról, hiszen kevés hír jelent meg a világsajtóban arról, milyen a sportág magyarországi helyzete. Arra azért felkészítettek, hogy itt mindössze két igazi proficsapat van, gyakorlatilag e két együttes vetélkedése jelenti a bajnokságot. Éppen ezért, amikor ideszerződtem, nem tudtam, mire számíthatok, nem tudtam, mire készüljek fel, fogalmazhatnék úgy is, hogy ugrás volt az ismeretlenbe.
– És meglepődött?
– Igen, de pozitív értelemben. Hamar rá kellett jönnöm, hogy bizony itt is vannak olyan jégkorongozók, akik gyorsak, jól korcsolyáznak és technikásak.
– Olyannyira, hogy nem sok hiányzott egy magyar jégkorongozó bemutatkozásához a szlovák Extraligában. Véleménye szerint, ha odakerülne egy magyar játékos megállná a helyét?
– Ezt nehéz lenne megmondani, mert sok mindentől függ. Kérdés, hogy kiről lenne szó, milyen erősségű csapatba kerülne és persze, hogy milyen társak közé. Szóval meg kell próbálni és csak azután lehet leszűrni a tapasztalatokat.
– Jól érzi magát Székesfehérvárott?
– Igen, jó társaságba kerültem, olyan csapatba, amely vágyik a sikerre.
– Gondolkozott már a folytatáson? Marad az Alba Volánnál?
– Erről még korai lenne beszélni, hiszen még nem tárgyaltunk a csapat vezetőivel. Amennyiben úgy alakul, a magam részéről örömmel maradnék, de ez nem kizárólag rajtam múlik. Gondolom, néhány héten múlva már többet tudok mondani erről.
– A szlovák válogatott évről évre meghatározó szerepet játszik a világbajnokságon. Arról már végérvényesen lemondott, hogy visszatérjen a nemzeti csapatba?
– Ez már lejárt lemez, hiszen a nálam négy-öt évvel fiatalabbak sem nagyon kapnak már lehetőséget. A szlovák hoki nagyon erős, sokan játszanak a tengerentúlon, az észak-amerikai profiligában, mellettük nagyon nehéz bekerülni olyanoknak, akik valamelyik európai bajnokságban szerepelnek. A válogatottban már semmiképpen nem gondolkozom, de mint mondtam, a Volánnal kapcsolatban még bármi lehet.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik