Nyolcat számoltak a Volánra

A Dinamo Moszkva jelenleg a világ egyik legjobb csapata.
Mindebből következően az Alba Volán-FeVita esélyei… Szóval, erről valójában senki nem beszélt. "Ha szűk vereséggel megússzuk ezt a meccset, már nagyon boldogok lehetünk" - vélekedett még a rajt előtt Pat Cortina, a fehérváriak kanadai szakvezetője, s nem véletlenül: az orosz együttes keretében 13 olyan hokis található, aki már pályára lépett az NHL-ben és további öt, akinek játékjogát lefoglalta valamelyik észak-amerikai profiklub. Nem csoda hát, hogy telt ház fogadta a csapatokat, s a kiemelt figyelem ezúttal nem csak a hazaiaknak, hanem a vendégeknek is szólt.

No meg annak, hátha ismét - miként a magyar hokiban az utóbbi években már nem egyszer előforodult - csoda történik.

A mérkőzés első lövése Jeremenko kapuja felé zúgott, de a harmadvonalról elengedett bomba ezen a szinten nem okozhatott gondot, csakúgy, mint - még mindig az első percben jártunk - a további kettő. Bátran kezdett a Cortina-csapat, s persze lelkesen: ha kellett, egyszerre ketten vetődtek bele egy-egy lövésbe, de ha arra volt szükség, négy fehérvári mezőnyjátékos is Budai kapujának közvetlen közelében védekezett.

Mert erre bizony szükség volt…

Az első játékrész második felére gyakorlatilag állandósult az orosz bajnokság listavezetőjének fölénye, ám ennek kézzelfogható eredménye mégsem volt: Budai csak úgy repkedett a kis ketrece előtt, mindent védett, s előtte a védők is kiválóan takarítottak. Ez a taktika egészen a 24. percig eredményes is volt, ám akkor egy szépen kijátszott akció végén Babenko lövésével már nem tudott mit kezdeni a fehérvári kapus, ráadásul jószerivel még meg sem emészthették Ocskayék a kapott gólt, amikor 33 másodperc múltán Vorobjov megduplázta a Dinamo előnyét.
Eddig tartott az álom.

A következő tíz percben szinte koronghoz is alig értek a fehérváriak, óriási volt a nyomás a Volán védelmén, de hosszú ideig nem változott az eredmény. Sőt, a második játékrész vége felé a Palkovics, Ocskay kettősnek sikerült egy kicsit megkavarnia a moszkvaiak hátsó alakzatát, végre Jeremenkónak is akadt dolga, de újabb gólt csak a vendégek lőttek.
És mindjárt kettőt.
Mert a jelek szerint ők így párosával szeretik: ezúttal ugyan kicsivel több, 55 másodperc telt el Tyerescsenko és Szavcsenkov találata között, s bizony kicsivel több odafigyeléssel talán mindkét gól elkerülhető lett volna. Aztán - csak, hogy ne tűnjön véletlennek a dolog -, a harmadik játékrész első felében is jött egy adag a dupla kiszerelésből (egyet fizet, kettőt kap…), a 48. percben pedig Vorobjov lövése után a hetediket nyelte be Budai. Meg is unta a válogatott kapus, így az alig több mint 16 esztendős Hetényi is játéklehetőséget kapott.
A Dinamo Moszkva ellen!

Igaz ugyan, hogy nem sokkal később Tyerescsenko őt is felavatta, de a neki jutott 12 percben volt néhány fantasztikus védése. Kellett is, mert a moszkvaiak nem lazsáltak: ha a jégkorongban mérnék a korongbirtoklás arányát, akkor bizonyára egészen durva arány jött volna ki, de hát a végeredmény is jelzés értékű: 0-8.
Sok?
Lehet így is nézni, de ne feledjük: a világ egyik legjobb csapatával játszott az Alba Volán-FeVita.
0-8 ide vagy oda, a maguk részéről mindent megtettek a fehérváriak, s ezért mindenképpen dicséret illeti őket. Meg azért is, hogy egy harmadig álták a sarat a Dinamo Moszkva ellen.
Vajon szombaton a Milano Vipers képes lesz erre…? ---- Pat Cortina, az Alba Volán vezetőedzője: - "Az első harmadban nagyon jól játszottunk, a második elején az összpontosítással baj volt, s a védekezésről egy kicsit elfeledkeztünk. Sok gólt kaptunk, egy-két találat sajnos Budai számlájára is írható. Nem tudott úgy védeni, mint az előző találkozókon. Ettől függetlenül nem hiszem, hogy bármilyen esélyünk is lett volna."

Vlagyimir Krikunov, a Dinamo Moszkva vezetőedzője: - "Rosszul kezdtünk az első húsz percben, a folytatásban szerencsére kétszer gyorsan betaláltunk. Ezután már azt a játékot játszottuk, amit szoktunk. Nem ez volt a csapat legjobb mérkőzése, de azon leszünk, hogy a hátralévő két meccsen a maximumot hozzuk ki magunkból."

Fény és árnyék
+++ A Volán majdnem 24 percig kihúzta kapott gól nélkül
+++ A 0-7 után kapuba állt 16 esztendős Hetényi mindössze egy gólt kapott és volt néhány parádés védése
--- Figyelmetlenség, oh: a Dinamo háromszor is egy percen belül talált be Budai kapujába
--- Testközelből láthattuk, mennyivel jár előttünk az elit ---- Hiába énekelte végig a meccset a Milano nagy tábora, a szlovákok jobbak voltak

Nem mondhatni, hogy kora délután ismerkedő játékkal kezdődött volna el a háromnapos esemény, hiszen azonnal egymásnak estek a felek. Hol a szlovákok, hol az olaszok vezettek villámgyors támadást, mi, magyarok meg csak kapkodtuk a fejünket: ilyen ritmusú hokit bizony ritkán láthattunk eddig hazánkban. Alig-alig állt a játék, emberhátrányban is letámadtak a csapatok, élmény volt nézni a küzdelmet.
Idővel azonban kidomborodott a sérült sztár, Zedník nélkül érkező Zvolen fölénye: a világbajnok Handzus, Orszagh kettős, kiegészülve elöl a hihetetlenül gyors Bartossal, állandó rettegésben tartotta a milanóiakat, akik a harmad közepéig állták a sarat. A 13. percben azonban az "éles" szemű Jasecko hozta ziccerbe Skvaridlót, aki megszerezte a kupadöntő első gólját. A "viperák" kissé megzavarodtak ettől, csakhamar elcserélték, mondhatni megmarták magukat - az ezért járó kiállítást Bartos váltotta gólra.
Rendkívül tudatosan tette-vette a pakkot a Jan Jasko irányította szlovák társulat (a fehérváriak volt edzője "természetesen" a hazai kispadon dirigálta övéit), amely voltaképpen a második harmad elején eldöntötte a partit: Jasecko ezúttal a kilépő Plavuchával lövetett gólt. A Milano emberelőnyben sem tudott mit kezdeni ellenfelével, miközben előfordult, hogy emberhátránya mindkét percét kapujához beszorítva élte túl… Persze az olaszok is el-eljutottak ziccerekig, ám Krizan fantasztikus érzékkel hárított a kapuban, csupán az 56. percben, 6-0-s állásnál kapitulált egyszer. Nem véletlen, hogy NHL-s csapatok vetettek rá szemet, ha beindul a tengerentúli nagyüzem, nem valószínű, hogy a Zvolen kapuját őrzi majd… A meccset végigéneklő, ötszáz tagú olasz tábor is ünnepelhetett: a csupán formalitásból és szabály szerint lelövetett büntetőpárbajt 3-1-re a Milano nyerte. Reakcióként csak mosolyogtak a szlovákok…

HKM Zvolen (szlovák) - HC Milano Vipers (olasz) 6-1
(2-0, 2-0, 2-1)
Székesfehérvár, 2000 néző. V: Sindler (cseh), Kalivoda (cseh), Kincses (magyar)
ZVOLEN: KRIZAN - JACESKO (2), Stork, Sechy, Cibula, Török, Skuta, Babka 1, HANDZUS (3), ORSZAGH (1), BARTOS 1, Cierny, Harabin, SKVARIDLO 2, Klouda (1), Majesky (1), Velebny, Kratky, PLAVUCHA 2, Voskar (1). Edző: Jan Jasko
MILANO: Erikson - Helfer, Savard, Tkaczuk, SUNDSTRÖM, di Maio, Smith, Lehtonen, Laszkiewicz (1), Adams, Savoia 1, Kallarsson, Kinos, Chitarroni, Felicetti, Rickmo, Peca, Oberrauch, Meneghetti, Molteni. Edző: Adolf Insam
Kiállítások: 14, ill. 14 perc+10 perc fegyelmi (Tkaczuk) ---- "Fantasztikus nap volt. Két ilyen meccset egymás után óriási élmény volt megnézni. Mi az első harmadban, Budai remeklésének is köszönhetően, fantasztikus bravúrt értünk el, ám a folytatásban sajnos gólokban is megmutatkozott a különbség. A szlovákokat is látva, szombaton sem várhatunk mást" - mosolygott Dusan Kapusta, a fehérváriak fiatalokkal foglalkozó szakvezetője, utalva már a Volán Zvolen elleni csatájára is.

"Nem voltunk szomorúak, ám az edzőnk is figyelmeztetett bennünket arra, hogy még csak a mérkőzés egyharmadán vagyunk túl…" - emlékezett vissza a 0-0-ás első húsz perc utáni öltözői hangulatra Kangyal Balázs.

"Ez a világelit… a mérkőzés minden egyes percében a bőrünkön éreztük" - ugyanő az ellenfélről, a játék ritmusára.

"Csalódott vagyok, mert azt szerettem volna, hogy ne kapjak ma gólt. A mérkőzés végére én is elfáradtam egy kicsit. Tudom, hogy így is fölényesen nyertünk, de magam miatt bosszús vagyok" - mondta Karol Krizan, a zólyomiak kapusa, miután csak az 56. percig tudta megvédeni ketrecét a pakktól.

"Bár én lettem a mérkőzés egyik legjobbja, mégsem vagyok boldog, hiszen több gólt kaptunk a vártnál. Jó hangulatú meccs volt, de sajnos korán benyeltük az első találatot, és ez lefékezett minket" - mondta Niklas Sundstrom, akit nem tett boldoggá, hogy a Milano Vipers csapatából a legjobbnak választották.

"Szurkolóink ötszáz tagú magja mindenhová elkísér bennünket, és ez nagyon fontos eleme a Milano gépezetének" - mondta Adolf Insam, a Milano edzője a 60 percen át éneklő, még 6-0-s szlovák vezetésnél is fáradhatatlan fanatikusokról.

"Tudtuk, hogy a szlovákok a világ egyik legerősebb gárdája, arra is készültünk, hogy a középső harmadban vernek szét minket villámgyors passzaikkal, mégsem tehettünk semmit" - boncolgatta a 6-1-es vereség okait az olaszok mestere.

"Nem lesz ebből már az idén semmi, barátom!" - válaszolta a milánói, tavaly még a Montreal Canadiensben játszó Niklas Sundström a zólyomi, nemrég még Philadelphia Players-játékosa Michal Handzusnak, kettejük barátságos cseveje során a sajtótájékoztató után az NHL idénykezdetéről.