Ilyen egy nem fájó vereség

"Megyek, megkeresem Jaskót, meghívom egy Jägerre, hátha…" - mosolygott még pénteken este, a Dinamo elleni 0-8 után idősebb Ocskay Gábor, a fehérváriak szakosztály-igazgatója. Nos, jelentjük, az Albát két és fél esztendeig irányító, a magyar válogatott kispadján is ülő Zvolen-tréner, Jan Jasko köszönte szépen, elfogadta az egykori főnök invitálását, ám hogy milyen beszélgetés zajlott kettejük között, arról hallgattak az érintettek. Mindenesetre a fentebb idézett hátha szócska jól jelezte azt, amit természetesen tudtunk: az újabb meccstől sem Alba-gólparádét várhattunk…
"Örülök, hogy újrá itt vágyok" - préselte ki magából tört magyarsággal a szlovák, aki a kiírásnak köszönhetően a régi helyen, a hazai padon irányíthatta a sztárokkal teleltűzdelt csapatát
Abban a szerencsés helyzetben lehettünk, hogy Pat Cortina a mi társaságunkban, a sajtóhelyen nézte a csapatok bemelegítését, így közelről láthattuk az arcát. Maradjunk annyiban, nem tűnt kisimultnak… Egy Handzus-lövés után egy "Ájáj" felkiáltással köszönt el tőlünk, afféle miheztartás végett.

Sechny aztán rögvest az első percben igazolni igyekezett a várakozásokat, Budai Krisztián azonban résen volt. Naná, hogy folytatták az attakot a zólyomiak, a bulikat rendre megnyerték, a kapujához szögezték ellenfelüket: 4.59-et mutatott az óra, midőn góllá érett a nyomás - Stork egy lövőcselt követően tálalt mesterien Török elé, aki elfektette Budait, majd annak rendje és módja szerint emelt a kapuba. A Dinamo ellen az egész első harmadot megúszták az "ördögök", ezúttal azonban öt percig sem sikerült kihúzni - félő volt, nem sokat ért az a Jäger…
Az Alba azonban nem tört meg, sőt a legjobb védekezés a támadás alapelvet szem előtt tartva megpróbálta a lehetetlent: visszaadni a kölcsönt. Ment, darált a társaság, és láss csodát, nem csak helyzetecskékig, hanem komoly gólszerzési lehetőségekig jutott. Majoross például kétszer is szemtől szemben állt Krizannal, ám mindkét esetben a kapus nyerte a párbajt. No igen, akit NHL-es együttesek csábítanak…

Emberelőnyben is próbálkozhattak a mieink, ám Krizan Sille, Rusznyák, Palkovics és Tőkési löketét is biztosan hárította, ám a hangúlyt mi fektessük inkább a támadásokra. Arra, hogy a magyar bajnok bátran, tettrekészen, jól játszott!
A Zvolen takaréklángon égett, láthatóan tartalékolt a vasárnapi, oroszok elleni csúcsmeccsre - persze, egyszer-egyszer megvillantotta tudását, s ekkor bizony kellettek Budai bravúrjai. A második menet ötödik percében azonban ő is tehetetlennek bizonyult: Jacesko büntette Szuna kiállítását.
A 2-0-ás vendégelőnyt követően csendesen csordogáltak az események, néha a nézők is egy hang nélkül figyelték a hokisokat (hiányzott a Milano meccseit végigéneklő olasz tábor…), ám a 36. percben nagy hirtelen dübörgött az egész csarnok.
Gólt ütött a Volán!
Tőkési passzolt Kövérhez, aki nem sokat gondolkozott, irtózatos nagy lövést eresztett meg távolról a kapu felé. A korong a jobb felső sarokban kötött ki - így született a történelmi, első magyar, Kontinentális Kupa négyes döntő-gólja.
Nem mellékesen ezzel 1-1-re hozta a harmadot a Cortina-csapat! Mindezt nem megünnepelte, hanem még inkább felpaprikázta a Volánt, amely a záró felvonásban óriási elánnal vetette bele magát a játékba. Jó volt látni, hogy bírta erővel, hogy nem egyszer, nem kétszer veszélyeztette a szlovákok kapuját, hogy nem tudott vele mit kezdeni a - még egyszer hansúlyozzuk: sztárokkal felálló! - talán kissé álmosan játszó ellenfele.
A fehárváriak az utolsó pillanatokig mentek előre, próbálták döntetlenre hozni a partit, a parádézó Budait is levitték, ám nem változott az eredmény, amely vereség ide vagy oda, óriási teljesítmény az Alba Volántól.
Erre aztán lehet inni. ---- Mestermérleg
Pat Cortina, az Alba Volán vezetőedzője: - "Gratulálok az ellenfélnek és csapatomnak, nagyon jó mérkőzést játszottunk. Tegnap a Dinamo ellen már szereztünk egy kis respektet, és remélem, hogy ezzel az eredménnyel a holnapi mérkőzésre újabb respektet szereztünk, ami azt jelenti, hogy a Milano ellen még jobban fogunk játszani."

Jan jasko, a HKM Zvolen vezetőedzője: - "Tudtuk előre, hogy kemény mérkőzés vár ránk, két évig itt voltam vezetőedző, tehát tudtam, milyen erős ez a csapat. Azt vártam, hogy korábban lőjük a gólokat és korábban nyerjük meg a mérkőzést. Az utolsó játékrészben már a védekezésre koncentráltunk, elégedett vagyok, úgy hiszem, a szurkolók jó mérkőzést láthattak."

Fény és árnyék
+++ Sille Tamás 2+2 perces kiállítását, azaz négy perces emberhátrányt úszott meg gól nélkül a Volán, amit nyugodtan a bravúr-kategóriába sorolhatunk
+++ A második harmad 1-1-re végződött, ami nem mindennapi teljesítmény a Volántól egy ilyen kaliberű csapat ellen
+++ Nem ijedtek meg a fehárváriak a sztároktól, ahogy egy jégkorongoshoz illik, keményen odatették magukat a palánk melletti csatákban is
+++ A kapust levinni azért, hogy döntetlen legyen egy ilyen meccs - még most is alig hisszük el… ---- A Milano kemény ellenállást tanúsított a százszázalékos oroszok ellen

DINAMO MOSZKVA (orosz) -HC MILANO VIPERS (olasz) 5-3
(1-1, 2-0, 2-2)
Székesfehérvár, 3000 néző. V: Levonen (finn), Stadler (magyar), Kung (svájci)
DINAMO: Jeremenko - MARKOV 1 (1), Troscsinszkij (1), Rosa 1, DACJUK 1 (1), Vorobjov, Visedkevics, Orehovszkij, Sahrajcsuk (1), Haritonov (1), Mirnov 1, Zsdan, Nikulin, Szavcsenkov, Csupin, Babenko, Buljin Sadilov, TYERESCSENKO (1), Csubarov, AFINOGENOV 1. Edző: Vlagyimir Krikunov
MILANO: Eriksson - Helfer, Savard (1), Tkachuk, Sundström, Di Maio, Smith 1, Lehtonen (1), LASZKIEWICZ, Adams, Savoia 1, Källarson, Kinos, Chitarroni, Felicetti (1), Rickmo 1, Peca, Oberrauch, Meneghetti, Molteni. Edző: Adolf Insam
Kiállítások: 24 perc +10 perc fegyelmi (Szavcsenkov), illetve 22 perc +10 perc fegyelmi (Felicetti)
Adolf Insam, a Milano edzője a négyes döntő előtt azt nyilatkozta, hogy a harmadik hely megszerzése tűnik reális célnak az olasz együttes számára, egy valamiben azonban biztos a taljánoké az elsőség.

Mintegy ötszáz tagú szurkolótáboruk hatvan percen át énekel, akad náluk néhány száz zászló, fejenként, helyesbítek, nyakanként legalább két sál. Fáradhatatlanok. Csakúgy, mint a Vipers játékosai a jégen. A Zólyom ellen is jól kezdtek pénteken, aztán elfogyott a szusz, ezúttal viszont jól bírták a hajrát is, és jól megszorongatták a moszkvaiakat. Az első harmadot döntetlenre még kihúzták, később már igaz, végig futhattak az eredmény után. Az első harmadban akadt rá példa bőséggel, hogy öt az öt ellen úgy beszorultak hosszú percekig a harmadukba, mint fába a féreg, amikor meg emberelőnyben játszhattak, legtöbbször fel sem álltak paszszolgatni az ellenfél harmadában.
A záró harmadban már kiegyenlítettebb csata zajlott, a hajrában pedig sorra maradtak ki az ordító helyzetek Jeremenko ketrecének torkában, kis szerencsével az olaszok még közelebb lopózhattak volna. Finoman szólva nem fulladt unalomba a mérkőzés: a repertoárban szerepelt bunyó jégen való hempergéssel dúsítva, amolyan NHL-módra, repült fél tucat törött bot, a fehérvári palánkok is talán soha nem tapasztalt terhelés alatt nyögtek. Ámulhattunk azon, hogyan emeli be Mirnov az első gólt egy villámpasszos kombináció után, megcsodálhattuk, hogyan szelídíti meg Csupin a korongot egy húszméteres passz után csak úgy röptéből, botjával a levegőben, vagy azon, amikor Dacjuk egyedül robogva a kapu felé a harmadik gólnál csinált kilenc és fél cselt egy másodperc alatt. A negyedik moszkvai gólnál újabb káprázat: Tyerescsenko és Afinogenov álomszép támadása, de hogy olasz villanást is említsünk, Matt Smith távoli bombája is úgy bezuhant az orosz kapuba, mint vak ló a szakadékba.
Szóval nem akármilyen jégkorongot láthattunk. A Milano nem adta olcsón a bőrét, persze az is lehet, hogy a Dinamo csak tartalékolt a vasárnapi, Zólyom elleni meccsre. Az sem lesz akármilyen csemege… ---- "Megnéztük a moszkvaiak egy meccsét videóról, aztán láttuk az edzésüket és játszottunk is ellenük. Szombat reggelre minden játékosomnak izomláza lett az arcán, úgy leesett az álluk. Meg az enyém is…" - így Pat Cortina, a Volán edzője arról, hogy miként vélekedik a Dinamo Moszkva játékáról.

"F………" - mondta jól artikulálva, ékes angolsággal (a szó szerinti fordítást ezúttal mellőzzük…) Vagyim Sahrajcsuk, a Dinamo csatára, miközben a harmadik harmad közepén elkorcsolyázott a Milano kispadja előtt. Ebben a pillanatban kevesen szerették arrafelé…

"Ez volt a csapatunk történetének legjobb meccse. Már csak ezért is megérdemeltük volna a döntetlent" - szomorkodott Adolf Insam, a Milano Vipers szakvezetője a Dinamo Moszkvától elszenvedett vereség után.

"Érdekes volt szlovák csapat ellen játszani, és hihetetlenül boldog vagyok, hogy sikerült gólt lőnöm" - mondta Kövér Gábor, vagyis Gabriel Kover, a Volán szlovák idegenlégiósa, a csapat eddigi egyetlen góljának szerzője.
Mindezt szlovákul.

"Kellemesen meglepődtünk, könynyű meccset vártunk a fiúkkal. Álmomban sem gondoltam volna, hogy így megkínlódunk. Eddig semmit sem tudtam a magyar hokiról, de határozottan jó ez a csapat. Ismét kiderült, hogy a mérkőzést nem a nagy nevek nyerik meg, hanem a csapatok" - értékelte a küzdelmet Vladimir Orszagh, a Zólyom NHL-es sztárja.

"A magyar jégkorong nem rossz!" - fejezte ki elégedettségét Pat Cortina, a Volán edzője némi akcentussal, aki a jelek szerint egyre jobban megtanul magyarul.

"Egy-egy ilyen hősies mérkőzés után a játékosok a végsőkig kimerülnek, remegő izomzatuk »nagy javításra« szorul, akad munkánk bőven" - mondta Bagonya Imre, a Volán gyúrója, aki kollégájával, Kulcsár Nándorral a Zvolen elleni meccs után is még késő estig túlórázott.

"Fáradt és még holnap is játszania kell" - védte meg a sajtótájékoztatón játékosát, Roger Holéczyt, Pat Cortina újságírói felszólalás után, hogy a villámgyors csatár beszéljen hangosabban.