Biztosan elmarad az NHL idei szezonja

Múlt pénteken a játékosokat képviselő szakszervezet, az NHLPA újra kinyilvánította, amit hónapok óta hajtogat, azaz hogy nem hajlandó elfogadni a fizetési sapkát, azaz a bérek csapatonkénti összegének maximalizását, és nem hajlandó semmilyen ezt tartalmazó megegyezésre. A Liga viszont ragaszkodott a sapkához, így esély sem látszott arra, hogy beinduljon az idény.

Aztán vasárnap valami csoda folytán Bob Goodenow, az NHLPA vezetője hajlandóságot mutatott az 52 millió dolláros fizetési plafon elfogadására, majd hétfőn már 49 millióra módosított - nem kis meglepetést okozva ezzel maguk a játékosok közt is. Gary Bettman, az NHL komisszáriusa pedig lemondott arról, hogy a fizetéseket a csapatok bevételeinek hányadában határozzák meg, megtéve ezzel a maga engedményét a szakszervezet felé. Bettman 42 milliós sapkát javasolt, és a rajongók már azt hihették, egy kis alkudozás, és meglesz a középút, a két tárgyaló félnek azonban végül sikerült elszalasztania a kínálkozó lehetőséget.

Bettman és Goodenow személyes tárgyalás helyett levélben kezdett alkudozni, nem sok sikerrel. Először is egymás szemére vetették, hogy nincs már idő részletesen tárgyalni az új helyzetről, mert a másik nem tette meg hamarabb kulcsfontosságú engedményét. Emellett lelkesen éltették saját javallataikat, és az NHL vezetője még némi csúsztatástól sem riadt vissza, hogy jobb színben tüntesse fel ajánlatát. A 49 milliós plafonba nem egyezett bele, mondván, ha minden csapat ennyit költene, nem változna a helyzet a mostanihoz képest. Ez igaz is, épp csak jelen pillanatban a harmincból csak kilenc csapatnál érik el a fizetések Liga ajánlatát, a 42 milliót - és hol vannak még a 49-től… Az NHLPA ezen kívül két szezonnyi türelmi időt akart adni a sokat költő gárdáknak az átállásra, de Bettman erre a felvetésre nem is válaszolt, csak megismételte a 42 milliós ajánlatot. Goodenow ezt visszautasította, a komisszárius pedig kivárta az előre meghirdetett időpontot, majd egy órás sajtótájékoztatón bejelentette: vége a szezonnak.

“Ha tudni akarják, hogy érzek, egy szóban össze tudom foglalni: pocsékul. Szomorú ez a nap, és mindannyian azt reméltük, soha nem jön el" - mondta az NHL első embere. Bizonyos, az ajánlatokba foglalt feltételekre hivatkozva azt is állította, a felek álláspontja távolabb volt egymástól, mint az a számokból sejthető. A végeredmény azonban vitathatatlan: mikor a tulajdonosok már majdnem elértek egy ésszerű, tulajdonképpen kedvező kompromisszumot, nem tudtak megálljt parancsolni önmaguknak, és mindent egy lapra feltéve még nagyobb engedményekbe akarták kényszeríteni a játékosokat. A terv kudarcot valllott, így aztán az idei szezonnak lőttek.

A megegyezésnek is, legalábbis egy időre: októberig nincs miért tárgyalni, úgysem fog elkezdődni az új évad. Aki addig engedményeket tesz, csak saját pozícióit rontja. A Liga pedig nem erről hires: a szezon lefújásával egyidőben ajánlatukat is levették a napirendről, és újra csak a bevételek mértékéhez kötött bérekről hajlandóak tárgyalni, így az utolsó napok előrelépése semmivé foszlott. Mindkét fél hosszú állóháborúra rendezkedik be, a játékosok pedig maradnak Európában vagy otthon, a nézők meg hoki nélkül - de köszönik, kibírják. Hogy az NHL kibírja-e, az más kérdés. Mindenesetre a tulajdonosok hatalmas lehetőséget szalasztottak el, immár örökre.

Összefoglalónk a lockout eseményeiről: Már csak a csodában bízhatunk ---- A ---- H