Hokisainknál megkezdődött az őrségváltás

KRASZ EMILKRASZ EMIL
Vágólapra másolva!
2010.05.02. 09:21
null
Sofron (balra) és Magosi is új beszálló volt az idei vb-n (Fotó: Mirkó István, NS-archív)
Címkék
A magyar jégkorong-válogatott a második helyen végzett a ljubljanai rendezésű divízió 1-es világbajnokságon az A-csoportos feljutást házigazdaként kiharcoló szlovénok mögött. A magyar együttesben ezúttal is az idősebb, rutinosabb játékosok vitték a prímet. A kérdés, ha nem is égető, tényleg időszerű: meddig még?

Elöljáróban gyorsan jegyezzük meg, remek képességű, a sportághoz nagy alázattal közeledő, megkockáztatjuk, kivételes sportemberekről van szó. Az általuk tizenöt-húsz éve elvégzett, egészen elképesztő munka nélkül a sportág, a válogatott messze nem tartana ott, ahol mostanában jegyzik a világban. Csapatunk megfordult a világelitben, amelyre tíz évvel ezelőtt még gondolni sem mertünk, és sokéves divízió 1-ben való szereplés után az idén hangzott el először megfogalmazott, kimondott célként a feljutás.

Az idő azonban nem a csapatnak dolgozik. Sőt, úgy is mondhatnánk, kimondott ellensége. Na, nem mintha a velünk közel azonos szinten lévőkkel nem lenne bajunk éppen elég amúgy is.

A 2008-AS, 22 FŐS VB-KERET
Kapusok: Szuper Levente, Hetényi Zoltán.
Hátvédek: Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omar.
Csatárok: Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, Kovács Csaba, Benk András, Majoross Gergely, Fekete Dániel, Vas János.

„A szövetségi kapitányok felé semmilyen fiatalításra vonatkozó kérés nem fogalmazódott meg az elmúlt esztendőkben – mondta a Nemzeti Sport Online-nak idősebb Kovács Csaba, a Magyar Jégkorongszövetség szakmai alelnöke. – A szövetségen viszont érződik az eredménykényszer, amely mellett viszont nehéz építkezni, a távolabbi jövőre is gondolni. Én azonban örülök, hogy az idősebbek olyan sportszerű életet élnek és alárendelnek mindent a jégkorongnak, hogy ezen a szinten is megállják a helyüket. Nem beszélve a motivációjukról, hogy ennyi év után sem „adják oda" a fiataloknak olyan könnyen a mezüket. Másrészt a jégkorong nem kimondottan a fiatalok sportja. Persze, egy-két kiugró tehetség mindig akad, de nem ez a jellemző. A válogatottakat mindenhol rutinos emberekre építik, a feladathoz előbb fel kell nőni. Nálunk elkezdődött az őrségváltás, amely folymat a következő években is folytatódik majd."

Az egykori válogatott hátvédből – akinek fia nemzeti csapatunk alapembere – lett sportvezető elmondta, hogy az utánpótlásból kimaradt öt-hat évet szenvedjük meg most igazán, a keret közeléből hiányzik a 23-28 éves korosztály. A jövővel kapcsolatos terveket több részre bontotta a szövetség szakmai munkájáért felelős alelnök.

„A ljubljanai tornától azt vártam, hogy eljussunk odáig: legyen döntő jellegű tétje a szlovénok elleni utolsó mérkőzésnek. Ez végül megvalósult, ez a realitás. Ahogy odáig elértünk, az még picit efölött is volt. Középtávon ezt a pozíciónkat szeretnénk megtartani, amelybe beleférhet akár a feljutás, de ne rugaszkodjunk el a valóságtól, akkor is egy ingázó csapat maradunk. Legalább négy-öt évnek kell eltelnie, amíg a mostani ifistákra lehet számítani a nagycsapatnál. Ők ott tudnak ragadni az A-csoport végén, három-négy év rutint szerezve pedig megcélozható a középmezőny alja, a dánok, a norvégok, akiknek mostanában nincsenek közvetlen kiesési gondjaik."

A 2009-ES, 25 FŐS VB-KERET
Kapusok: Budai Krisztián, Hetényi Zoltán, Szuper Levente.
Hátvédek: Ennaffati Omar, Horváth András, Kangyal Balázs, Ondrejcsik Rasztiszlav, Sille Tamás, Svasznek Bence, Szélig Viktor, Tokaji Viktor.
Csatárok: Benk András, Fekete Dániel, Holéczy Roger, Jánosi Csaba, Kóger Dániel, Kovács Csaba, Ladányi Balázs, Majoross Gergely, Nagy Gergő, Palkovics Krisztián, Peterdi Imre, Vas János, Vas Márton, Vaszjunyin Artyom.

Ifistáink ugyan a második helyen végeztek a divízió 1-es vb-jükön, de a sportági struktúrát tekintve – az elitben tíz gárda szerepel –, ez világviszonylatban a 13-14. helyhez elég, ami a felnőtteknél A-csoportot jelent. Bár azt az alelnök is kiemelte: a sport ilyen szempontból nem matematika, a mostani eredmény automatikusan nem biztosíték a felnőttek között semmire.

„Azért, hogy erről beszélhessünk, nekik és a sportágon belül mindenki másnak nagyon sokat kell még dolgozni az addig ránk váró esztendőkben."

Kovács Csaba megemlítette, a magyar jégkorong történetében első ízben fordult elő, hogy kétcsapatnyi játékost lehetett összehívni a vb-felkészülés elejére, az utazó keretbe pedig egyre nehezebb bekerülni. Akik kivívják a helyüket a csapatban, azok már arra is büszkék lehetnek.

„A fiataljaink jól szerepeltek a vb-n. Az elvárások nagyok voltak velük szemben is, de a szlovén meccstől eltekintve tudták hozni magukat és azt a teljesítményt, amit elvártunk tőlük. A rutin számlájára írom, hogy a döntő fontosságú, szlovénok elleni találkozón nem tudták kiadni magukból a maximumot, mert az ott látottnál több van bennük. Akár kapusunkról, Hetényi Zoliról, a két védőről vagy a csatárokról beszélünk, kivétel nélkül megállták a helyüket. Egyetlen okból érheti őket kritika: a szlovén válogatott fiataljai nemcsak jobbak voltak náluk az egymás elleni mérkőzésen, hanem összességében is előttük jártak."

A szakmai alelnök végezetül arról beszélt, hogy az EBEL-ből érkező fehérváriak hendikeppel indultak akár a válogatást, akár a terhelhetőséget nézve, hiszen a már Európában is jegyzett bajnokságban két-három naponta pályára lépő játékosok gyorsaságban és állóképességben is elérik a kívánt szintet. De azért azt is látni kell, tehetségek máshol, akár a MOL-ligában is bontogatják szárnyaikat.

Az elmúlt években a kapitányok – Pat Cortina és Ted Sator – részéről már történtek fiatalítási törekvések, ám azt látni kell, válogatottunk szekerét leginkább még mindig azok tolják, a megoldást még mindig azoktól várjuk elsősorban, akiktől idestova másfél évtizede. Állócsillagok, örökifjak persze a sportvilágban, így a csapatsportokban is vannak, de arra, hogy a komplett gerinc változatlan maradjon ilyen hosszú időn át, az majdhogynem példa nélküli. Lassan az egyik legkorosabb válogatott lesz a miénk, ha csak már most nem az. Az izmok, csontok, porcok, ízületek kegyetlenül használódnak ebben a sportágban.

A 2010-ES, 22 FŐS VB-KERET
Kapusok: Hetényi Zoltán, Rajna Miklós.
Hátvédek: Ennaffati Omar, Hegyi Ádám, Horváth András, Sille Tamás, Svasznek Bence, Szélig Viktor, Szirányi Bence, Tokaji Viktor.
Csatárok: Fekete Dániel, Holéczy Roger, Kóger Dániel, Kovács Csaba, Ladányi Balázs, Magosi Bálint, Nagy Gergő, Palkovics Krisztián, Peterdi Imre, Sofron István, Vas Márton, Vas János.

Az átlagéletkoron a ljubljanai tornára nevezett két kapusunk javított sokat, hiszen a Hetényi Zoltán, Rajna Miklós – utóbbi az egész keret legfiatalabbja volt – alkotta kettős még hosszú éveken át megoldhatja a feladatokat. Ráadásul a klubkötelezettsége miatt lemaradt Szuper Levente és a szűkítés „áldozatául" eső Budai Krisztián sem túlkoros még. Főként nem kapusként, ami csapatsportokban kicsit kortalan posztnak számít: ameddig nem kopnak a reflexek, addig a rutin hatványozottan sokat ér.

A védelemben alapvetően más a helyzet. A jövő szempontjából mindenképpen szerencsés, hogy Hegyi Ádám és Szirányi Bence személyében két fiatal is befért a ljubljanai keretbe, ha ők nincsenek, akkor a 30 éves Ennaffati Omar számított volna a védősor doyenjének. Persze, ahogy a kapusoknál, úgy a hátvédeknél is sokat jelent a rutin, így az életkor nem feltétlen hátrány. Az már inkább, hogy nyolc védőnk közül öten a MOL-ligából érkeztek, így a szlovénok elleni ki-ki meccsen a sebességből és a fizikumból adódó különbség sem mellettünk szólt. Főként nem az emberhátrányok kivédekezésénél, és főként nem úgy, hogy kulcsemberünk, Tokaji Viktor sérülés miatt hiányzott a döntő csatáról. Utóbbi állandó párjával, Horváth Andrással kiváló egységet alkot, fontos láncszeme a gépezetnek nemcsak alapjáraton öt az öt ellen, hanem hátrányokban és előnyökben. A tempót bírják, viszont ők sem lesznek már fiatalabbak.

A csatároknál belépni látszik legalább egy olyan fiatal sor, amelytől nemcsak az eredmény tartása és az ellenfél fárasztása várható el, hanem az is, hogy érdemit hozzá tud tenni a találkozóhoz. A Kóger Dániel, Nagy Gergő, Sofron István trió az EBEL-ben edződve képes lehet akár rövid időn belül is mérkőzéseket, fontos találkozókat eldönteni tudó hármassá kinőni magát. Mert jelen pillanatban a jégen töltött időt, különösen a kritikus pillanatokat, perceket tekintve, azért még itt is azokra vár a feladat megoldása, akiktől több mint egy évtizede várjuk el ugyanezt.

A VB-KRE UTAZÓ MAGYAR VÁLOGATOTT KERETEK 
    2008 (Szapporo)
2009 (Svájc)
2010 (Ljubljana)
KAPUSOK
Szuper Levente 1980 x x  
Hetényi Zoltán 1988 x x x
Budai Krisztián 1979   x  
Rajna Miklós 1991     x
         
HÁTVÉDEK
Tokaji Viktor 1977 x x x
Horváth András 1976 x x x
Szélig Viktor 1975 x x x
Sille Tamás 1969 x x x
Svasznek Bence 1975 x x x
Kangyal Balázs 1969 x x  
Ennaffati Omar 1980 x x x
Ondrejcsik Rasztiszlav 1973   x  
Hegyi Ádám 1986     x
Szirányi Bence 1988     x
         
CSATÁROK
Ocskay Gábor 1975 x    
Palkovics Krisztián 1975 x x x
Vaszjunyin Artyom 1984 x x  
Vas Márton 1980 x x x
Peterdi Imre 1980 x x x
Ladányi Balázs 1976 x x x
Gröschl Tamás 1980 x    
Holéczy Roger 1976 x x x
Kovács Csaba 1984 x x x
Benk András 1987 x x  
Majoross Gergely 1979 x x  
Fekete Dániel 1982 x x x
Vas János 1984 x x x
Jánosi Csaba 1981   x  
Kóger Dániel 1989   x x
Nagy Gergő 1989   x x
Magosi Bálint 1989     x
Sofron István 1988     x

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik