„Nagyon örülünk a győzelemnek, mert sokat készültünk – mondta Szélig, miközben zötykölődött vissza Briancon felé. – Marseille-ig repültünk Brestből, onnan viszont buszozunk, úgyhogy van időnk beszélgetni. Megmutattuk a mezőnynek, hogy számolni kell velünk, nagyon úgy tűnik, tényleg kupacsapat lettünk. Hatvan perc alatt bármi megtörténhet, és nagyon jó napot fogtunk ki.”
Bizony, bár a második harmad derekán így is 2–2-re álltak a csapatok. Az 54. percben viszont harmadszor is megszerezte a vezetést a Briancon, amihez a végén hozzátett egy üres kapus találatot is, és 4–2-re győzött, avagy Vas János csapata hiába nyerte meg az összes edzőmérkőzését, az első tétmeccset elbukta.
„A pályán keveset találkoztunk, valahogy így jött ki a lépés – folytatta a tavaszi világbajnokság után a válogatottól visszavonuló Szélig. – Utána az öltözőfolyosón beszélgettünk, de ők siettek vissza Rouenba, úgyhogy nem volt sok időnk. De jó volt látni, főleg hogy mi nyertünk.”