Minden idők egyik legjobb hokisa tőlünk is tanulna

– Mielőtt tavaly Oroszországba utazott volna a magyar válogatott, tisztában volt azzal, hogy egyáltalán feljutottunk az A-csoportba, és ott leszünk az elit-világbajnokságon?
– Természetesen értesültem róla, hiszen követem a világ jégkorongját, még azt is, hogy Lettországban vagy Angliában mi újság, noha nyilván az orosz hokira figyelek leginkább. Azt is tudom, hogy korábban dolgoztak Magyarországon Oroszország és más szláv országok szakemberei, akik segítettek a válogatottnak is. Tisztában vagyok azzal, mekkora fejlődésen ment át a magyar hoki, de azzal is, hogy a legutóbbi idény ellenben nem volt olyan sikeres…

– Igen, tavaly, amikor a magyar válogatott Szentpéterváron szerepelt az elit-vb-n, akkor a Kanada elleni csoportmeccset a helyszínen láttam, és lenyűgözött a magyar drukkerek fantasztikus biztatása, az a hangulat, amit teremtettek a vereség ellenére. Sajnálom, hogy a mérkőzés nem sikerült annyira, de így is hatalmas élmény volt. Ráadásul a csapat végül nem járt messze a bennmaradástól…

– Amikor a magyar szövetség ünnepségén azt mondta vasárnap, hogy az orosz szervezet csak hetvenöt éves, a miénk pedig kilencven, úgyhogy volna mit tanulniuk tőlünk, akkor csak udvariaskodott, vagy tényleg lát valami elleshetőt?
– A Magyar Jégkorongszövetség a hollanddal együtt a legelső nemzeti tagszervezetek közé tartozik, ezért tisztelem mindkettőt. Úttörők voltak, és tolták előre a nemzetközi jégkorong szekerét, az ilyen szervezetektől tehát mindig lehet és kell tanulni, erre vonatkozott a megjegyzésem. Utána persze sok sikert is kívántam a magyar válogatottnak, hogy ismét megmutathassa magát a legjobbak között.

– Oroszországban is egymást érik a jégkorongos ünnepnapok, várható, hogy a közeljövőben esetleg ismét jégre lép?
– A Kanada és a Szovjetunió között lejátszott legendás mérkőzések negyvenötödik évfordulójára rendezett eseményeken részt veszek, de már csak védnökként, kapusként nem tervezem…

– Apropó! Az orosz szövetség elnöke, de a sportág nemzetközi vezetőségének is tagja: hazai vagy egyetemes jégkoronglegendának tartja magát?
– Ezt nem az én tisztem eldönteni, ez a szurkolók joga. Minden országban felismernek, és rendkívül boldog vagyok attól, amit a játékos-pályafutásom során elértem, továbbá elégedett azzal, amit visszaadhattam a sportágnak. Egyébként örömmel tölt el, hogy tagja lehetek a nagy jégkorongcsaládnak.

– Akkor is így vélekedett, amikor eldőlt, hogy az NHL-játékosok nem lehetnek ott jövőre a téli olimpián?
– Mindig törekszünk arra, hogy a legjobb játékosok ott lehessenek az olimpián, de ha az NHL vezetősége ilyen döntést hoz, akkor nincs mit tenni… A Nemzetközi Jégkorongszövetség azon volt, hogy eljuttassuk az NHL-eseket Pjongcsangba, magával az elnökkel, René Fasellel karöltve is dolgoztunk a megoldáson, de sajnos nem sikerült. Ám megpróbáljuk így is a lehető legjobb mezőnyt összehozni. Oroszország, Svédország és Finnország élvonalbeli bajnokságai sem rosszak, az innen érkezőkkel is színvonalas mérkőzésekre számíthatunk.