A nemzetközi szövetség (IIHF) honlapjának közlése szerint Viktor Suvalov halálát az orosz sportági szervezet is megerősítette; a sajtóhírek arról szólnak, a koronavírus-fertőzés szövődményeiben hunyt el.
Suvalov 1947-ben lépett jégre először Cseljabinszkban, de a Szovjetunióban akkor még jobban kedvelt jéglabdában. Csapata az 1946–1947-ben megalakult jégkorongbajnokság sikerét látva váltott sportágat. A tehetséges Suvalov hamar a légierő együttesébe, a VVSZ Moszkvába került, amellyel három bajnokságot nyert, mielőtt az egyesület beolvadt a szovjet hoki kirakatgárdájába, a sportágat évtizedeken át meghatározó, a válogatottal szinte megegyező összetételű CSZKA Moszkvába.
Kulcsember volt abban a szovjet válogatottban, amely a világbajnokságon és az olimpián is aranyéremmel mutatkozott be a nemzetközi mezőnyben. A stockholmi vb-n nyolc ponttal (7+1) zárt, a Kanada elleni döntőben kétszer volt eredményes, majd Cortina d'Ampezzóban hat (4+2) ponttal járult hozzá az ötkarikás sikerhez.
Suvalov pályafutását követően edzőként dolgozott a sportágban, sokat foglalkozott a játékban történt változásokkal, modernizációval. A kilencvenes években anyagi nehézségei támadtak, és ezer dollárért eladta olimpiai aranyérmét. Miután azonban felkutatták neki az Egyesült Államokban és visszavásárolták, a medáliát 2014-ben Vlagyimir Putyin orosz elnöktől vette át azon a fogadáson, amelyen a Minszkben vb-aranyérmes orosz válogatottat ünnepelték.