Jégkorong: a férfiválogatott négyet kapott Ukrajnától

Egy napot sem pihenhettek a magyar és az ukrán válogatott jégkorongozói, szerda után ugyanis csütörtökön ismét megmérkőztek egymással Miskolcon. Vendégeink az április 23. és 29. között megrendezendő divízió 1/B-világbajnokságra készülnek, így a felkészülésük előrehaladottabb stádiumban tart, a hazaiak a május 12. és 28. közötti elit-vébére keresik a kiegészítő játékosokat a kulcsemberek mellé – akik egyelőre nem kapták meg a meghívójukat Kevin Constantine szövetségi kapitánytól.

Mindkét együttes másik kapussal kezdte a mérkőzést, mint a szerdait, a mieinknél Arany Gergely védett, az ukránoknál Bogdan Djacsenko. A magyar csapat egyébként (a sorok sorrendjét leszámítva) változatlan összeállításban lépett jégre, a vendégeknél azonban a védelemben Ivan Sziszak és Hlib Varava, a támadóknál Jaroszlav Pancsenko kapott bizonyítási lehetőséget, és a sorok összetételét is alaposan megkavarta a szövetségi kapitány, Vadim Sahrajcsuk.

A jégen látottak azonban mit sem változtak, az akadozó, nyögvenyelős, kevés helyzetet eredményező hoki jellemezte a meccs korai szakaszát – de nem csak annak örülhettünk (?), hogy legalább nem szaggatja még tovább a játékot olyan rengeteg kiállítás, mint egy nappal korábban. Olekszij Vorona emberelőnyben egy (sokadik) kipattanót végül bekotort, így ha az eredmény ugyan nem is kedvezett a mieinknek (0–1), ezen a találkozón köztudottan nem az eredmény számít, és legalább nem újabb 0–0-t láttunk.

A második játékrészben életjeleket mutatott a magyar csapat is, főleg akkor bizakodhatott a hazai publikum, amikor emberelőnyben álltak fel kedvenceik, de továbbra sem sikerült feltörni az ukrán védelmet. Ezzel szemben a harmad derekán Jevgenyij Ratusnij bal szélről leadott lövése megpattant a kapu előtti tömegben, így Arany Gergelynek esélye sem volt védeni (0–2). A folytatásban javult a magyarok játéka, öt az öt ellen is többször fel tudtak állni a vendégharmadban, s egyre veszélyesebb próbálkozásokat is eleresztettek, s a sors fintora, hogy egy ellentámadás végén mattolták Aranyt, Vorona megszerezte második gólját (0–3). Szerencsére még a második szünet előtt szépítettünk, egy megnyert buli után Papp Kristóf passzolt Mihály Ákos elé, akinek majdhogynem csak az üres kaput kellett eltalálnia, 104 perc és 37 másodperc ukránok elleni játék után végre megszerezve az első magyar találatot (1–3).

A harmadik harmad nem indult jól, Tóth Gergely tisztán lőhetett volna a kék vonalról, elütött a korong felett, majd a kiugró Ilja Korencsukot bottal akasztotta, a következő emberelőnyt pedig Danyil Traht mindössze 11 másodperc után kihasználta (1–4). A játékidő szép lassan letelt, közben egy-két tűzijátékot még rendezett a magyar csapat Djacsenko kapuja előtt, de újabb gólra már nem futotta az erejéből, így két nap alatt másodszor is kikapott Ukrajnától.

JÉGKORONG
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
MAGYARORSZÁG–UKRAJNA 1–4 (0–1, 1–2, 0–1)
Miskolc, 710 néző. V: Korbuly, Soós, Kövesi, Kis-Király
MAGYARORSZÁG: Arany G. – Horváth M., KISS R. / Garát, Szabó B. / Falus, Tóth Gergely / Hadobás – Kóger D., Páterka, TERBÓCS / Vértes, Papp K. (1), Mihály Ákos 1 / Ambrus G., Németh K., Schlekmann / Rétfalvi, Nagy Krisztián, Galajda. Szövetségi kapitány: Kevin Constantine
UKRAJNA: DJACSENKO – Voronin, Merezsko (1) / Ratusnij 1, Ignatenko / Hrebenik (1), Andrejkiv / Sziszak, Varava – Korencsuk, Nimenko, Deniszkin / TRAHT 1 (1), Mazur (1), PERESZUNKO (2) / Morozov, Kucevics (1), Borodaj / Pancsenko, Ruzsnikov (1), VORONA 2. Szövetségi kapitány: Vadim Sahrajcsuk
Gól – emberelőnyből: 3/0, ill. 4/2
MESTERMÉRLEG
Kevin Constantine: – Egyelőre nem számít, hogy nyerünk vagy veszítünk, még csak arra voltunk kíváncsiak, kik folytathatják a tizedikén kezdődő edzőtábort. Természetesen mindig jobb, ha nyerünk, de az fontosabb volt, hogy minél tisztább képet kapjunk arról, kitől mit várhatunk, akár hosszabb távon is, hiszen ki tudja, a jelenlegi rutinos válogatott játékosok meddig folytatják. Mindkét mérkőzésen többet lőttünk kapura, mint az ukránok, és az ígéretesebb lehetőségek is előttünk adódtak, csak nem éltünk velük.