Jégkorong: A németek sikerének alapja a szervezettség – Majoross Gergely

– Mennyit tudott új csapatáról, a Ravensburg Towerstarsról vezetőedzői kinevezése előtt?
– Csak annyit, amennyit általában a német másodosztályról, a DEL2-ről – felelte Majoross Gergely, aki két és fél éven át tevékenykedett Érsekújváron. – Követtem az eredményeket, mert dolgoznak és játszanak a bajnokságban ismerőseim. Mindig is célként lebegett a szemem előtt, hogy egyszer Németországban dolgozhassak, szóval figyeltem az ottani eseményekre, de mélyebben eddig nem elemeztem.

– Akkor nem hezitált, amikor megkeresték az ajánlattal?
– De igen, sokat gondolkodtunk a családommal. Szakmailag nagyon érdekes lehetőség, olyan állomása lesz a karrieremnek, amiről korábban csak álmodtam. Ez a tudat erőt adhat a nehézségek közepette, hiszen a családomnak óriási változás és kihívás lesz az életében, éppen ezért rengeteget beszélgettünk az aláírásom előtt, hogy kitaláljuk, milyen feltételekkel vágunk bele a kalandba. Miután a mi részünkről kialakultak az igények, a klubbal is egyeztetni kellett, hogy reális-e, amit szeretnénk, megoldhatók-e a kéréseink, és amikor úgy tűnt, hogy nincs akadálya, akkor mertünk fejest ugrani a félig-meddig ismeretlenbe.

– Hosszú volt a tárgyalási folyamat?
– Nem nyúlt nagyon el, hiszen május elején vettük fel a kapcsolatot, és 19-én már elküldték a szerződéstervezet első verzióját. Annak ellenére, hogy viszonylag összetett procedúra volt, hamar lezajlott. Négykörös interjún mentünk végig többen, és én kaptam utána először lehetőséget a válaszadásra, így bólintottam rá az ajánlatra.

– Azt tudja, miért váltott a csapat edzőt, miután bajnok lett?
– A Ravensburg megnyerte a DEL2-t, de még nem juthatott fel, hiszen a csarnok befogadóképessége nem felel meg az első osztály követelményeinek. Jövő nyáron kezdődik a csarnokbővítés, akkor ez az akadály elhárul. A korábbi vezetőedzőnek, a skót Peter Russellnek személyes okokból Nagy-Britannián belül kell munkát vállalnia a következő néhány évben, így ő Cardiffba költözött, a korábbi pozíciója pedig felszabadult.

– Peter Russellnek és önnek jó a kapcsolata egymással, sőt, az ügynökük is ugyanaz. A skót tréner átadta a tapasztalatait, észrevételeit önnek a csapattal és a bajnoksággal kapcsolatban?
– Egyelőre nem zargattam őt ezzel, de az egész folyamatban sokat segített. A klubban sokat mesélt rólam, és többnyire jót, így a megítélésem egyre javult. Azért nem beszéltünk még eddig, mert azt gondolom, hogy illik előbb felkészülni, és egy alkalommal megkérdezni mindazt, amit szeretnék, nem pedig hetente hívogatni különböző kérdésekkel.

– Ön hogy távozott Érsekújvárról? Ajánlott maga helyett valakit?
– Kedden jártam Érsekújváron, elbúcsúztam az elnökségtől és a stábtól. Beszélgettünk arról, hogyan tovább, felajánlottam nekik, hogy ha bármiben tudok segíteni, nyugodtan fordulhatnak hozzám. Mindenki sok sikert kívánt, és igazán jó viszonyban váltunk el. Két és fél idény alatt mindent előteremtettek ahhoz, hogy a lehető legjobban dolgozhassak, ezért nagyon hálás vagyok.

– Visszatérve Németországra, ha jövő nyáron megvalósul a csarnokbővítés, és a teljesítmény alapján is érdemes rá csapatával, akkor már a 2024–2025-ös idényt a DEL-ben kezdhetné?
– Ezt még nem tisztáztuk, de minden bizonnyal túlfeszített lenne. Reálisabb lenne a 2025–2026-os idényt a DEL-ben kezdeni, szakmailag is. Jó néhány olyan játékos van a keretben, akikkel számolna a vezetőség az első osztályban, nekem kell majd néhány hónap, hogy átlássam a játékosok erősségeit, gyengeségeit, de egyelőre úgy ítélem meg, ahhoz, hogy a csapat feljusson és készen is álljon a DEL-re, inkább két, mint egy idény szükséges.

– Alacsony átlagéletkorú keretet vesz át, hogyan lehet a fiatalokat együtt tartani, ha csak az infrastrukturális akadályok állnak közéjük és az első osztály közé?
– Ezeknek a fiatal játékosoknak egyértelműen az a céljuk, hogy a DEL-ben játsszanak. Egyelőre nem tudom, mennyire lehet őket együtt tartani, de mindenképpen erős magra lesz szükségünk, amit majd tovább erősítünk, ha eljön az ideje, hiszen más légiós- és fiatalszabályok vonatkoznak az egyes osztályokra, de még sok lépést kell megtenni addig, hogy ez a probléma igazán aktuális legyen.

– Meglepte Németország világbajnoki ezüstérme? Mit vár a német jégkorongközegtől?
– Kétségtelen, hogy a német hokikultúra nagyon dinamikusan fejlődik, hasonlóan csinálják, mint a svájciak. Ennek alapja szerintem a szervezettség és átgondoltság, amiben nekünk, magyaroknak is rengeteget kell tanulnunk ettől a két országtól. A leendő klubomban is a végletekig szervezett minden. A csapat összes szereplője pontosan tudja, mi a dolga, és igyekszik tökéletesen végrehajtani. Ami másik kultúrában hetekig, hónapokig eltart, az Németországban csak órák, napok kérdése, minden olajozottan működik.