Jégkorong: Az új edző megadta nekünk a kellő lökést – Vay Ádám

– Már 2019 óta légiós, miért igazolt Svédországból és Olaszországból is Szlovákiába?
– Amikor Olaszországból idejöttem, könnyebb dolgom volt, mert korábban már játszottam a szlovák Extraligában, és szinte csak jó tapasztalatom volt róla – mondta a Nemzeti Sportnak Vay Ádám, a szlovák HK Poprad és a magyar válogatott játékosa. – Nagyon magas színvonalon játsszák a hokit, szeretem a játék légkörét és gyorsaságát, ezért döntöttem úgy, hogy visszatérek. A három ország bajnokságának színvonalát nehéz összehasonlítani, kicsit szubjektív a megítélés. Svédországban is nagyon jó jégkorongozók vannak, és a liga is erős, de nekem az ottani életkörülményekkel sok gondom volt, ezért elvágytam onnan. A csapatom általános menedzserével rengeteget veszekedtem, mert képtelenek voltak olyan lakást bérelni, ami élhető lett volna, ráadásul a stressz miatt a játékra sem tudtam kellően összpontosítani, pluszban meg is sérültem. Olaszországban megtaláltam a lelki békét, szerettem ott játszani, de az ottaninál magasabb színvonalra vágytam.

– Szlovákiában nincsenek a korábbihoz hasonló problémái?
– Nincsenek, itt mindenre odafigyelnek. A feleségemmel együtt vagyunk Szlovákiában, sokat járunk túrázni a Magas-Tátrába, ami gyönyörű, nagyon szeretjük. A mindennapi élet is nagyon hasonlít a hazaihoz, kifejezetten jól érzem magam a csapatban is. Végre elkezdtünk összeszokottan játszani, az új edző megadta nekünk a kellő lökést.

– Hárommeccses győzelmi sorozatban vannak, ez az új trénernek köszönhető?
– Igen, mindenképpen.

– A legutóbbi nemzetközi szünetben váltott edzőt a csapata – miben változott azóta a játéka?
– Az előző edzőnk, Ales Totter inkább arra koncentrált, hogyan játsszunk a támadóharmadban, hogy minél több gólt lőjünk, és ez a védekezésünk rovására ment. Todd Bjorkstrand sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a védekezésre és arra, hogy a stabil hátsó alakzat lendületes, szervezett támadásokat tudjon felépíteni a saját kapunktól indulva. Azt hiszem, éppen erre volt szükségünk.

– Ráadásul önnek kapusként külön öröm lehet, hogy rendbe tette a védelmet.
– Természetesen, és ez a statisztikámon és a csapat mutatóin is pozitívan tükröződik.

– Hatodikak a bajnokságban, de legutóbb a második helyen álló Iglót is legyőzték. Milyen célokat tűztek ki maguk elé, és mit tart reálisnak az idényben?
– Természetesen az a minimum, hogy bejussunk a rájátszásba. Ha az első hatban maradnánk az alapszakasz végéig, rögtön a playoff negyeddöntőjébe jutnánk. Minél tovább szeretnénk menetelni, az a célunk, hogy a mostani jó formát megtartsuk, és feltörjünk, mint a talajvíz.

– Meddig szól a szerződése a Popráddal?
– Az idény végéig. Nem tudom még, mi lesz a nyáron, egyelőre semmit sem zárok ki. Meglátom, milyen lehetőségeim adódnak, és akkor döntök a jövőmről.

– A Sárközy Tamás-emléktornán visszatérhetett a válogatottba is, a szlovénok ellen győztes meccsen védett. Hogy érezte magát?
– Nagyon hálás vagyok azért, hogy megkaptam a lehetőséget arra, hogy újra válogatott kerettag lehessek, remélem, a jövőben is így lesz. Izgultam a szlovénok ellen, volt bennem bizonyítási vágy, hogy megmutassam, igenis itt a helyem a nemzeti csapatban. Arról még nem esett szó, hogy a szövetségi kapitánynak milyen tervei vannak a kapusposzttal, de szeretnék stabil kerettag lenni.