Magyarország–Kanada: „Az alapján, ami egy éve történt itt, arra számítok, hogy harcos mérkőzést játszunk”

Lazán, jó hangulatban – ahogy egy világbajnoki aranyérem után kell – készült a magyar férfi jégkorong-válogatott a keddi, Kanada elleni barátságos mérkőzésre az MVM Dome-ban. Mivel a tréning fakultatív volt, többen nem is húztak korcsolyát, a lelátón nézték, ahogy a társak gyakorolnak, átmozgatják magukat. Terbócs István, Sebők Balázs, Hári János sem öltötték magukra felszerelésüket, ahogy a Bolzanóban parádésan védő Bálizs Bence sem. Igaz, utóbbi ennek ellenére a kispad nyitott ajtajában állva egy darabig osztogatta a korongokat a csapattársaknak.

A játékosokból verbuválódott néhány tagú nézőközönség nem a megszokott lelátói hangulatot teremtette, Sofron István megmozdulásai után ki-kipillantott a többiekre, amikor meghallotta a „Szép volt, öreg!” vagy „Ez az, Sofi!” kiáltásokat. Azért egy-egy hiba után kapták az ívet is a jégen levők, persze, csak az hibázik, aki dolgozik. A komoly taktikai elemek gyakorlása helyett ezúttal inkább a játékosabb feladatokon volt a hangsúly, lőttek, passzolgattak, tesztelték Horváth Dominikot és Farkas Rolandot a kapuban.

Fél óra elég is volt a srácoknak az MVM Dome friss jegén, hiszen az érdemi munkát már korábban elvégezték, a Kanada elleni összecsapás inkább lesz jutalomjáték, mint valódi megméretés.

„Senki sem izgulja túl ezt a gálamérkőzést, igazából mindenki élvezni akarja a játékot, a környezetet, a hangulatot, különösen egy olyan brigád ellen, amely ellen élvezetes játszani. Nyilván nekem is lesz dolgom, kíváncsi vagyok a kanadai támadókra, teljesen más ott a hokikultúra, mi nem ilyen ellenfelekhez vagyunk szokva, de felvesszük a kesztyűt, és meglátjuk, mi lesz” – mondta a válogatott kapusa, Bálizs Bence.

A tengerentúliak hétfőn késő délután érkeztek Magyarországra, és a mieink ellen vívják az A-csoportos világbajnokság előtti utolsó felkészülési mérkőzésüket. Ráadásul az elit-vb címvédőjeként szerepelnek majd Prágában, ahol szombaton Nagy-Britannia néz velük farkas­szemet az első fordulóban. Csapatukban olyan sztárok lépnek jégre, mint a Chicago Blackhawks „csodatinije”, Connor Bedard, a St. Louis Blues két Stanley-kupa-győztese, a kapus Jordan Binnington és a hátvéd Colton Parayko (mindketten 2019-ben lettek elsők) vagy a szintén NHL-bajnoki címmel büszkélkedő buffalói Bowen Byram.

Még a találkozó előtt köszönthetik a szurkolók az elitbe jutó női válogatott tagjait, és hivatalosan is elbúcsúznak a csapattól és a nézőktől az idényben a férfiválogatottól visszavonult korábbi meghatározó játékosok. Természetesen egy ilyen alkalom nem csak a profi jégkorongról szól, a kapuk már délután ötkor megnyílnak, és az érdeklődők rengeteg program közül választhatnak a mérkőzés előtt. Lesz például virtuálisvalóság-hoki, buborékhoki, és a közelgő labdarúgó Európa-bajnokság jegyében a korong mellett a labda is előkerül, ketrec- és dartsfoci is lesz, a legkisebbeknek pedig arcfestés és tetoválás.

Ezenkívül a Magyar Jégkorongszövetség jótékonysági licitet szervez, melynek keretein belül a kanadai és a magyar válogatott aláírt mezeit, korongokat és mindenféle relikviát lehet megszerezni. Az összegyűlt támogatást a Szintlépés Alapítvány kapja, amely Kuckó programján keresztül gyermekotthonoknak nyújt segítséget sportfelszerelések vásárlásában. A mérkőzés első harmadszünetében pedig rekorddöntési kísérletet tehetnek a szurkolók, a cél minél több plüssállat jégre dobása, amit a Szív Bajnokai Alapítvány gyermekkórházak kis betegeinek juttat el. A magyar rekord 6870 darab plüssfigura, ezt igyekezhetnek túlszárnyalni a jelenlévők.

Annak is megéri tehát jegyet váltani a Magyarország–Kanada mérkőzésre, aki nem jártas a jégkorong világában, hiszen a kiegészítő programok mellett a jégen is ritkán látható bravúrokra számíthatunk a sportág legnagyobbjaitól.

– Teljesen más összeállításban érkezett a csapata, mint egy évvel ezelőtt, de ez nem szokta megviselni a kanadai válogatottat. – Szerencsések vagyunk, hogy ilyen mély a merítési lehetőség az országunkban, ez Kanada egyik nagy erőssége a riválisokkal szemben. Minden játékos privilégiumként, elismerésként tekint arra, ha a nemzeti együttes mezét magára öltheti és a juharlevél a mellkasát díszítheti. Az előző világbajnokságot megnyertük, ezért az elvárások most elképesztően magasak. Mindenkit motivál, hogy a régi nagyok nyomdokaiba léphet, természetesen most is meg akarjuk nyerni a vébét. – Össze tudja hasonlítani a tavalyi vb-aranyérmes csapatot a mostanival? Mik a hasonlóságok és a különbségek? Jó kérdés, mivel nálunk mindig más játékosok alkotják a válogatottat, ezért máshogy is kell velük foglalkozni. Ez lesz a negyedik világbajnokságom, a második vezetőedzőként, és mindegyik csapat nagyon más volt. Az első, 2021-es egy nagyon keményen dolgozó brigád volt, nagyszerű kapusteljesítménynek köszönhetően is nyertünk akkor. Egy évvel később sokkal támadóbb felfogású csapatunk volt, akkor a döntőben hosszabbításban kikaptunk a házigazda Finnországtól, és 2023-ban ismét a védelmünk volt az erősebb csapatrész. A legfontosabb dolog, hogy a játékosok kialakítsák a megfelelő kapcsolatot jégen és jégen kívül, hogy összhangban legyenek. – Mit vár a magyar válogatott elleni mérkőzéstől? – Az alapján, ami egy éve történt itt, arra számítok, hogy harcos mérkőzést játszunk, de – minden tisztelettel az ellenfélnek – most elsősorban arra összpontosítunk, hogy a saját játékunk rendben legyen a világbajnokság kezdetéig. Az Ausztria elleni összecsapás hibáit igyekszünk kijavítani, és reméljük, közben szórakoztatjuk is a közönséget.