Jégkorong: Hári János a Red Bull Salzburghoz igazolt

– A válogatott-hét során az öltözőfolyosón lehetett hallani, hogy a Lahti Pelicansnál nem mennek jól a dolgok, de ilyen gyors váltásra aligha számított bárki...
– Igen, elég gyorsan ment... – felelte a 27 éves Hári János, aki 24 bajnokin 13 pontot (2 gól+11 assziszt) szerzett a finn élvonalban, a Liigában. – Egy ideje már borzasztóan játszottunk, de november legvégén kirúgták az edzőnket, aki arrogánsan viselkedett, és néhányakat külön is piszkált, például a légiósokat. Be is mentem a vezetőséghez, hogy nem bírom tovább és inkább átigazolok valahova. Csakhogy a főnökség azt mondta, várjak – és szombaton kirúgták az edzőt. Ezután nyilván maradtam, játszottam is a következő meccseken. A múlt héten viszont engem hívtak be, és megkérdeztek, mit szólnék, ha az idény végéig kölcsönadnának, mert fentről leszóltak, hogy spórolni kéne, mivel a rossz eredmények miatt a nézők sem jönnek... A Liigán belül nem volt kedvem máshol játszani, ezért úgy nézett ki, hogy végülis maradok, de azért az ügynököm körbekérdezett, én is gondolkodtam, és mivel a Salzburg keresett egy centert, beszéltem az ottani edzővel, és hamar megegyeztünk.

– Végleg vagy csak kölcsönbe jön a Red Bullhoz?
– Kölcsönbe, de a szezon végéig nyilván a Salzburg fizet, aztán a következő évadra él a szerződésem a Lahtinál, habár nem tudom, mi lesz a nyáron. Sokaknak lejár ugyanis a szerződése és a többségük nem marad, kérdés, a klubnak milyen tervei lesznek. De a lényeg, hogy a mostani átigazolásom win-win helyzet, mert a Pelicans spórolhat rajtam én pedig jó helyre kerülök, és végre szeretnék nyerni valamit, ami felüdülés lesz ahhoz képest, hogy Lahtiban az életkedvünk is elszállt a szenvedéstől...

– Az előző klubjától, a mellesleg szintén EBEL-es és vasárnap éppen Salzburgban nyerő Fehérvártól nem keresték meg?
– Én hívtam fel Szélig Viktor igazgatót, mert nagyon jó kapcsolatban vagyunk, és szerettem volna, ha tőlem hallja, és nem csak olvassa valahol, hogy eljöhetek Finnországból. Azonnal tett ajánlatot, pedig azt hittem, a közelébe sem tudnak majd jönni ahhoz, amit a Lahtinál keresek, ám el kell ismernem, nagyon kitettek magukért, sőt, Viktor hosszabb távú szerződésről is elkezdett győzködni. Én viszont most úgy éreztem, ha már el kell költöznöm Finnországból, akkor szeretnék bajnoki címért harcolni, amire nagyobb az esélyem a Red Bullnál, amely jelenleg is ligaelső, szinte minden évben döntőzik és a legnagyobb favorit. De szeretném megismételni, hogy rendkívül hálás vagyok a Fehérvárnak az érdeklődésért, az ajánlatért és a törődésért, ráadásul az utóbbi hetekben a csapat is nagyon szépen teljesít.

– Szerencséje is van, mert legközelebb csak az alapszakasz utolsó fordulójában január végén jön Fehérvárra a Salzburg, addig felkészülhet lelkiekben...
– Tudom, már megnéztem a sorsolást...

– És így legalább biztosítottnak tűnik, hogy februárban csatlakozhat a válogatotthoz az olimpiai selejtezőre.
– Amúgy is csatlakoztam volna, nem érdekelt volna, ha lemaradok egy-két bajnokiról, főleg, amilyen rosszak voltunk... Tényleg igazán szörnyűek, hiszen a tizenharmadik helyen álltunk a tizenötből.

– Az előző idényben a Pelicans a harmadik helyen zárt az alapszakaszban, aztán meg negyeddöntőzött: mi a fene történt mostanra?
– Nem igazoltak hátvédeket, ez például nagy gond. Elment ugyanis egy ötvenpontos bekk, illetve egy másik rutinos is, és úgy vélték, a fiatalabbak mostanra beérnek és jók lesznek. Hát nem lettek. A mi csatársorunk jól ment eleinte, én pedig játszottam emberelőnyben is. De aztán beteg lettem, és mire visszatértem, más sorba kerültem, és csak a második előnyös egységben játszhattam, amelynek kevesebb idő jut. Nem játszottam kiemelkedően, ám jól sem, hoztam az alapot, de semmi extra. Egy szakaszban tizenegy forduló alatt két-három meccsen tudtunk csak betalálni egyenlő létszámnál, eleve keveset volt nálunk a korong, hiszen gyengébbek voltunk, mint az ellenfél, az én játékomnak pedig nem fekszik, ha csak üldözzük a pakkot. Miközben például Galló Viliék minden játéknap ütnek négyet-ötöt, mi alig tudtunk betalálni, össze sem vethető a két szituáció...

– Akkor pakolás és irány Salzburg?
– Igen, éppen formanyomtatványokat töltögetek, és kedden vagy szerdán utazom. Kivételesen a Salzburg pénteken szabadnapos az EBEL-ben, úgyhogy csak vasárnap játszom majd. Ugyanakkor a karácsonyom lerövidült, mert Lahti 20-a után csak 26-án játszik, így 25-én estére kellett volna visszautaznom, a Red Bull viszont 22-én és 26-án is játszik, és biztos lesznek edzések közte is. De annyi baj legyen!