Negyven évig csinálta a jégkorongot Fehérváron és az országban Ocskay Gábor, aki most visszavonul, és elhunyt fia korábbi játékostársai, Szélig Viktor és Palkovics Krisztián, illetve Fekti István kezébe adja életművét meg az irányítást. Nekünk pedig sok-sok történetet, poént és bölcsességet.
– Vannak megbánt döntései?
– Sok. Néha átnézegetem a honlapunkon a bajnokcsapatok névsorát tesztként, hogy lexikálisan használható vagyok-e még. Kezdetben hozta az oroszokat Borisz Puskarjov, aztán a szlovákokat Jan Jasko, a kanadaiakat Pat Cortina, az észak-európaiakat Jarmo Tolvanen, de egyik légiós sem maradt soká az utódnál.
– Ted Sator kimaradt a felsorolásból, pedig NHL-téner volt.
– Az megrendítő sztori. Olyan volt a helyzet, amilyen még soha: négy napig nem is beszéltünk Gáborral, én voltam az igazgató, ő a csapatkapitány... Csíkszeredában kikaptunk a Mihály Árpi-féle SC-től, úgy, hogy a csapat nem vette komolyan. Tedet is hibáztattam, odadörrentettem, hogy harminc százalék mínusz az aktuális fizetésből. Ő is bólogatott, de azért megkérdezte, rá is érvényes-e. Mondtam, hogy természetesen igen – akkor már kevésbé értett egyet. Nagyon jóságos volt, ha a rolbás jó jeget simított, betett a borítékba öt-tízezer forintot. Úriember, csíptem őt nagyon. Viszont a játékosok sztrájkolni akartak, a következő edzésen úgy volt, nem jönnek elő, én meg gondolkodtam, hogy akkor ki játszik majd... Aztán csak edzettek. Megígértem, visszakapják a büntetéspénzt, ha veretlenül nyerünk a rájátszásban. Ám otthon kikaptunk az Újpesttől, ugrott a pénz. Emlékszem, Teddy a Nemzeti Sport címlapján lobogtatta a szerződését, hogy még van egy éve, így lesz meg úgy, de ahogy eltelt két nap, mondta, ha az idény végéig kifizetjük, békében távozik. Közben elmeséltem neki, hogy papíron tökéletesen igaza van, de Magyarországon egy polgári per öt év... Nem állt rosszul anyagilag, a presztízse számított. Aztán nagyon szép levelet írt Gábor halálakor, valakit még meg is bízott, hogy vigyen ki egy gyönyörű koszorút. Na de Gábor előtte kapitányként viselte, hogy az apja konfrontálódik a csapattal... Ez is benne volt a tragédiában. Le is mondott, úgyhogy Tokaji Viktor, Kovács Csaba és Palkovics Krisztián ült velem szemben a Diófa étteremben, mint egy béketárgyaláson. Voltak ilyen esetek... Amikor visszahoztam Jaskót, aztán meg kirúgtam, ő is megsértődött, de ezeket a lépéseket vállalni kell, még akkor is, ha emberileg fáj. Jan mindig ajánlgatta, hogy Amerikában van egy nyaralója, menjünk ki a családdal, hát ez a barátság odalett. Puskarjovval viszont a mai napig jóban vagyunk: amikor tavaly kimentünk Moszkvába, Gábor beiktatatására a Hírességek csarnokába, hatszáz kilométert vonatozott, hogy délelőtt beszélgessünk két órát. Én is megosztó személyiségnek tartom magam, de sokkal többen szeretnek, mint nem.
A magyar jégkorongsport egyik legnagyobb alakjával Szűcs András készített lebilincselő interjút a Nemzeti Sport szombati, Hosszabbítás című mellékletében.
És a Hosszabbításban még olvashatnak arról, hogy…
– mi változtatta meg örökre a Hódmezővásárhelyen felcseperedő kislány életét? Új sorozatunk főszereplője Risztov Éva. Az olimpiai bajnok úszó történetét Kovács Erika kíséri végig.
– kik jutottak fel Európa csúcsára a magyar atléták közül? A belgrádi fedett pályás Európa-bajnokság apropóján Thury Gábor és Németh Andrea faggatta az elmúlt negyven év legsikeresebb magyar atlétái közül Markó Margitot, Mátay Andreát, Bakosi Bélát és Szalma Lászlót.
– mennyit jelent a hazai WTA- és ATP-verseny a magyar teniszsportnak? Klein Ron helyzetfelmérője a Hungarian Ladies Open után és az április 24-én rajtoló ATP 250-es férfitorna előtt.
– A Kossuth-díjas Pásztor Erzsi büszke a Szomszédok Janka nénijére, de ahogy Molnár Péternek elmondta, még büszkébb a csodálatos Risztov Évára és a magyar úszók sikereire, ám a nyári vizes világbajnokságot csak a tévében nézi.