Kajak-kenu: 13.4 milliárdos állami támogatás fejlesztésre

Ezt Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár jelentette be azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelynek keretében Baráth Etelével, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnökével aláírta az erről szóló megállapodást.

Az államtitkár hozzátette: ebből az összegből idén 1.322 milliárdot kap a sportág, amelyet 2014. június 31-ig lehet felhasználni. Ezen belül 210 millió jut szakmai feladatokra, 986 millió létesítményfejlesztésre, 126 millió pedig a kiemelt edzői programra.

Simicskó István azt is elmondta, hogy kiemelt állami fizetésben részesülő 154 edzőből 24-en, míg a sportcsillagok ösztöndíját kapó 111 fiatalból 31-en kerülnek ki a kajak-kenu sportágból.

Az államtitkár hozzátette: ebből az összegből idén 1.322 milliárdot kap a sportág, amelyet 2014. június 31-ig lehet felhasználni. Ezen belül 210 millió jut szakmai feladatokra, 986 millió létesítményfejlesztésre, 126 millió pedig a kiemelt edzői programra.

Simicskó István azt is elmondta, hogy kiemelt állami fizetésben részesülő 154 edzőből 24-en, míg a sportcsillagok ösztöndíját kapó 111 fiatalból 31-en kerülnek ki a kajak-kenu sportágból.

„Soha ilyen mértékű támogatásban nem részesült a sportág, és soha ilyen tervezhetőség és kiszámíthatóság nem volt nemcsak a kajak-kenuban, hanem az egész magyar sportban” – fogalmazott az államtitkár, majd emlékeztetett arra, hogy a 16 kiemelt sportág 2020-ig összesen 135 milliárd forintot kap a kormánytól.

Baráth Etele beszédében először a 2013-as évet értékelte. Kitért arra, hogy a magyar kajakosok és kenusok az idei világversenyeken 69 arany-, 42 ezüst- és 51 bronzérmet nyertek, s összesen 46 olimpiai pontot szereztek, ezzel a legeredményesebbek a sportágak rangsorában. Különösen a fiatalok szereplését nevezte fantasztikusnak, mivel a 16-18 éves korosztály tagjai a lehetséges 81 elsőségből 29-et gyűjtöttek be a vb-ken.

A sportágfejlesztési stratégia kapcsán megemlítette, hogy a kajak-kenu az idei év elején egymilliárd forint rendkívüli kormánytámogatásban részesült. Ennek keretében 640 millió forintból 19 épületet tudtak felújítani, továbbá vettek 531 hajót, 40 csónakot, 753 lapátot és 585 egyéb eszközt. A jövőt illetően elmondta azt is, hogy hatalmas fejlesztéseket terveznek a Hajógyári-szigeten, ahol „a jövő szigete” néven életmód-, szabadidő- és rekreációs központot kívánnak létrehozni. Ezt nemcsak a kajakosok és kenusok, hanem számos más sportág képviselői, valamint a hobbisportolók is használni tudják majd.

Vígh László kormánybiztos a kajak-kenu központok és csónakházak fejlesztéseiről szólva beszámolt arról, hogy megújul a Kolonics Edzőközpont, a szolnoki és a szegedi pálya, de jut pénz a velencei, a Duna-kanyari, a gyomaendrődi, a nagykanizsai és a miskolci létesítmények felújítására is. Hozzátette, hogy a Nemzeti Olimpiai Központon belül egy olyan új tanmedence épül a város közepén, amelyhez diagnosztikai központ is kapcsolódik.

Csabai Edvin szakmai igazgató kiemelte: olyan terveket is megvalósíthatnak, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Az egyik kiemelt célként az utánpótlás-bázis növelését nevezte meg, s megjegyezte, hogy az idei 27 szabadidős rendezvényük során mintegy 50 ezer emberrel tudták megismertetni a sportágat. A versenysport kapcsán beszélt arról, hogy jelenleg is zajlik Tatán egy téli alapozó-felkészítő tábor.

„Mindenki egészséges, és jobb eredményeket produkált mint korábban, ezért bízom abban, hogy jövőre is meg tudjuk őrizni előkelő helyünket a nemzetközi mezőnyben” – mondta Csabai Edvin.