„A győzelmeket követő gond ugyancsak fejtörést okoz, s ebben a helyzetben van a vezetőedző, Storcz Botond is. A milánói világbajnokságon ugyanis a legfőbb tétet az optimális számú olimpiai kvóta megszerzése jelenti. Elvileg az lenne jó, ha a magyar válogatottat minden hajóegységben mások képviselnék. Ebben az esetben nekem valamelyik egységet meg kellene bontanom. De ki legyen az, akit kiveszek akár a párosból, akár a négyesből?” – nyilatkozott a jochapress.hu oldalon Fábiánné Rozsnyói Katalin.
Storcz Botond szövetségi vezetőedző az érintettek véleményének kikérése után napokon belül eldönti, hogy Kammererre négyesben vagy párosban számít Milánóban. |
A sorozatban hatszor az Év edzőjének választott Fábiánné hozzátette, korábban már többször is hasonló helyzetbe került, kompromisszumokat kötött, s végül mindig az ő versenyzői jártak rosszul.
„Így történt ez Peking előtt és éppen Milánóban, csak ott nőkről volt szó. A 2011-ben K–2 500 méteren világbajnok Tóth, Kulifai duót pedig 2012 tavaszán visszaléptettem Duisburgtól, megkönnyítve ezzel a Dombi, Kökény páros további felkészülését, akik végül olimpiai bajnokok lettek” – hangsúlyozta, jelezve, ezúttal nem kívánja visszaléptetni egyetlen versenyzőjét sem.
„A négyes London után is stabilan készül és versenyez, amit a mostani győzelmükkel is igazoltak. Ők négy kvótát tudnak hozni. Amennyiben a Kammerer, Szalai párt visszaléptetném, bármely más páros sem biztos, hogy hozná a hőn áhított kvótát. Nekem pedig nincs erkölcsi alapom ahhoz, hogy az egész felkészülés során kitűnően dolgozó, válogatókat nyert, majd Bakiban is első Szalai Tamást megfosszam élete nagy lehetőségétől.”
Fábiánné úgy véli, ha következetes, nem mondhat mást: „Van még számos, más versenyszám, ahol szintén lehet kvótát szerezni, tessék ráhajtani azokra a lehetőségekre. Ötvennyolc éve vagyok a sportágban, számtalanszor bizonyítottam már eddig is, miként többször is tőlem várták, hogy hozzak áldozatokat. Nem adhatom oda másoknak ajándékba azt a lehetőséget, amelyért az én embereim megharcoltak. Soha senki meg nem kérdezett, ugyan miért mennek jól az én kajakosaim? Az irigység viszont határtalan, az most is dolgozik. Az utolsó erőmig fogok harcolni, hogy tanítványaim megtarthassák a világbajnoki és reményeim szerint az olimpiai indulás jogát!”
Az olimpián férfi kajakban legfeljebb nyolc versenyző indítható nemzetenként. Kvóta K–1, K–2, K–4 1000 méteren, illetve K–1 és K–2 200 méteren szerezhető. Egy versenyző több számban is indulhat a kvalifikációs viadalokon, így a vb-n is, de csak egy, úgynevezett versenyzői kvótát szerezhet (tehát amennyiben valaki párosban és négyesben is szerepel, és egysége mindkét esetben megfelelő helyen végez, nem két, hanem csak egy versenyzői kvótát szerez). A kvalifikáció egyébként hajót és nemzetet illet, nem pedig versenyzőt, vagyis elképzelhető, hogy nem az indul el egy adott olimpiai versenyben, aki a kvótát kiharcolta.