– Az, hogy rekordszámú ország és versenyző részvételével a legek világbajnokságát rendezhetjük, elsősorban lehetőség vagy felelősség?
– Mindenekelőtt felelősség. A nemzetközi közvéleménynek mindig nagyok az elvárásai egy-egy magyarországi rendezéssel szemben, miután 1998-ban az első szegedi világbajnoksággal magasra tettük a lécet, amelyet tovább emeltünk 2006-ban, majd 2011-ben is. De – miként a szervezőbizottság tagjainak is mondtam – sosem baj, ha nem rutinból akar valamit csinálni az ember. Sok versenyt rendeztünk már, megvan a kellő tapasztalatunk, de úgy álltunk neki a világbajnokság szervezésének, hogy nem szabad „ráülni” a feladatra, és igyekeztünk ezúttal is azt keresni, miben tudunk újítani, mivel tudunk egy kis pluszt adni az eseménynek. Ehhez az alapot az adta, hogy partnerként a magyar kormány mellénk állt a szegedi versenypálya felújításában, és támogatásának köszönhetően az elmúlt két évben jelentős létesítményfejlesztést lehetett végrehajtani a világbajnokság helyszínén, a Maty-éren.
– Mit tart a felújítás legjelentősebb elemének?
– A legfontosabb a beruházás „utóélete”. Büszke vagyok rá, hogy a fejlesztések eredményeként egy olyan evezős és kajak-kenu pálya jött létre, amely a versenysport mellett ki fogja szolgálni Szeged városának szabadidősportos igényeit is. A kajak-kenu versenyeket illetően jelentős előrelépésnek tartom, hogy a versenyzői területet ki tudtuk bővíteni, hiszen egy viadal középpontjában mégiscsak a sportolók állnak. De a komfortnövekedést a versenyzőkön kívül a világbajnokság valamennyi szereplője, résztvevője is érezni fogja. A szurkolók kényelmét szolgálja a lefedett főlelátó, miként az is, hogy a korábbiaknál jóval kevesebbet kell gyalogolniuk, jelentősen több lett a parkolóhely, a média munkatársai pedig kibővült, kétszintes sajtóközpontban tudnak dolgozni.
– Az építkezés során hangsúlyozták, fontos volt, hogy birtokba vehessék a pályát kettéválasztó osztószigetet, amelyet immár egy híd kapcsol össze a szárazfölddel. Miért volt ez a változtatás kiemelten hangsúlyos?
– Nyolc éve, 2011-ben úgy fejeztük be a legutóbbi szegedi világbajnokságot, hogy egyetértettünk abban: egy újabb viadal rendezéséhez a korábbi pálya már kicsi. Az osztósziget birtokbavételével viszont kétfrontos lett a pálya. Eddig egy oldalon voltak a nézők, a sportolók, a sajtóközpont, itt zajlott az eredményhirdetés, itt bicikliztek a versenyzőket a parton kísérő edzők, és innen oldották meg a televíziós közvetítést is, ami rendkívül zsúfolttá tette a helyszínt. A felújítás eredményeként az osztószigeten kerékpározhatnak az edzők, át tudnak menni a túloldalra a fotósok, és a televíziós közvetítés is ide költözött – utóbbi eredményeként, a korábbi versenyekkel ellentétben, nem egy nádast, hanem a több tízezer nézőt lehet majd látni a futamok hátterében.
– A vívó- és a kajak-kenu világbajnokság rendezésére közös szervezőbizottság alakult, a kreatív stábban zömében ugyanazok a szakemberek dolgoznak. A vívók eseményén a látványos fény- és hangtechnikával, a különféle show-elemekkel sikerült új köntösbe öltöztetni a sportágat. Várhatunk hasonlót Szegeden is?
– A világbajnokság végeztével két dologra szeretnék büszke lenni. Az egyik értelemszerűen a magyar csapat eredményes szereplése, a másik pedig az, ha sikerül továbbmenni azon az úton, amelyen a tavalyi szegedi világkupaversenyen elindultunk. Egy világbajnokság – különösen igaz ez egy olimpiai kvalifikációs viadalra – mindenekelőtt sportesemény, azonban szeretnénk a sportprezentáció keretében olyan elemekkel is kiegészíteni, amelyeknek köszönhetően a versenyt a helyszínen követők a nap minden pillanatában életre szóló élményekkel gazdagodhatnak.
– Említene konkrét példákat?
– A sportprezentáció Magyarországon még kevésbé elterjedt, így folyamatos útkeresésben vagyunk, figyeljük, mire hogyan reagálnak a szurkolók. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a nézők nagyon szeretnek játszani, így különféle játékok folyamatosan szerepelnek a napi programban. A körítés része, hogy igyekszünk közelebb hozni a sportolókat a szurkolókhoz. Ezt szolgálja a versenyzők bemutatása, ami ezúttal kicsit másként történik, így a kivetítőkön és a képernyőkön már nem csak annyit lehet majd látni a sportolókból, hogy napszemüvegben, sapkában feszülten beállnak a rajtgépbe. A versenyzők és a közönség interakcióját erősítheti az az újítás is, hogy a döntő első három helyezettje a nézők előtt száll ki a partra.
– Milyen költségvetéssel tervezhettek ötleteik megvalósítása érdekében?
– Az állam nyolcszázhuszonöt-millió, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ötvenmillió forinttal támogatja az esemény megrendezését, emellett a világbajnokságnak vannak szponzorai, és a részvételi díjakból, valamint a jegyeladásból is származnak bevételek. A világbajnokság rendezési költsége körülbelül 1.4 milliárd forint, a létesítményfejlesztés pedig majdnem ötmilliárd forintból valósult meg.
– Mi jelentette a legnagyobb kihívást a világbajnokság szervezésében?
– Az, hogy minden mozzanatában végigkövessük a létesítményfejlesztést, hogy tényleg az valósuljon meg a Maty-éren, amit szerettünk volna. A Nemzeti Sportközpontok együttműködésének köszönhetően ez valóra vált. A másik kihívás pedig az, hogy maximálisan ki tudjuk szolgálni a hozzánk érkező küldöttségeket. Egy kvalifikációs világbajnokságon mindig feszültek a résztvevők, a mi feladatunk, hogy minden feltételt megteremtsünk a sportolóknak ahhoz, hogy a lehető legjobb teljesítményt hozzák ki magukból – még akkor is, ha egyébként a riválisaink.
– Ha már a feszültséget említi: növeli a nyomást a magyar versenyzőkön, hogy az olimpiai kvóták többségét Szegeden lehet megszerezni?
– Egyértelműen igen. Egyesben és párosban – ha valami nem a tervek szerint sikerül – lehet majd pótvizsgázni, de két versenyszámban, a női és a férfi kajak négyesben nem hibázhatunk, mert a kvalifikációs szabályzat szerint csak ezen a versenyen lehet a négy kvótát megszerezni.
– Hüttner Csaba szövetségi kapitány érmekben nem fogalmazta meg az elvárásait, ugyanakkor a maximálisan megszerezhető tizennyolc kvóta begyűjtésében bízik. Ön milyen teljesítménnyel lenne elégedett?
– Én nyolc-tíz érmet, köztük három-négy aranyat várok a csapattól, és úgy gondolom, ha tizenkét kvótát szerzünk a világbajnokságon, az jó kiindulási alapot ad ahhoz, hogy a folytatásban a többit is megkaparintsuk.
– A csapat fiatal versenyzői közül többen is megemlítették: meghatározó élmény volt nekik a korábbi szegedi vébéken szurkolóként, önkéntesként vagy a betétfutamok gyerekversenyzőiként részt venniük. Ezúttal is ott lesz a Maty-éren a teljes kajak-kenu család?
– Erre nagyon odafigyeltünk most is. Nem osztogattuk a belépőket, de meghívtunk minden edzőt, hiszen a világbajnokság nekik jelentős szakmai túra is egyben, miként fiatalokat is újfent láthatunk a vízen. Családi jeggyel érkezik az eseményre a gyermek-, a kölyök- és a serdülőkorosztály valamennyi országos bajnoka, és köszöntjük a nemrégiben befejeződő, igen sikeres ifjúsági és U23-as világbajnokság érmeseit is. A világbajnokság vendégei lesznek a sportág örökös bajnokai és az egész magyar kajak-kenu sport alapjait letevő, rendkívüli eredményeket hozó 1954-es maconi világbajnokság még élő résztvevői is – a sportág nagycsaládi ünnepére készülünk.
KAJAK-KENU VB 2019, SZEGED
PROGRAM
Augusztus 21., szerda
9.00: parakenu, előfutamok (férfi KL1, KL2, KL3, női VL2); előfutamok, 200 m (női K–2, férfi C–2), 500 m (férfi K–1, női C–1, férfi C–2), előfutamok, 1000 m (női K–2, férfi K–4)
12.15: parakenu, elődöntők (férfi KL1, KL2, KL3, női VL2)
15.00: elődöntők, 200 m (női K–2, férfi C–2), 1000 m (női K–2, férfi K–4)
15.40: parakenu, előfutamok (férfi VL2, VL3, női KL1, KL2, KL3); előfutamok, 200 m (férfi C–1, férfi és női K–1)
18.10: parakenu, A-döntők (férfi VL1, női VL1, VL3)
Augusztus 22., csütörtök
9.00: előfutamok, 1000 m (férfi és női K–1, férfi C–2)
10.50: parakenu, elődöntők (férfi VL2, VL3, női KL1, KL2, KL3)
11.35: előfutamok, 200 m (női C–1), 500 m (férfi és női K–2, férfi C–1)
15.00: elődöntők, 500 m (férfi K–1, C–2, női K–2, C–1)
16.20: parakenu, A- és B-döntő (férfi és női VL2, férfi VL3)
16.45: előfutamok, 500 m (férfi és női K–4, férfi C–4, női C–2)
Augusztus 23., péntek
9.00: előfutamok, 500 m (női K–1), 1000 m (férfi K–2, C–1)
11.00: parakenu, B-döntő (női KL3)
11.05: parakenu, A-döntők (férfi KL1, női KL2, KL3)
11.20: előfutamok, 200 m (férfi K–2, női C–2), 500 m (férfi K–2, C–1)
14.30: B- és C-döntők, 200 m (férfi C–2), 500 m (férfi K–1, C–2, női C–1)
16.18: elődöntők, 200 m (férfi és női K–1, női C–1)
17.32: elődöntők, 1000 m (férfi és női K–1, férfi C–2)
Augusztus 24., szombat
9.00: B- és C-döntők, 200 m (férfi és női K–1, női C–1), 500 m (férfi és női K–2, férfi C–1)
10.05: parakenu, A- és B-döntők (férfi KL2, KL3, női KL1)
10.30: B- és C-döntők, 1000 m (férfi és női K–1, férfi C–2)
11.33: A-döntők, 200 m (férfi és női K–1, női C–1), 500 m (férfi és női K–2, férfi C–1), 1000 m (férfi és női K–1, férfi C–2)
15.00: elődöntők, 500 m (női K–1, női C–2), 1000 m (férfi K–2, férfi C–1)
16.30: elődöntők, 200 m (férfi C–1, női K–2, női C–2), 500 m (férfi és női K–4, férfi C–4)
Augusztus 25., vasárnap
10.10: B- és C-döntők, 200 m (férfi C–1, férfi K–2), 500 m (női K–1, női C–2, férfi és női K –4), 1000 m (férfi C–1, férfi K–2)
11.34: A-döntők, 200 m (férfi C–1, női C–2, férfi K–2), 500 m (női K–1, női C–2, férfi és női K–4, férfi C–4), 1000 m (férfi C–1, férfi K–2)
14.30: A-döntők, 5000 m (férfi és női K–1, C–1)